Összehangolnák Szatmárban a munkaerőpiacot és az oktatást

Ennek érdekében a napokban találkozót szervezett, amelyre meghívta a munkáltatók és a megyében működő szakiskolák képviselőit is.

Az ügynökség ezzel kapcsolatos közleményéből kiderül, azt javasolták a cégeknek, dolgozzanak ki vonzó ajánlatokat a leendő szakmunkásaik számára, és ezt népszerűsítsék mind a szakiskolákban, mint a beiratkozás előtt álló diákok és a szülők körében.

Az AJOFM követendő példaként a nagykárolyi Simion Bărnuţiu Iskolacsoport és a mezőfényi Polipol bútorgyár közötti együttműködést hozta fel, arra kérve a tanácskozás résztvevőit, hogy okuljanak ezek tapasztalataiból, hisz a Károlyban végzett szakmunkások igen nagy hányadának sikerül azonnal munkát találnia a város közelében működő üzemben.

A konfekcióipar gondjai Szatmár megyében nem új keletűek. A cégek vezetői évek óta panaszkodnak arra, hogy nem találnak felkészült munkaerőt, és hiába tanítanak be embereket, ezek sem hajlandóak huzamosabb ideig náluk dolgozni. „Kicsi a fizetés, és nagyon nehéz a munka, hideg van, fáj a hátam és a szemem estére, sok a túlóra, és ráadásul ezt sem fizetik ki, mindössze szabadnapot adnak cserébe. Máshol legalább emberibbek a körülmények, és nem fáj az embernek mindene a nap végére” – magyarázta egy volt ruhagyári alkalmazott, aki jelenleg pincérként dolgozik.

Gindele Imre, a Simion Bărnuţiu igazgatója, aki korábban a decentralizációért felelős tanfelügyelőként is tevékenykedett, kifejtette: a kulcskérdés ez ügyben a kommunikáció. „Folyamatosan tartom a kapcsolatot minden együttműködő cég képviselőjével, naponta többször is beszélek velük, ez nagyon-nagyon fontos” – magyarázta. Hozzátette: intenzíven kommunikál a felvételi, illetve beiratkozás előtt álló diákokkal és a szüleikkel is.

Rámutatott, jelenleg a romániai törvények lehetőséget adnak arra, hogy jól működő szakoktatási rendszer épüljön ki, ami örvendetes. „Főként azokra a gyerekekre helyezzük a hangsúlyt, akik még nem döntöttek. Azt próbáljuk megértetni velük, hogy a hároméves szakmunkásképző után visszairatkozhatnak tizenegyedikbe, így érettségizhetnek is, tehát a továbbtanulás lehetősége megmarad számukra, ugyanakkor lesz egy diploma is a zsebükben” – ecsetelte az igazgató, aki szerint a németországi rendszerre érdemes figyelni, ahol a műszaki értelmiség körülbelül 80 százaléka a szakmunkásképzőt végzettek közül kerül ki.

Kifejtette: jövő tanévtől a Bărnuţiuban nyolc osztály indul, ebből hét lesz hároméves szakmunkásképző és egy szakközép-iskolai hozzátéve. A szakember úgy számol, hogy a szakmunkásképzőt végzettekből három év múlva szerveződik majd egy újabb szakközép-iskolai osztály, ami erős lesz, és jó előkészítő lesz a mérnöki főiskolákra, egyetemekre.

Gindele Imre a szatmári konfekcióipar problémája kapcsán arról beszélt, a varrodák jó lehetőséget jelenthetnek elsősorban a lányoknak, hisz hamarosan telítődhet a piac a jelenleg keresett szakács-pincér, illetve kozmetikus szakon végzettekkel, a ruhagyárakba pedig jelenleg is több száz munkavállalót keresnek. Elmondta ugyanakkor, a szalagmunka nagyon nehéz, elsősorban pszichésen terheli meg a munkásokat, ezért a vállalatok ajánlatainak is eléggé motiválóknak kell lenniük ahhoz, hogy megtartsák a szakmunkásokat.

A piaci igények vizsgálata, illetve a felvételizők opcióinak felmérését követően ősszel egy teljes konfekcióipari osztály indul egyébként a magyar szakon és egy fél román szakon az általa igazgatott iskolában, az oktatásban pedig egy szatmárnémeti és két nagykárolyi ruhagyár lesz a partnerük, ezek a gyakorlat során a diákok ingázási költségeit is állni fogják.