
A fogyasztók zsebe bánhatja, hogy a hazai földgázvezeték-rendszert működtető Transgaz állami vállalat a korábbi időszakhoz képest szokatlan januári hideg idő miatt több mint 20 millió köbméter földgázt importált Oroszországból.
2016. február 02., 17:142016. február 02., 17:14
A Digi 24 hírtelevízió beszámolója szerint ez 23 millió lejes pluszköltséget jelent a Transgaznak, amelyet végső soron a fogyasztókkal fognak megfizettetni. Utólag ráadásul kiderült, hogy az import nyomán nyert többletmennyiségre nem is lett volna szükség, az állami vállalat azonban attól félt, hogy a fagy miatt megnövekedett keresletet nem tudják biztosítani, ezért döntött felelőtlenül.
A Transgaz egyébként korábban soha nem vásárolt ilyen energiaforrást Oroszországból, ez inkább a magánszolgáltatókra jellemző, egy ideje azonban ők sem importálnak szívesen, mivel éppen a rendszert működtető nagyvállalat rótt ki nemrég pluszilletéket a külföldről beszerzett árura.
A hírtelevízió értesülései szerint a Transgaz megawattóránkénti 110 lejért vásárolta az orosz földgázt, ez jóval több, mint amennyiért a nyugati vezetéken érkező energiaforrást beszerezhette volna, a bécsi tőzsdén ugyanis 63 lejbe került ugyanez a mennyiség. Mivel azonban a nyugati vezetéken ugyancsak az orosz Gazprom által értékesített gáz érkezik, ez azt jelenti, hogy az üzleten a Gazprom és a Transgaz között közvetítő cégek nyertek.
Egy piaci szakértő a Digi 24-nek elmagyarázta: minden bizonnyal az orosz nagyvállalat tulajdonában lévő kisebb cég megvásárolta 63 lejért a földgázt, amit 110 lejért adott tovább Romániának, így megawattóránként 40 lejes nyereségre tett szert. A szakember szerint a romániai hatóságok felelőtlenül viselkedtek, végső soron pedig mindezt a fogyasztóval fogják megfizettetni. Amennyiben a szolgáltató a bécsi tőzsdén szerezte volna be a földgázt – az Ausztriában és Magyarországon felszámolt illetékeket is beleszámítva – 6 millió lejt spórolt volna.
A Transgaz illetékesei azt állítják, hogy a különösen hideg időszak tette indokolttá a pluszmennyiség importálását, elmondásuk szerint pedig egyetlen szolgáltató sem vállalta, hogy a nyugati, Aradon és Szegeden áthaladó vezetéken biztosítsa az energiaforrást, ezért kénytelenek voltak az Oroszországból szállító cégekhez fordulni. Az is kiderült egyébként, hogy a tranzakciót a Román Árutőzsdén keresztül bonyolították le, amelyet az állami vállalat eddig nem használt. Alexandru Coita, a tőzsde stratégiai igazgatója elmondta: a Transgaz két nap alatt összesen 26 tranzakciót hajtott végre.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
szóljon hozzá!