
Részben a zöldenergia-előállítás romániai szubvenciója miatt olcsóbb a hazai termelésű villanyáram Magyarországon, mint Romániában. A hazai fogyasztók számára előnytelen helyzet azután alakult ki, hogy Románia csatlakozott a cseh–szlovák–magyar villamosenergia-piachoz, ahol Magyarország drágábban exportálja Romániának az innen olcsón importált áramot.
2015. október 14., 19:102015. október 14., 19:10
2015. október 14., 19:112015. október 14., 19:11
Egyértelműen Románia hátrányára vált, hogy – a Transelectrica szolgáltatón kereszül – egy évvel ezelőtt rácsatlakozott a cseh–szlovák–magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacra. A hatékonyabb kereskedést és kapacitásfelosztást lehetővé tévő, az európai belső villamosenergia-piac kialakítását célzó összefogásból jelenleg Magyarország húzza a hasznot. Az anyaországi energetikai cégek ugyanis viszonylag olcsón vásárolnak Romániában termelt nap- és szélenergiát, amelyet aztán a közös árampiacon keresztül magasabb áron értékesítenek a romániai szolgáltatóknak.
Mindez részben a négy ország energiapiaca összekapcsolásának elvével magyarázható, miszerint a legolcsóbb villamosenergiát a legjobb árkínálatot felmutató ország piaca felé irányítják, márpedig a cseh, a szlovák és a magyar piacon olcsóbb a villamos energia, mint nálunk. Ráadásul a másnapi árambörze működési mechanizmusa abban áll, hogy az az ország, ahol a villanyáram ára magasabb, importőrré válik, míg az exportálhat, ahol az ár alacsonyabb.
Az egyetlen romániai energiabörzét működtető OPCOM szerda déli adatai szerint a hazai villamos energia ára volt a legolcsóbb a térségben: miközben egy megawattóra nálunk 54,12, addig Magyarországon és Szlovákiában 60,03, míg Csehországban 58,50 euróba került. Beszédes adat az is, hogy miközben Románia tavaly nettó energiaexportőr volt, a behozatal volumene idén a tavalyi tízszeresére ugrott: a bukaresti statisztikai hivatal adatai szerint az év első hét hónapjában 2,1 millió megawattóra villamosenergiát importáltak az országba.
Hozzá kell tenni, hogy ugyanebben az időszakban közel 55 százalékkal, 5,7 millió megawattórára nőtt a román kivitel 2014 első hét hónapjához viszonyítva, és az export volumene közel háromszorosa volt az importénak.
Márpedig a külföldön értékesített román energiamennyiség szinte teljes egészét megújuló energia teszi ki, mivel az így előállított villanyáram a legolcsóbb, ezáltal a legversenyképesebb is. Többek között ez a magyarázat arra is, hogy a nap- és szélerőműveket működtető befektetőktől a viszonteladók által felvásárolt zöldenergiát előszeretettel exportálják.
A másik nyomós ok ennek az energiának az állami támogatása a zöldbizonylatok révén – vagyis ezt az energiaipart gyakorlatilag a romániai energiafogyasztók szubvencionálják. A megújuló energiát előállító társaságok minden egyes megtermelt megawattóra után meghatározott számú zöldbizonylatot értékesíthetnek, amelyeket az áramszolgáltatók kötelesek megvásárolni. A szélenergia után fél, míg a napenergia után három zöldbizonylat jár megawattóránként, ugyanakkor a zöldbizonylat ára 27 és 55 euró között mozog, mindemellett a szél- és naperőműveket működtető cégek a szabadpiaci áron értékesítik a megtermelt villamosenergiát.
Ezeket a körülményeket használja ki tehát Magyarország, amikor a hazai cégektől alacsonyabb áron felvásárolt zöldenergiát később drágábban Romániába exportálja a másnapi kereskedésű villamosenergia-piacon keresztül. Erre a jelenségre amúgy már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmet az Oltenia energetikai vállalat, azzal vádolva az Országos Energiaár-szabályozó Hatóságot (ANRE), hogy ennek a gyakorlatnak a tolerálásával mérhetetlen károkat okoz a hagyományos energiát előállító romániai vállalatoknak.
Egyébként ennek az import-export kereskedésnek leginkább a romániai fogyasztók látják a kárát, hiszen annak ellenére, hogy az áram egy részét Magyarország Romániától vásárolja, az anyaországi lakosságnak kevesebbet kell fizetnie a villamos energiáért, mint nálunk. A Maszol.ro portál a napokban arról cikkezett, hogy a Romániában megtermelt villamos energia harmadik legnagyobb vásárlója Magyarország, amely a román kivitel egyötödét vette meg az év első felében; a hazai áram első számú felvevő piaca amúgy Bulgária, a második Szerbia.
A portál az Eurostat adatait idézve megírta, hogy az idei első fél évben a romániai háztartások átlagosan 0,13 eurót fizettek egy kilowattóra áramért, míg Magyarországon 0,11 eurót. Mivel egy átlagos romániai háztartás havonta 200 kilowattóra áramot használ, ami éves szinten 48 euró pluszkiadást jelent, a hazai jövedelemszintet figyelembe véve ez nem elhanyagolható összeg. A Maszol emlékeztet: miközben egy évtizeddel korábban a térség országaihoz képest még Romániában volt olcsóbb a háztartási villamos energia, 2012 óta Magyarországon – többek között a rezsicsökkentés miatt – 27 százalékkal csökkent az áram ára, miközben Romániában 24 százalékkal drágult.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
szóljon hozzá!