Ötmilliárd lej a Maros megyei infrastruktúrára

A fejlesztés akkor valósulhat meg, ha az európai döntéshozók is elfogadják a stratégiát. Dobre szerint mindez kétesélyes, ugyanis szerinte a hosszú távú tervnek bizonyos hiányosságai vagy legalábbis furcsaságai vannak.

Ha azonban minden az elképzeléseknek megfelelően történik, hamarosan nem csak a már korábban leszerződött Aranyosgyéres–Marosvásárhely-pályaszakasz megépítéséről beszélhetünk, hanem a Marosvásárhely–Târgu Neamţ-pályáról is.

Noha még nem történt meg az első kapavágás, az előbbi, összesen 1,6 milliárd eurós beruházás már folyamatban van, míg az Erdélyt Moldvával összekötő sztrádának elkészült a végleges terve. A megye területén az út két kisvároson, Nyárádszeredán és Szovátán fog végighaladni, kijáratról viszont csak az üdülő esetében lehet tudni.

Marosvásárhelyt és Brassót csak gyorsforgalmi út fogja összekötni, ami a terv szerint nem egy új, négysávos út megépítését feltételezi, hanem a meglévő kiszélesítését. Ugyancsak szélesítéssel korszerűsítenék és emelnék régiókat összekapcsoló úttá a tavaly korszerűsített Szeretfalva–Szászrégen–Marosvásárhely-szakaszt. A beruházás értéke mintegy 150 millió euró.

„Kampánykörgyűrűk”

A master plan szerint Segesváron mintegy 31 millió eurós beruházással terelőutat építenének. Egyelőre azonban Marosvásárhely körgyűrűje is kérdőjeles, ugyanis annak ellenére, hogy a tavalyi elnökválasztás előtt, a sajtó jelenlétében Victor Ponta miniszterelnök felavatta az építőtelepet, a szalagvágásra kivezényelt munkagépek már másnap elvonultak.

A 11,6 kilométeres szakaszon eddig csupán a régészek dolgoztak, akik hat lelőhelyet alakítottak ki. „A terelőút építését az is hátráltatja, hogy még mindig nem történt meg a területek kisajátítása. Azaz hiányos volt a kisajátításra kerülő földterületek jegyzéke, ezért az országos útügyi vállalatnak további összegeket kell elkülönítenie e célra” – figyelmeztetett Ciprin Dobre.

A prioritáslista végén a reptér

Üröm az örömben, hogy ugyan a repülőtér-fejlesztési stratégiában szerepel a vidrátszegi nemzetközi légikikötő folyamatos bővítése és korszerűsítése, ám a Transilvania reptér mindössze a 13. helyet foglalja el a szállítási tárca által összeállított fontossági sorrendben.

Mindez annak dacára, hogy az uniós finanszírozásra javasolt repterek többsége sokkal kisebb forgalmat bonyolít le, mint a vidrátszegi. Köztük olyan repülőtér is van, ahonnan hetente kétszer mindössze egy-egy kisebb Tarom-gép száll fel.

Míg tavaly 343 448 utas vette igénybe a Marosvásárhelytől mintegy 15 kilométerre lévő létesítményt, addig a kormány prioritáslistáján első helyen lévő tulceai légikikötőből alig 1221-en repültek. A második helyet a craiovai reptér foglalja el, mely 139 ezer utast szolgált ki, harmadik a nagybányai repülőtér, ahol 21 ezer utas fordult meg.

Ciprian Dobre elégedetlenségének adott hangot a kialakult helyzet miatt. „A kormány stratégiája veszélybe sodorja az uniós finanszírozást” – vélekedett a megyeelnök, aki főként a kormány által kidolgozott kritériumrendszert bírálta, mondván, hogy azok egy része nincs összhangban sem az uniós elvárásokkal, de még csak a romániai fontossági sorrenddel sem.

A megyeelnök azt is érthetetlennek tartja, hogy egy olyan reptérről, mint a marosvásárhelyi, amelynek mutatói évről évre javulnak, 2020-ra a kormány miért számol a jelenleginél mintegy negyvenezerrel kevesebb utassal.