Nem ördögtől való. Megváltozott az otthoni munkavégzéshez való hozzáállás
Fotó: Haáz Vince
Meg is változtatta meg nem is a koronavírus-világjárvány a munkavégzési szokásainkat, a munkához való hozzáállásunkat: a Krónikának nyilatkozó munkaerőpiaci szakértő szerint ez csak kezdet, a radikális változáshoz még nagyon hosszú időre van szükség. Az mindenképp kijelenthető, hogy a munkáltatók másképp viszonyulnak az otthoni munkavégzéshez, mint a járvány előtt – egy felmérés szerint az alkalmazottak 46 százaléka jár be minden nap a munkahelyére, 34 százalék számára lehetővé vált a hibrid munkavégzés, 20 százalék pedig a távmunkát választotta.
2023. február 06., 09:222023. február 06., 09:22
Az alkalmazottak 46 százaléka jelenleg kizárólag a munkahelyén, közel 20 százaléka távmunkában, mintegy 34 százaléka pedig hibrid módon dolgozik – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő által 2023 januárjában 4318 alkalmazott megkérdezésével készített felmérés eredményeiből. Az Agerpres által idézett kutatás szerint a munkáltató rugalmassága továbbra is döntő szempont a munkahelyváltáskor: 10-ből 6 jelölt nem vállalna munkát olyan vállalatnál, amely nem teszi lehetővé a távmunkát vagy a hibrid munkát.
A felmérés rámutat: 2022 volt az az év, amikor a munkavállalók kezdtek visszatérni az irodai munkához két olyan év után, amikor általános volt a távmunka, és 2023-ban ez a tendencia folytatódni fog. Jelenleg az alkalmazottak 46,1 százaléka kizárólag a vállalat székhelyén dolgozik, és mindössze 18,4 százalékuk távmunkában. A fennmaradó részüknek az irodájuk és az otthonuk között oszlik meg a munkaideje: 18,8 százalékuk a vállalat által megszabott program szerinti hibrid módon dolgozik, 13,7 százalékuknak be kell menniük az irodába, de maguk döntik el, hogy ezt hetente hányszor teszik meg, 3 százalékuk pedig csak értekezletekre és találkozókra jár be az irodába.
Van, aki szívesebben dolgozik otthonról vagy hibrid rendszerben
Fotó: Pixabay
A felmérés szerint a hibrid rendszerben dolgozó alkalmazottak 57,1 százaléka havonta legkevesebb ötször, 14,3 százaléka egyszer, 9 százaléka kétszer, 7,1 százaléka háromszor, míg 12,4 százaléka négyszer jár be az irodába.
23,6 százalék kizárólag otthonról szeretne dolgozni, 20,1 százalék pedig növelné a távmunkában töltött napok számát. Ugyanakkor a válaszadók 60,9 százaléka soha nem dolgozna olyan vállalatnál, amely nem támogatja a távmunkát vagy a hibrid munkavégzést, 26,6 százalékuk pedig ezt a legfontosabb szempontnak tartja egy állásajánlat mérlegelésekor. Az álláskeresők 55,5 százaléka számára a fizetés a legfontosabb, 7,4 százalékuk elsősorban az előléptetési lehetőségeket keresi, 5,9 százalékuk szerint pedig a csapat a legfontosabb.
Nem olyan gyorsan következik be a változás, mint azt sokan hiszik – jelentette ki Csibi Magor, a Trend Consult üzleti tanácsadó cég vállalati és vezetési kultúráért felelős vezetője, amikor arról kérdeztük, a mostani felmérés eredményei arra mutatnak-e, hogy az otthoni, illetve hibrid munkavégzés mostantól látványosan velünk marad, illetve hogy milyen trendek körvonalazódnak.
„Nagyon könnyű azt hinni, hogy a pandémia nagyívű és tartós változásokat okozott, ha csak arra a dolgozó elitre figyelünk, amely a közösségi hálón jelen van, és ki is fejezi a véleményét. Bizonyos szociális csoportokban, bizonyos körökben úgy tűnhet, hogy a munka már csak hibrid lehet, az alkalmazó-alkalmazott viszony gyökeresen megváltozott, és az adu az alkalmazottak kezében van. Attól tartok viszont, hogy ez önáltatás” – fejtette ki a szakember. Hozzátette:
Fotó: Facebook/Csibi Magor
„Van egy kisebb elit, amelynek kijár a távmunka, a teljes flexibilitás és a munkáltató elkezdte újragondolni a teljes munkavégzési filozófiát és struktúrát is. Egy sokkal nagyobb réteg számára a munkáltatók meg hajlandóak kompromisszumokra. Részben azért, mert attól félnek, hogy egy hirtelen és teljes visszatérés a régi rendszerre emberveszteséggel, felmondásokkal járhat, részben pedig azért, mert ez költségcsökkentéssel járhat.
– osztotta meg velünk tapasztalatait Csibi Magor.
„Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs változás a piacon, csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy a változás nem akkora és nem annyira kiterjedt, mint amennyire sokszor, sokaknak tűnhet” – tette hozzá.
„Habár a legtöbb cég mindig azt mondta, hogy otthonról nem lehet dolgozni, mert az hosszú távon teljes összeomláshoz vezet, mára bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Az emberek már tudják, hogy lehet másképp is dolgozni” – fogalmazta meg az üzleti tanácsadó.
„A változás jön, és a munka mai formája nyomás alá fog kerülni. Nem csak a helyszín, hanem a struktúra, a munkaórák és munkanapok, a kommunikáció és a jutalmazási rendszer is. De nem olyan gyorsan, mint ahogy azt sokan hiszik. Ez egy lassú folyamat, ami hosszú távon radikálisan meg fogja változtatni a munkához való hozzáállásunkat és magát a munkavégzés folyamatát” – összegzett Csibi Magor.
A munkavállalók mintegy 53 százaléka fizetésemelésre számít 2023-ban, és 40 százalékuk munkahelyet vált, ha nem nő a bére – derül ki egy friss felmérés kedden közzétett eredményeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) rontotta a román gazdaság idei teljesítményére vonatkozó előrejelzését: a februárban valószínűsített 1,2 százalékos növekedés helyett most 0,2 százalékos visszaesést vár.
Közel 200 millió eurós szerződést köt a kormány a nagyváradi üzletember, Teszári Zoltán érdekeltségébe tartozó Digi Communications távközlési cég az európai uniós haderő-fejlesztési program (SAFE) keretében.
A fokhagymát termesztő gazdálkodóknak már csak néhány nap áll rendelkezésükre, hogy igényeljék a fokhagymatermesztési támogatási program keretében nyújtott, 3000 euró/hektár összegű támogatást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!