2008. július 02., 00:002008. július 02., 00:00
A gazdasági-pénzügyi újság emlékeztet arra, hogy a Petrom privatizációjáról 2004-ben megkötött szerződés értelmében a Petromnak 2014-ig 3,5–13,5 százalék közötti fix járadékot kell fizetnie évente a román államnak a tartalékaiból kitermelt nyersanyag után. A lap Varujan Vosganian román gazdasági és pénzügyminisztert idézi, aki kevesli az olajtársaság számára megszabott összeget. Vosganian kijelentette: a Petrom átlagban évente a kitermelt olaj értékéből 6 százalékos évi járadékot fizet, miközben más európai államokban az olajtársaságok 12 százalékkal járulnak hozzá az államkasszához. A ZF szerint a kőolaj 63 dolláros hordónkénti átlagárával számolva tavaly a Petrom romániai olajkitermelésének értéke elérte az 1,4 milliárd eurót, a társaság pedig csak 85 millió eurót fizetett a privatizációs szerződés által rögzített járadékként. A tárcavezető egyébként korábban „bizarrnak” nevezte a Petrom privatizációs szerződését, mert szerinte felelőtlenség egyetlen beruházónak adni Románia kőolajtartalékait. Pleininger azonban a ZF szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben 2014 után is alacsony értéken tartják a járadékot, a társaság több pénzt ruházhat be a kitermelési kapacitásaiba, így meghosszabbíthatja a román olajtartalékok „élettartamát”. A lap szerint a Petrom tavaly 32,6 millió hordó olajat termelt ki, ami azt jelenti, hogy a román olajtartalék körülbelül 15 évig lesz elég. Pleininger ezért úgy véli: amennyiben 2014 után is megmarad az alacsony járadék értéke, akkor több mint 30 évig lesz elegendő a román olajtartalék – olvasható a ZF-ben.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok