Ionuț Mișa pénzügyminiszter (képünkön) már kinevezése napján ostobaságokat beszélt Liviu Dragnea szerint
Fotó: Mediafax
Nemcsak rövid, hanem hosszú távon is jelentős károkat okoz az ország gazdaságának a kialakult politikai válság, ezt pedig tovább fokozza, hogy a Tudose-kormány drasztikusan módosította a parlament által is elfogadott kormányprogramot. Jó és rossz hírekkel egyaránt szolgált a csütörtökön beiktatott új kormány: maradnak a bér- és nyugdíjemelések, nő a minimálbér, de késik az áfacsökkentés, és új közterhek jönnek.
2017. június 29., 22:582017. június 29., 22:58
2017. június 29., 23:012017. június 29., 23:01
Teljes bizonytalanságot gerjesztett az amúgy is válságos helyzetben csütörtökön a kormánykoalíció nagyobbik tagja, a Szociáldemokrata Párt (PSD): számos ponton módosított ugyanis a parlament által a Grindeanu-kormány beiktatásakor elfogadott program gazdasági és pénzügyi tervein, így a Tudose-kabinet új célkitűzésekkel vág neki a kormányzásnak.
Bizalmat szavazott csütörtökön a román parlament a Mihai Tudose miniszterelnök vezette kormánynak. Az új kabinetet 275 törvényhozó támogatta szavazatával, 102 honatya ellene voksolt.
A legnagyobb felzúdulást az váltotta ki, hogy miután a parlamenti szakbizottságok igazolták pénzügyminiszteri mandátumát,
Az eddig befizetett összegeket visszaadják a hozzájárulóknak, akik maguk dönthetik el, hogy azt az első pillért jelentő állami nyugdíjalapba utalják át, vagy a fakultatív magánnyugdíjalapként működő harmadik pillérre bízzák.
Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter pedig a csütörtöki bizottsági meghallgatáson úgy nyilatkozott, hogy az egyéni vállalkozók választhatnak, hogy a nyugdíjbiztosítás első vagy harmadik pillérébe utalják hozzájárulásukat.
„Félreértés történt. Ha figyelmesen elolvassák, ez a pénzügyminisztérium asztalán levő intézkedés
Ezek az emberek mintegy 200 millió lejnyi nyugdíjbiztosítási hozzájárulást fizetnek. Egy majdnem jelentéktelen összegről beszélünk, a kormányprogramban pedig lehetővé tettük az érintettek számára, hogy válasszanak a két pillér között. Mások esetében viszont semmi változás nincs. Nem omolhat össze az állami nyugdíjrendszer a magánalapok megsegítése közben” – jelentette ki Vasilescu.
Szerinte az intézkedés segítséget jelen azoknak, akiknek egyéni tevékenységből származó jövedelmük van. „Nem kell majd minden három hónapban elmenniük az adóhivatalba, hanem csak évente egyszer” – hangsúlyozta Lia Olguţa Vasilescu. Délután öt előtt néhány perccel aztán Mihai Tudose kijelölt miniszterelnök – miközben a honatyák golyókkal szavaztak a kormány beiktatásáról – a parlament folyósóján köré sereglő újságíróknak
Ionuț Mișa kijelentése azonban elég volt ahhoz, hogy alaposan felkavarja az amúgy sem nyugodt vizeket. A Román Nemzeti Bank (BNR) a második pillér felszámolásának kilátásba helyezése előtt még kiadta a 4,5503 lej/eurós referencia-árfolyamát, ám a 14.30-kor elhangzott nyilatkozat után a bankközi piacon alaposan zuhant a román deviza, 15.05-kor 4,5761 lej/eurós szinten állt, hogy 16 órakor már 4,5733 lej/euróra süllyedjen.
a főbb mutatók több mint 4 százalékot zuhantak. A brókerek szerint nincs más magyarázat, az európai tőzsdék ugyanis stabilak voltak.
Ionuț Mișa pénzügyminiszter (képünkön) már kinevezése napján ostobaságokat beszélt Liviu Dragnea szerint
Fotó: Mediafax
Az üzleti szféra eközben már a bizonytalanság fokozódása előtt arra figyelmeztetett, hogy a saját kormányát megbuktató koalíció miatt kirobbant politikai válság sokba fog kerülni. Florin Jianu, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnöke, aki korábban vezette már az üzleti szféráért felelős minisztériumot is, a hét elején közölte,
hiszen a bizonytalanság miatt nőnek a kamatok és a költségek, amelyek mellett az állam hitelt tud igényelni. Ehhez ugyanakkor még hozzáadódik az importtal járó költségek növekedése – hiszen egy gyenge lej mellett költséges a behozatal.
Borítékolható, hogy nem maradnak büntetlenül a Tudose-kormány által a kormányprogramban kieszközölt módosítások. Biztosnak tűnik, hogy az új kabinet
így a jelenleg 19 százalékos áfa csak 2019. január 1-jétől csökken 18 százalékra. Szintén újdonság, január 1-jétől bevezetik az úgynevezett szolidaritási adót, valamint egy pótadót, amelyet az egészségre káros élelmiszerekre vetnek ki.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó politikai források szerint azoknak kellene szolidaritási adót fizetniük, akiknek a havi jövedelme meghaladja a tíz minimálbért, a hozzájárulás pedig az egészségügyi alapba folyna be.
