OTP-vezér: nagy az érdeklődés az állami támogatások iránt, vízválasztó lesz a 2021-es év a bankszektornak

egyelőre minden sínen van, és tartható a célkitűzés, amely szerint 2024 végére meglesz az 5 százalékos piaci részesedés.

Állami támogatással, vagy anélkül, segítenék a bajbajutottakat

Mint Fatér felidézte, a járvány begyűrűzést követően az első a kollégák biztonsága volt, másodsorban pedig az ügyfeleikről próbáltak gondoskodni. Még az állami hitelmoratórium előtt kidolgoztak egy saját mentőcsomagot, ám egyelőre azt látják, hogy az ügyfelek döntő többsége jól megbirkózott a járvánnyal, nincsenek nagy fizetési problémák, összesen 10 százalékuk szorult arra, hogy felfüggessze a hiteltörlesztést, és közülük is többen vannak, akiknek helyrebillent az anyagi helyzetük, és már le is mondtak a moratóriumról.

„Mi készen állunk arra, hogy akik a későbbiekben is fizetési nehézségekkel küzdenek, azok továbbra is kapjanak védőernyőt. Reméljük, hogy lesz folytatás, de ha nem, akkor januártól valamiféle szabályozott megoldást találunk” – jelentette ki Fatér Gyula.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még mindig jelentkezhetnek a kis- és közepes vállalkozások az különböző állami támogatási programokra, mint például az ügyfeleik körében igen nagy népszerűségnek örvendő IMM Invest programra, az OTP pedig közülük is a legkisebbekre összpontosít, külön összeget is félretettek a megsegítésükre. A vezérigazgató jelezte, az IMM Invest nekik kiutalt első keretét már meg is kellett emelni, olyan komoly az érdeklődés nem csak a már meglévő ügyfeleik körében, hanem újak is érkeztek hozzájuk.

A terjeszkedésben az akvizíció csak hab a tortán

Ami illeszkedik is az OTP Románia célkitűzéseibe, hiszen az ötévesre kigondolt Apolló programnak épp az a célja, hogy terjeszkedjenek az itteni piacon. Mint Fatér rámutatott, a térség más országaiban jelentősebb szeletet tudhat magáénak az OTP, míg Romániában ugyan a tíz legnagyobb bank között vannak – kilencedikek a maguk 2,5 százalékos piaci részesedésével –, de hangsúlyosan a cél, hogy még jobban megvessék a lábukat. Az ötéves tervben megjelölt 5 százalékos szelet pedig meglátása szerint elérhető, hiszen a koronavírus-járvány begyűrűzése ellenére is sikerül első évben hozniuk a félszázalékos bővülést.

„Ha van lehetőség a piacon, ajánlatot teszünk, és ha összejön, megvesszük, de ez csak a hab a tortán. Idén is volt hasonló kaland, ami nem jött össze, a vevő nem adta el végül a terméket, amire számítottunk. Ha van ilyen, megnézzük: ha összejön, sokkal jobb, ha nem, akkor megyünk előre” – tette hozzá, utalva arra, hogy a spanyol BBVA csoport végül idén úgy döntött, hogy nem adja el az érdekeltségébe tartozó Garanti Bank Romániát, amire az OTP Románia is pályázott.

Még jobban megtanul magyarul az ügyfélszolgálat

A beruházások terén ugyanakkor nagy hangsúly tevődik a kollégákra is. Fatér azt mondja, hogy amióta másfél éve az OTP Románia élén van, 200 új kollégát vettek fel, akik közül amúgy ötvenen beszélnek magyarul.

– ígérte az igazgató. Kitért arra is, hogy Sepsiszentgyörgyön létrehoztak egy call-centert, ahol öt kolléga magyarul beszél, így a betelefonálók tudnak magyarul értekezni, ezt a hubot pedig szeretnék tovább bővíteni. „Azt szeretnénk, ha bárki a tetszése szerinti nyelven kapjon kiszolgálást” – szögezte le Fatér Gyula.

Nincs rossz helyzetben a román gazdaság, de lehetnek gondok

A román gazdaság várható alakulását firtató kérdésre a pénzügyi szakember úgy vélekedett, nincs rossz helyzetben. „Összességében a román helyzetnél azt látjuk, hogy az idei visszaesés kisebb, mint a régió átlaga, azt látjuk, hogy a költségvetési deficit és más problémák ellenére idén a román gazdaság eredménye relatíve nem lesz rossz. Azt várjuk, hogy jövőre, amikor létrejön egy többségi kormány, nem lesznek gondok” – mondta Fatér.

„Ha most nem lenne Covid-helyzet, akkor nagyon aggódva figyelnénk a költségvetési számokat. Most viszont senki sem aggódik a büdzsé miatt, mivel minden ország elengedte a gyeplőt, nem hagyják el a befektetők azokat az országokat, ahol nő a hiány, mert nem lenne, ahová menni. Ám ha visszatérünk a normális kerékvágásba, a 3 százalék fölötti deficit minimum rosszalló pillantást vált ki, és komoly lépésekre lesz szükség. Azt gondolom, ez még két év” – fogalmazott Fatér Gyula, aki szerint az új európai uniós költségvetési ciklus új forrásokat tud hozni. És ha drasztikusan javul a lehívás hatékonysága – márpedig tud –, akkor ezekkel a pénzekkel lehet növelni a költségvetés mozgásterét.