2010. június 10., 10:502010. június 10., 10:50
A szakember elmondta: azért tartják úgy, hogy hiányzott a szakszerűség az eddigi pályázati ismertetésekből, mivel az állami intézmények, amelyek a különböző uniós vagy hazai támogató programokat kezelték, csak a saját területükről beszéltek a kis- és közepes vállalkozásoknak. Nagy-Imecs példaként említette, hogy ha a távközlési minisztérium felel az ágazatot támogató uniós támogatásokért, akkor csak ezt a konkrét programot mutatja be a vállalkozóknak, és nem beszél az Európai Unió támogatásainak általános érvényű célkitűzéseiről, követelményeiről, nem magyarázza el, hogy az EU milyen belső logika mentén képzeli el Románia felzárkóztatását.
Hozzáfűzte, bármilyen pályázat esetében azonosítani kell a cég gondjait, de ezen túlmenően meg kell feleltetni az ország általános problémáinak, és végül pedig a pályázóknak meg kell találniuk azt az uniós célkitűzést, amely egybecseng a cég fejlesztési terveivel. A pályázati szakértő a tárgyilagosságot is hiányolja az állam intézményeiből, szerinte ugyanis ezek hajlamosak csak és kizárólag az általuk lebonyolított kiírásokkal foglalkozni, állítják, hogy ők bírálják el a leggyorsabban a leadott pályázatokat, ami – mint Nagy-Imecs hangsúlyozta – külső szemmel nem mindig felel meg a valóságnak.
Kérdésünkre a szakértő leszögezte, a vissza nem térítendő támogatás a legelőnyösebb tőkeforrás a befektetők számára válság idején is.
Úgy vélte, a válságnak tudható be, hogy tavalyhoz képest idén ugrásszerűen megnőtt a leadott pályázatok száma. A cégek rájöttek, hogy korábban tervezett beruházásaikat már nem tudják önerőből finanszírozni, ezért most lényegesen nagyobb a verseny az uniós támogatásokért. A gazdasági versenyképesség szempontjából két teljesen egyenértékű pályázat között igenis dönthet, hogy ki az, akinek a pályázatában hangsúlyosabban jelennek meg az esélyegyenlőség vagy a fenntartható fejlődés uniós irányelvei” – részletezte Nagy-Imecs Péter.
A Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi Iparkamara és a Goodwill Consulting tanácsadó cég országos tájékoztató körútja június 14-én Kolozsváron indul, 15-én Marosvásárhelyen folytatják, majd 16-án Szatmárnémetit, míg 21-én a nagyváradi vállalkozókat keresik fel. Ezt követően június 22-én Székelyudvarhelyre, 23-án pedig Nagyszebenbe érkeznek. A konferenciasorozat a Drobeta Turnu Severen-i és craiovai kitérő után Bukarestben ér véget. A szervezők tervei szerint mintegy ötszáz kis- és közepes vállalkozónak nyújtanak ingyenes tájékoztatást, a kolozsvári konferenciára már ötven vállalkozó jelezte részvételi szándékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Látogatottsági adatok