Mint ismeretes, Victor Ponta miniszterelnöksége idején bejelentette, hogy szolidaritási adót kíván kivetni mindazokra, aki havi 1000 eurónál többet keresnek. Emellett extraadóval sújtanák a természeti erőforrásokat kitermelőket is, a nem Romániában feldolgozott természeti erőforrások kitermeléséből származó nyereség adóját legalább 20 százalékkal növelnék még az év végéig annak érdekében, hogy növeljek az állami költségvetés bevételeit – a vonatkozó törvényt legkésőbb az idei év végéig elfogadnák.
Klaus Johannis államfő felszólította a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta koalíció, valamint az RMDSZ vezetőit, hogy vessenek véget a „pénz- és adóügyi hirtelenkedésnek", mert a polgárok biztosítékokat szeretnének a tekintetben, hogy a kormány a jogállamot védi.
Ezzel párhuzamosan a Tudose-kormány tervei szerint
a felsőfokú végzettséggel rendelkezők estében pedig a garantált legkisebb jövedelem jövőre 2300 lej, azután 2640 lej, 2020-ban 3000 lej lenne. 2018. január elsejétől ugyanakkor csökkentett, 5 százalékos áfát kell majd fizetni a 120 négyzetméteresnél kisebb lakóingatlanok adásvétele esetén. Az intézkedéstől 50 000 új munkahely létesítését remélik az építkezések terén. A tervek szerint ugyanettől az időponttól eltörlik az osztalékok utáni adót.
Az új kabinet sem mond le a bér- és nyugdíjemelésekről, valamint a társadalombiztosítási járulékok csökkentéséről. Az egyéni vállalkozók nyereségadóját januártól 16 százalékról 10 százalékra csökkentik, illetve adómentessé teszik a 2000 lej alatti jövedelmeket.
A módosított kormányprogram a társadalmi „méltányosság” jegyében a jelenlegi társasági adó helyett
A kormány differenciált jövedelemadót vezet be a cégekre, három szint lesz: 1, 2 és 3 százalék – jelentette be csütörtökön a parlamenti bizottsági meghallgatás után Ionuț Mișa, a pénzügyi tárca várományosa.
Magyarázatot vár az RMDSZ
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön elmondta, a szövetség támogatta ugyan a Tudose-kormányt, de ellenzi, hogy a vállalkozásokat nyereségük helyett az üzleti forgalmuk alapján adóztassák meg. „Több lényegi módosítást láttam a kormányprogramban, ami magyarázatra szorul, és egyeztetésekre van szükség” – fogalmazott Kelemen. Amikor a koalíció vezetőit arról kérdezték, van-e feszültség a pártok között az új kormányprogramba foglalt intézkedések miatt, se Liviu Dragnea, se Călin Popescu-Tăriceanu nem kívánt nyilatkozni.
„Úgy számoltunk, hogy a kiindulópont az 500 000 eurósnál kisebb üzleti forgalommal rendelkező mikrovállalkozások lennének, ezek esetében 1 százalékos lenne az adókulcs, s ez progresszíven nőne” – fejtette ki. Hozzátette: egyenként megvizsgálnak minden gazdasági ágazatot.
2018. január elsejétől összesen legfeljebb 50 féle adó, illeték és járulék lesz Romániában – idézi ugyanakkor az új kormányprogramot az Agerpres hírügynökség. Eszerint
– köztük az egészségügyi és a nyugdíjalaphoz való hozzájárulást, a jövedelemadót, az ingatlanadót, a gépjárműadót, egy úgynevezett szolidaritási hozzájárulást és az útadót –, a többit eltörlik. A gazdasági társaságok legfeljebb 40-féle adó és illeték fizetésére lesznek kötelesek. A kormány legkésőbb 2017. szeptember 1-jéig ismertetni fogja az adónemek új jegyzékét – ígérik.
Az új kormányprogram szerint ugyanakkor létesítenek egy, a miniszterelnöknek alárendelt igazgatóságot, amelynek az lesz a feladata, hogy átszervezéssel
ugyanakkor ki kell dolgoznia egy olyan jogszabálytervezetet, amelynek értelmében 2019. január 1-jétől minden adó és illeték esetében legyen lehetőség az online befizetésre. Emellett szerepel a kormányprogramban az egységes informatikai rendszer bevezetése a közigazgatási intézményekben – ennek ütemtervét 2018. január 1-jéig kell ismertetnie a kabinetnek.
A gazdasági szférát szabályozó üsszes törvényt belefoglalják majd az úgynevezett gazdasági törvénykönyvbe, amelyet legkésőbb 2018. július 1-jéig kell elfogadni – áll még a kormányprogramban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
A piaci reakció gyors volt: jelentősen emelkedett a kőolaj ára, miután Izrael és az Egyesült Államok támadást indított az iráni terrorista állam ellen – irányította rá a figyelmet szombaton a Világgazdaság.
A közelmúltig Kolozsvár volt az a város, ahol az országban a legmagasabb áron adták el a lakásokat. Most azonban a helyzet megváltozott – irányította rá a figyelmet Daniel Crainic, az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő platform marketing igazgatója.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A téli energiaköltségek az alacsony jövedelmű háztartások esetében a jövedelem akár 50 százalékát is felemészthetik, míg a magas jövedelmű háztartások esetében viszont a számlák mindössze 2 százalékot tesznek ki – közölte az Intelligens Energia Egyesület.
Idén januárban 36,69 százalékkal 529-re nőtt a fizetésképtelen cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első hónapjához viszonyítva – derül ki az Országos Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) honlapján pénteken közzétett adatokból.
A kormány pénteken jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyek célja a fogyatékkal élők helyi adójának csökkentése a gépjárművek és a lakóingatlanok tekintetében, valamint kedvezmény biztosítása az 50 vagy akár 100 évesnél régebbi ingatlanok esetében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!