Fotó: Facebook/OTP Bank Romania
Az idei év nehéz, a jövő esztendő még nehezebb lesz – hangsúlyozta Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója egy szerda délelőtti online sajtóbeszélgetésen, amelynek témáját a bankszektor által a koronavírus-világjárvány idején tapasztalt kihívások képezték. Szó esett arról, hogy folyamatosan „tanul magyarul” a bank ügyfélszolgálata, mint ahogy a román gazdaság várható alakulásáról is.
2020. november 11., 14:372020. november 11., 14:37
2020. november 11., 17:202020. november 11., 17:20
„Mint a Gömböc, megtaláltuk, és fenntartjuk az egyensúlyt” – illusztrálta a világhírű magyar találmánnyal az OTP romániai helyzetét a vezérigazgató, elismerve egyúttal, hogy
egyelőre minden sínen van, és tartható a célkitűzés, amely szerint 2024 végére meglesz az 5 százalékos piaci részesedés.
Mint Fatér felidézte, a járvány begyűrűzést követően az első a kollégák biztonsága volt, másodsorban pedig az ügyfeleikről próbáltak gondoskodni. Még az állami hitelmoratórium előtt kidolgoztak egy saját mentőcsomagot, ám egyelőre azt látják, hogy az ügyfelek döntő többsége jól megbirkózott a járvánnyal, nincsenek nagy fizetési problémák, összesen 10 százalékuk szorult arra, hogy felfüggessze a hiteltörlesztést, és közülük is többen vannak, akiknek helyrebillent az anyagi helyzetük, és már le is mondtak a moratóriumról.
„Mi készen állunk arra, hogy akik a későbbiekben is fizetési nehézségekkel küzdenek, azok továbbra is kapjanak védőernyőt. Reméljük, hogy lesz folytatás, de ha nem, akkor januártól valamiféle szabályozott megoldást találunk” – jelentette ki Fatér Gyula.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még mindig jelentkezhetnek a kis- és közepes vállalkozások az különböző állami támogatási programokra, mint például az ügyfeleik körében igen nagy népszerűségnek örvendő IMM Invest programra, az OTP pedig közülük is a legkisebbekre összpontosít, külön összeget is félretettek a megsegítésükre. A vezérigazgató jelezte, az IMM Invest nekik kiutalt első keretét már meg is kellett emelni, olyan komoly az érdeklődés nem csak a már meglévő ügyfeleik körében, hanem újak is érkeztek hozzájuk.
Ami illeszkedik is az OTP Románia célkitűzéseibe, hiszen az ötévesre kigondolt Apolló programnak épp az a célja, hogy terjeszkedjenek az itteni piacon. Mint Fatér rámutatott, a térség más országaiban jelentősebb szeletet tudhat magáénak az OTP, míg Romániában ugyan a tíz legnagyobb bank között vannak – kilencedikek a maguk 2,5 százalékos piaci részesedésével –, de hangsúlyosan a cél, hogy még jobban megvessék a lábukat. Az ötéves tervben megjelölt 5 százalékos szelet pedig meglátása szerint elérhető, hiszen a koronavírus-járvány begyűrűzése ellenére is sikerül első évben hozniuk a félszázalékos bővülést.
Fatér Gyula
Fotó: OTP Bank Románia
Újságírói kérdésre válaszolva jelezte, a jövőben is évi két-három fiók nyitásával, és a meglevők bővítésével számolnak.
„Ha van lehetőség a piacon, ajánlatot teszünk, és ha összejön, megvesszük, de ez csak a hab a tortán. Idén is volt hasonló kaland, ami nem jött össze, a vevő nem adta el végül a terméket, amire számítottunk. Ha van ilyen, megnézzük: ha összejön, sokkal jobb, ha nem, akkor megyünk előre” – tette hozzá, utalva arra, hogy a spanyol BBVA csoport végül idén úgy döntött, hogy nem adja el az érdekeltségébe tartozó Garanti Bank Romániát, amire az OTP Románia is pályázott.
A beruházások terén ugyanakkor nagy hangsúly tevődik a kollégákra is. Fatér azt mondja, hogy amióta másfél éve az OTP Románia élén van, 200 új kollégát vettek fel, akik közül amúgy ötvenen beszélnek magyarul.
– ígérte az igazgató. Kitért arra is, hogy Sepsiszentgyörgyön létrehoztak egy call-centert, ahol öt kolléga magyarul beszél, így a betelefonálók tudnak magyarul értekezni, ezt a hubot pedig szeretnék tovább bővíteni. „Azt szeretnénk, ha bárki a tetszése szerinti nyelven kapjon kiszolgálást” – szögezte le Fatér Gyula.
A román gazdaság várható alakulását firtató kérdésre a pénzügyi szakember úgy vélekedett, nincs rossz helyzetben. „Összességében a román helyzetnél azt látjuk, hogy az idei visszaesés kisebb, mint a régió átlaga, azt látjuk, hogy a költségvetési deficit és más problémák ellenére idén a román gazdaság eredménye relatíve nem lesz rossz. Azt várjuk, hogy jövőre, amikor létrejön egy többségi kormány, nem lesznek gondok” – mondta Fatér.
„Ha most nem lenne Covid-helyzet, akkor nagyon aggódva figyelnénk a költségvetési számokat. Most viszont senki sem aggódik a büdzsé miatt, mivel minden ország elengedte a gyeplőt, nem hagyják el a befektetők azokat az országokat, ahol nő a hiány, mert nem lenne, ahová menni. Ám ha visszatérünk a normális kerékvágásba, a 3 százalék fölötti deficit minimum rosszalló pillantást vált ki, és komoly lépésekre lesz szükség. Azt gondolom, ez még két év” – fogalmazott Fatér Gyula, aki szerint az új európai uniós költségvetési ciklus új forrásokat tud hozni. És ha drasztikusan javul a lehívás hatékonysága – márpedig tud –, akkor ezekkel a pénzekkel lehet növelni a költségvetés mozgásterét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!