
2013. április 05., 09:462013. április 05., 09:46
Mint arról beszámoltunk, a kormány tavaly decemberi határozatában engedélyezte a nem hagyományos földgázok kitermelését Romániában, ami országszerte felháborította a környezetvédőket, szerintük ugyanis a mély rétegekben megtalálható gázok, köztük a palagáz kinyerésére használt technológia, a hidraulikus repesztés környezetkárosító.
A tiltakozássorozatban számos erdélyi város is részt vett, köztük Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Szászrégen és Brassó. Az előzetes bejelentések értelmében a romániai szervezetek több európai városban, illetve Ausztráliában is terveztek demonstrációt. A szervezők ugyanakkor azt állítják, egyes városokban, például a fővárosban is, a helyhatóság megpróbálta megakadályozni a tüntetést.
A demonstrálók azt kérik, vonják vissza a vonatkozó kormányhatározatot, amely nyomán több külföldi befektető kapott engedélyt a nem hagyományos földgázok felkutatására, illetve fejlesztésre és kitermelésre Dobrudzsában, valamint Vaslui, Vrancea, Bihar, Arad és Temes megyében. Ugyanakkor a környezetvédők azt szeretnék elérni, hogy több európai országhoz hasonlóan Romániában is törvénnyel tiltsák be a hidraulikus repesztés módszerét. Ennek érdekében minden városban petíciókat nyújtanak be a kormánybiztosi hivatalokba.
A demonstrációkat egységesen, országos szinten koordinálják, és helyileg mintegy 80 környezetvédelmi szervezet önkéntesei bonyolítják le, közülük 70 a Környezetért Koalíció tagja, de részt vesz a Románia Nélkülük Egyesület, az Élő Románia Egyesület és számos helyi civil szervezet. Városonként százakat vártak a többnyire az esti órákban meghirdetett tüntetésekre.
„A tiltakozásokkal felháborodásunkat fejezzük ki amiatt, hogy a kormány hazugságokat ad el a nagyközönségnek a hidraulikus repesztéssel kapcsolatban, pedig ez a módszer katasztrofális veszélyeket hordoz mind a környezetre, mind a közösségekre nézve, emiatt például Franciaországban és Bulgáriában, illetve az USA több államában, köztük New Yorkban is betiltották. A tiltakozások ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá teszik, hogy a romániai civil társadalom szintjén masszív ellenállás érzékelhető a palagáz-kitermeléssel szemben” – áll a szervezők közleményében.
A szakminiszter eközben már a palagázra számított illetékek mértékén gondolkodik. Constantin Niţă energetikai miniszter csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a Romániában kitermelő cégekre kivetett adók mértékének el kell érnie az EU-s szintet, így ezek várhatóan már idén nőni fognak, ám a palagázokra külön elbírálás vonatkozik majd. A tárcavezető azt mondja, egyelőre nem tudja, mekkora lesz a nem hagyományos földgázok adója, ezt ugyanis csak akkor állapíthatják majd meg, ha a lelőhelyek felmérése befejeződött.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.