
Megközelítette a 2000 lejt novemberben az országos nettó átlagbér: a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi lap az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira hivatkozva közölte, hogy a tavalyi utolsó előtti hónapban a juttatás átlagos értéke 1918 lej volt.
2016. január 14., 15:452016. január 14., 15:45
Ez 2014 azonos időszakához képest 10 százalékos, a 2007 novemberében mért adatokhoz képest pedig 71 százalékos emelkedést jelent. A Ziarul Financiar ugyanakkor arról is beszámolt, hogy 2007 óta az inflációs növekedés 40 százalékos volt, így a gyakorlatban a bérek csak egyharmad mértékben emelkedtek az elmúlt kilenc évben.
Az összesített adatok szerint leginkább az IT-szektorban dolgozók fizetése növekedett: míg 2007 novemberében egy programozó átlagosan nettó 1782 lejt keresett – az ágazat akkor a legsikeresebb tíz szakmában sem volt benne –, tavaly év végén a szakemberek juttatása már elérte a havi 4756 lejt. Mostanra így az IT-szektor lett a legjobban fizető ágazat az országban, a bérek ugyanis megelőzik a bankárok, olajipari és dohányipari alkalmazottak, valamint köztisztviselők fizetését – a korábbi években ezek a szakmák vezették a listát.
Florin Godean, az Adecco Románia fejvadász cég menedzsere rámutatott: az ágazatban elsősorban a szakirányú végzettek számának visszaesése miatt nőttek ilyen óriási mértékben a juttatások. Elmondása szerint ez a demográfiai visszaesésnek tudható be: a lakosságcsökkenés ugyanis folyamatos 1990 óta, amikor az első olyan generáció született, amely ilyen jellegű egyetemet végzett.
A statisztikai hivatal adatai szerint 2007 novembere és 2015 novembere között az IT-szektorban 167 százalékkal nőttek a fizetések, de jelentős, 120 százalékos emelkedést jegyeztek az autógyártó iparban is. „A globális autógyártó piac ugyan nehéz időszakot élt meg 2008 és 2015 között, de Romániába az évek során rengeteg befektető érkezett, nagyon sok üzemet nyitottak. Ennek nyomán folyamatosan új munkahelyek jöttek létre, ezzel párhuzamosan pedig a fizetések is jól alakultak” – magyarázta Florin Godean.
Noha az országos átlagbér hamarosan eléri a nettó 2000 lejt, egyes ágazatokban továbbra is keveset keresnek az alkalmazottak. A legkevesebbet már hosszú idő óta a vendéglátóiparban dolgozók keresik, az átlag tavaly novemberben alig 1083 lej volt. A ruhagyártással foglalkozók nettó 1231 lejt vihettek haza, míg az élelmiszeriparban 1302 lej volt az átlagbér, a fafeldolgozó szektorban tevékenykedők fizetése pedig 1339 lej volt.
Több száz eurós kár a szabadnapok miatt
Komoly kárt okoznak a munkaadóknak azok az alkalmazottak, akik a hivatalos szabadnapokon kívül is hiányoznak a munkahelyükről – számolt be a Digi 24 hírtelevízió egy tanulmányra hivatkozva. A felmérés szerint a magánszektorban dolgozó romániai munkavállalók évente átlagosan hattal több szabadnapot vesznek ki a törvény által biztosítottnál, ugyanakkor még így is jobban állnak az európai átlagnál, amely szerint a környező országokban dolgozók 30 százalékkal többet hiányoznak.
Humánerőforrás-szakértők elmondása szerint a fiatal munkavállalók több szabadidőt igényelnek, mint tapasztaltabb, idősebb társaik. Egy szakember a hírtelevíziónak elmondta: a pluszszabadnapok leggyakoribb oka a motiváció hiánya, a stressz és a nem megfelelő munkakörülmények, sokan ugyanakkor úgy gondolkoznak, hogy „társaik is megengedik maguknak a hiányzást, gyakran késnek, illetve hosszas cigaretta- és kávészüneteket tartanak”, így ők is kérhetnek több szabadidőt.
A cégek saját adatai szerint ugyanakkor a hiányzások 90 százalékát egészségügyi problémákkal indokolják a beosztottak. A Digi 24 által idézett felmérés szerint a hazai gyógyszeriparban tevékenykedő cégek évente, alkalmazottanként 1132 eurót veszítenek a pluszszabadnapok miatt, a bankszektorban a hiány eléri a 750 eurót, míg az ipari termelési ágazatban 605 euró az átlag. A legkisebb, 440 eurós hiánnyal a kiskereskedelemben számolnak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
szóljon hozzá!