
Az ultranagy felbontású óriástévék ígérkeznek az év elején az elektronikai piac leendő legnagyobb sztárjainak, miután a világ két vezető tévékészülék-gyártójaként számon tartott Samsung és riválisa, az LG Electronics is ez irányú terveiről számolt be.
2014. január 07., 13:442014. január 07., 13:44
Az iparágon belül 4K-nak is nevezett ultranagy felbontás 3840-szer 2160 képpontot jelent, ami a négyszerese az eddigi csúcstechnológia, az 1920-szor 1080 képpontos full HD tévék pixelszámának.
A Samsung már piacra is dobta a mintegy 2,8 méter átmérőjű, ultranagy felbontású televíziót (U-HD tv), az óriáskészüléket 152 ezer dollárnak megfelelő összegért kínálják Dél-Koreában. A Samsung által gyártott eddigi legnagyobb U-HD televízió átmérője 85 hüvelyk (2,16 méter) volt.
A készülék megjelenése egyébként a szakemberek szerint azt jelzi, hogy a gyártók inkább az ultranagy felbontású televíziókészülékek irányába mozdultak az OLED-technológiára épülő nagyméretű televíziók helyett, amelyek gyártása túlságosan költségesnek bizonyult. A trendet igazolja a szintén dél-koreai LG Electronics vasárnapi bejelentése is, miszerint a Las Vegas-i elektronikai vásáron már ők is ultranagy felbontású tévékészülékekkel rukkolnak elő. A közlés szerint négy különböző méretben dobja piacra az ultra HD tévéket, a legkisebb átmérője 65 coll (165 centiméter), a legnagyobbé 98 coll (249 centiméter). Az LG egyelőre nem közölte az új készülékek árát.
A Samsung és az LG tavaly egyébként még a televízió jövőjeként ünnepelték az OLED-technológiát, az OLED képernyők ultravékonyak és lenyűgöző képi világot nyújtanak. A cégeknek azonban nem sikerült olyannyira felfuttatniuk az OLED televíziókat, hogy azok átvegyék az LCD tévék helyét, és még mindig küszködnek a nagyobb, de megfizethetőbb OLED-technológiájú készülékek tömeggyártásával. Az U-HD televíziók iránti kereslet azonban várhatóan növekedni fog, és a készülékek ára valószínűleg gyorsabban fog csökkenni, mint az OLED televízióké.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!