
Fotó: MTI
2011. május 31., 08:562011. május 31., 08:56
Az árfolyamgátról szólva a kormányfő kifejtette: 180 forinton rögzítik a svájci frank árfolyamát a lakáshitelek esetében. Ez azonban önkéntes lesz, azaz a hitelfelvevő dönti el, akar-e élni azzal a lehetőséggel, hogy rögzített árfolyamon kezdi el törleszteni a hitelét. Aki igénybe veszi az árfolyamgátat, az a program megkezdését követően 2014. december 31-éig kiszámíthatóan, 180 forintos svájcifrank-árfolyamon tudja fizetni a részleteit. Árfolyamgátat állapítanak meg az euró- és a jenhitelek esetében is, ám ezek súlya az összhitelmenynyiségen belül jóval kisebb.
A második pont, hogy megszűnik a lakásárverezési moratórium, azt azonban nem akarják megengedni, hogy „a lakáspiac hiénái” minden korlátozás nélkül elvehessék a bajbajutottak ingatlanjait, ezért a kormány és a bankszövetség olyan megállapodást kötött, amely egyszerre teszi lehetővé, hogy a jelzálogpiac ismét beinduljon, élénküljön, ugyanakkor védelmet is kapjanak az érintett családok, közölte a miniszterelnök. Így először csak nagy értékű, nagy alapterületű lakások árverezésére lesz mód, a bankok pedig írásos ígéretet tettek arra, hogy egy bizonyos kvótarendszer szabályai szerint árverezik majd a lakásokat: százalékban fogják meghatározni a pénzintézetek, hogy mennyi lesz az így elárverezendő lakások száma, és lesz egy földrajzi kvóta is megyénként, és talán külön Budapest esetében is – ismertette, hozzátéve, hogy ez egy átmeneti időszakot jelent, és elég időt ad arra, hogy a családok számára tartós megoldás születhessen akkor is, ha komolyabb jövedelemkieséstől szenvednek.
Létrejön a nemzeti eszközkezelő is – jelentette be Orbán Viktor. Közölte: az eszközkezelő két módon tud majd segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat. Megindít egyrészt egy új házépítési programot zöldmezős állami beruházásként, és ott elhelyezést tud biztosítani az erre szoruló családoknak. Másrészt úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, és aki a lakásban addig tulajdonosként lakott, bérlőként ugyanabban az ingatlanban folytathatja az életét. A kormányfő jelezte: e javaslat részeként szoros együttműködést alakítanak ki az önkormányzatokkal, hogy a náluk rendelkezésre álló üres lakásokat ugyancsak be tudják vonni a nehéz helyzetbe került családok védelmében. Ez egy úgynevezett családi fedél program – tette hozzá.
A negyedik pont, hogy visszaállítják az euróalapú lakáshitelezést. A kormányfő rámutatott: az EU szabályai szerint a lehetőséget nem zárhatják el az emberek elől, ugyanis nem állapítható meg generális tilalom a devizában, különösen euróban felvehető lakáshitelekre. Azonban egyelőre csak azok vehetnek fel euróban jelzáloghitelt, akik euróban kapják a fizetésüket, és jövedelmük eléri a minimálbér 15-szörösét. „Még pontosabban: devizában lehet lakáshitelt felvenni, ha a jövedelem abban a devizanemben van, amiben egyébként a lakáshitelt fel kívánják venni, és ez azok számára érhető el, akik a minimálbérnek legalább 15-szörösét keresik, vagyis elegendő havi bevétellel rendelkeznek az ellen, hogy ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek, mint most több tízezer honfitársunk került” – mondta a miniszterelnök.
A megállapodás utolsó pontja szerint bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást, vagyis támogatni fogják azok hitelkamatát, akik kisebb lakásra váltanak, hogy elkerüljék a fizetési nehézségeket. Ha valaki nagyobb lakásból kisebbe költözik, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb lakás megvásárlásához kamattámogatást kap legfeljebb öt éven keresztül. Ez a legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5 százalékot is – tette hozzá Orbán Viktor.
Az akcióterv az Országgyűlés elé kerül majd, törvény fog születni róla. A parlament előtti vitát pedig akkor fogják lezárni, ha a szociális konzultáció devizahitelesek megsegítésére vonatkozó kérdéseire megérkeztek a válaszok, és azokat fel tudták dolgozni – közölte a miniszterelnök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!