
Részben a zöldenergia-előállítás romániai szubvenciója miatt olcsóbb a hazai termelésű villanyáram Magyarországon, mint Romániában. A hazai fogyasztók számára előnytelen helyzet azután alakult ki, hogy Románia csatlakozott a cseh–szlovák–magyar villamosenergia-piachoz, ahol Magyarország drágábban exportálja Romániának az innen olcsón importált áramot.
2015. október 14., 19:102015. október 14., 19:10
2015. október 14., 19:112015. október 14., 19:11
Egyértelműen Románia hátrányára vált, hogy – a Transelectrica szolgáltatón kereszül – egy évvel ezelőtt rácsatlakozott a cseh–szlovák–magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacra. A hatékonyabb kereskedést és kapacitásfelosztást lehetővé tévő, az európai belső villamosenergia-piac kialakítását célzó összefogásból jelenleg Magyarország húzza a hasznot. Az anyaországi energetikai cégek ugyanis viszonylag olcsón vásárolnak Romániában termelt nap- és szélenergiát, amelyet aztán a közös árampiacon keresztül magasabb áron értékesítenek a romániai szolgáltatóknak.
Mindez részben a négy ország energiapiaca összekapcsolásának elvével magyarázható, miszerint a legolcsóbb villamosenergiát a legjobb árkínálatot felmutató ország piaca felé irányítják, márpedig a cseh, a szlovák és a magyar piacon olcsóbb a villamos energia, mint nálunk. Ráadásul a másnapi árambörze működési mechanizmusa abban áll, hogy az az ország, ahol a villanyáram ára magasabb, importőrré válik, míg az exportálhat, ahol az ár alacsonyabb.
Az egyetlen romániai energiabörzét működtető OPCOM szerda déli adatai szerint a hazai villamos energia ára volt a legolcsóbb a térségben: miközben egy megawattóra nálunk 54,12, addig Magyarországon és Szlovákiában 60,03, míg Csehországban 58,50 euróba került. Beszédes adat az is, hogy miközben Románia tavaly nettó energiaexportőr volt, a behozatal volumene idén a tavalyi tízszeresére ugrott: a bukaresti statisztikai hivatal adatai szerint az év első hét hónapjában 2,1 millió megawattóra villamosenergiát importáltak az országba.
Hozzá kell tenni, hogy ugyanebben az időszakban közel 55 százalékkal, 5,7 millió megawattórára nőtt a román kivitel 2014 első hét hónapjához viszonyítva, és az export volumene közel háromszorosa volt az importénak.
Márpedig a külföldön értékesített román energiamennyiség szinte teljes egészét megújuló energia teszi ki, mivel az így előállított villanyáram a legolcsóbb, ezáltal a legversenyképesebb is. Többek között ez a magyarázat arra is, hogy a nap- és szélerőműveket működtető befektetőktől a viszonteladók által felvásárolt zöldenergiát előszeretettel exportálják.
A másik nyomós ok ennek az energiának az állami támogatása a zöldbizonylatok révén – vagyis ezt az energiaipart gyakorlatilag a romániai energiafogyasztók szubvencionálják. A megújuló energiát előállító társaságok minden egyes megtermelt megawattóra után meghatározott számú zöldbizonylatot értékesíthetnek, amelyeket az áramszolgáltatók kötelesek megvásárolni. A szélenergia után fél, míg a napenergia után három zöldbizonylat jár megawattóránként, ugyanakkor a zöldbizonylat ára 27 és 55 euró között mozog, mindemellett a szél- és naperőműveket működtető cégek a szabadpiaci áron értékesítik a megtermelt villamosenergiát.
Ezeket a körülményeket használja ki tehát Magyarország, amikor a hazai cégektől alacsonyabb áron felvásárolt zöldenergiát később drágábban Romániába exportálja a másnapi kereskedésű villamosenergia-piacon keresztül. Erre a jelenségre amúgy már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmet az Oltenia energetikai vállalat, azzal vádolva az Országos Energiaár-szabályozó Hatóságot (ANRE), hogy ennek a gyakorlatnak a tolerálásával mérhetetlen károkat okoz a hagyományos energiát előállító romániai vállalatoknak.
Egyébként ennek az import-export kereskedésnek leginkább a romániai fogyasztók látják a kárát, hiszen annak ellenére, hogy az áram egy részét Magyarország Romániától vásárolja, az anyaországi lakosságnak kevesebbet kell fizetnie a villamos energiáért, mint nálunk. A Maszol.ro portál a napokban arról cikkezett, hogy a Romániában megtermelt villamos energia harmadik legnagyobb vásárlója Magyarország, amely a román kivitel egyötödét vette meg az év első felében; a hazai áram első számú felvevő piaca amúgy Bulgária, a második Szerbia.
A portál az Eurostat adatait idézve megírta, hogy az idei első fél évben a romániai háztartások átlagosan 0,13 eurót fizettek egy kilowattóra áramért, míg Magyarországon 0,11 eurót. Mivel egy átlagos romániai háztartás havonta 200 kilowattóra áramot használ, ami éves szinten 48 euró pluszkiadást jelent, a hazai jövedelemszintet figyelembe véve ez nem elhanyagolható összeg. A Maszol emlékeztet: miközben egy évtizeddel korábban a térség országaihoz képest még Romániában volt olcsóbb a háztartási villamos energia, 2012 óta Magyarországon – többek között a rezsicsökkentés miatt – 27 százalékkal csökkent az áram ára, miközben Romániában 24 százalékkal drágult.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
szóljon hozzá!