2010. december 15., 09:492010. december 15., 09:49
„Ha az euró nem olyan erős, mint lennie kellene, akkor az Európai Unió sem olyan erős, mint lennie kellene” – hangsúlyozta a kormányfő, akit a 2011. első fél évi magyar uniós elnökség fő célkitűzéseiről kérdeztek külföldi újságírók az osztrák miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Kiemelte, hogy létre kell hozni egy állandó válságkezelő mechanizmust az euró védelmében. Hangsúlyozta azt is, hogy össze kell hangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját.
A legfontosabb elnökségi célkitűzések között említette Orbán Viktor az Európai Unió alapszerződésének módosítását is. „Ez történelmi jelentőségű feladat, és kihívást jelent, de egyben csodálatos feladat egy politikus számára” – szögezte le a miniszterelnök. Az EU bővítését illetően kijelentette: Európa borúlátóbb, mint lennie kellene. „A pesszimizmus érthető a gazdasági válság fényében, de ha az EU elveszíti akaratát és étvágyát a további bővítésre, annak a gazdaságra is hátrányos következménye lesz” – vélekedett Orbán Viktor, aki szerint Horvátországot a lehető leghamarabb fel kell venni az EU-ba.
Felidézte, hogy a 2011 első fél évében sorra kerülő magyar elnökségi programban többek között szerepel a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása is. Kiemelte még a schengeni térség kiterjesztését Romániára és Bulgáriára. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a magyar elnökség végéig létrejön egy európai uniós roma-stratégia. Rámutatott továbbá, hogy februárban egy energiaügyi csúcstalálkozót rendeznek a magyar elnökség égisze alatt.
Orbán Viktor kijelentette, nem biztos abban, hogy a Duna-stratégia befejezhető a magyar elnökség alatt. Magyarország sokat tehet, hogy előbbre vigye az ügyet, de a stratégia szorosan kapcsolódik a következő hétéves költségvetési ciklushoz, és források nélkül nem fog működni. „Ezért a munka nagy része a lengyel, dán és ciprusi elnökség idejére marad” – mondta. „Magyarország büszke arra, hogy új tagállamként veheti át az elnökséget – vélekedett. – Az elnökségi fél év lehetőség arra, hogy Magyarország helyreállítsa az elmúlt nyolc évben elvesztett szavahihetőségét.”
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.