
Pénz a boltból
Fotó: Farkas Antal
Nem nézik ezentúl rablónak az embert, ha pénzt kér a pénztárostól, pénteken ugyanis hatályba lép a legtöbb 200 lejes összeg felvételét lehetővé tevő jogszabály. Azonban csak az 50 ezer eurósnál nagyobb forgalmú boltokban lesz kötelező a POS.
2018. július 27., 13:212018. július 27., 13:21
2018. július 27., 15:452018. július 27., 15:45
Készpénzt is kérhetünk péntektől a boltok pénztárainál, miután július 27-én életbe lép az úgynevezett cashbacktörvény, amely alapján
Az intézkedés főleg vidéken jelent minőségi előrelépést, ahol a pénzintézetek jellemzően nem ruháztak be a banki infrastruktúra kiépítésébe, például nem üzemeltek be bankautomatákat. De azok számára is nagy segítség, akiknek nem kell bankautomatát keresgélniük, ha előbb találnának egy cashback-szolgáltatást nyújtó boltot.
Ezentúl az üzletek, szolgáltatók egy legtöbb 200 lejes összeget adhatnak, a művelet tulajdonképpen megegyezik azzal, mintha az ügyfél automatából venne ki pénzt. A boltos legtöbb 1 százalékos jutalékot tarthat meg magának. Amennyiben a pénztárban nincs 200 lej, úgy a rendelkezésre álló összeget kell az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A szolgáltatás meglétét jól látható helyen kell feltüntetni, a pénzigényléssel járó költségekkel egyetemben.
Sokaknak okozott azonban csalódást a péntektől hatályos törvény. Az eredeti tervekben ugyanis még az szerepelt, hogy a 10 ezer eurós üzleti forgalmat meghaladó boltokban kötelező lesz fizetőponti terminált (POS-t) elhelyezni, és lehetőség nyílik a cashbackre. Az összeg megötszörözésével a kisebb kereskedőknek, vendéglőknek továbbra sem lesz kötelező elfogadniuk a bankkártyát, így ezentúl is sokszor kell vadászni a legközelebbi bankautomatát, ha egy vendéglőben fizetni akarunk.
Az indoklás szerint azért volt szükség a módosításra, mivel sok kereskedő panaszkodott a POS-szel járó költségekre. A kártyaleolvasót ugyan a bank ingyen biztosítja az igénylőknek, ám használata már nem ingyenes. Bankpiaci illetékesek elmondták, a kereskedőnek havi 35–65 lejes illetéket kell fizetnie a banknak, és amennyiben a POS-en keresztül kieszközölt fizetések összege nem éri el egy hónap alatt a bank által meghatározott összeget, például 1000 lejt, akkor további pluszdíjat is vár a pénzintézet.
Ugyanakkor létezik az egyszeri használati illeték is, ami a bank függvényében a kifizetett összeg 0,6 és 1 százaléka között váltakozhat, de olyan bank is akad, amely elveszi a 2 százalékot. Ezek az illetékek különben az Adevărul információi szerint alkudhatóak a havi forgalom függvényében.
Jelenleg különben mintegy 16 millió bankkártya van használatban Romániában. A Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint
– ez összefüggésben állhat azzal, hogy egyre több embernek van bankkártyája, ám még mindig sokan ódzkodnak a kártyás fizetéstől, vagy egyszerűen nincs is erre lehetőségük. Tény, hogy a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
szóljon hozzá!