2010. március 22., 09:062010. március 22., 09:06
Az elemzés kitér arra, hogy a kormányok és jegybankok által végrehajtott globális gazdaságélénkítő intézkedések és a nulla környéki jegybanki alapkamatszintek nyomán 2009-ben a befektetők újból felfedezték a nyersanyagpiacokat.
A Barclays elemzése szerint a nyersanyagszektorba 60 milliárd dollárt meghaladó mértékű friss tőke áramlott. „Úgy véljük, az olajár egyértelműen túlpörgött. Jóllehet, a kereslet igencsak megélénkült, főként a feltörekvő országokban, a feketearany árfolyama jóval a csúcs alatt tartózkodik. Emellett nem osztjuk azt a véleményt, miszerint a kínai gazdaság lenne a gazdasági kilábalás és növekedés motorja. Kína nem képes egyedül felpörgetni a világgazdaságot” – állítja Ronald Stöferle, az Erste Group nyersanyagpiaci elemzője.
Az olcsó olaj „mostani illúziója” vélhetően abból fakad, hogy számos piaci szereplő a közel 150 dolláros árrekordot veszi referenciaértéknek. Az OPEC 70 és 80 dollár közötti értéken tartja optimálisnak az olajárat. Ilyen alacsony olajár mellett a szél- és a napenergia nem jelent komoly versenyt. Az OPEC szerint a jelenlegi olajár kielégíti a termelői és a fogyasztói oldalt egyaránt. Az OPEC jelenleg az összes kőolaj 60 százalékát termeli ki, ám a tartalékok több mint 80 százalékát birtokolja.
Az IEA azzal számol, hogy a fennmaradó kitermelés 80 százaléka OPEC-tagállamokból származik majd. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) az olajtermelési csúcs bekövetkeztéről szóló figyelmeztetést adott ki, amelyben legkésőbb 2020-ra datálja ezt az időpontot. Nyolcszáz olajmező elemzése nyomán az IEA arra a következtetésre jutott, hogy ha a kereslet változatlan tempóban alakul, akkor 2030-ra új, naponta legalább 40 millió hordó kőolaj kitermelésére képes forrásokat kell találni, különben hosszú távon nem lesz elkerülhető az olajárrobbanás.
Tavaly időnként a kitermelés költsége alatt is kereskedtek az olajjal, ami számos olajállamnak okozott komoly pénzügyi gondokat, és közel 100 milliárd dollár értékű beruházást vontak vissza. Ez a 2012-ben vagy 2013-ban jelentkező negyedik olajárrobbanás alapja lehet, vélik az Erste-csoport elemzői. A szakértői elemzés kitér arra, hogy 1983 óta első ízben fordult elő, miszerint két egymást követő évben esett a világnak az olaj iránti igénye (2008-ban 0,3 százalékkal napi 85,7 millió hordóra, majd 2009-ben 1,6 százalékkal napi 84,3 millió hordóra).
A piaci konszenzus 2010-re átlagosan 1,4 százalékos, azaz napi 1,2 millió hordós növekedést jelez. Az IEA azzal számol, hogy a világ energiaigénye 2050-ig megkétszereződik, az olaj iránti kereslet pedig várhatóan a jelenlegi 85 millió hordóról 105 millió hordóra nő 2030-ra. Bár az alternatív energiaforrások fokozatosan egyre jelentősebbé válnak, az olaj és a gáz továbbra is lefedi az energiaigény nagy részét ( a várakozások szerint 2030-ban az igények még mindig 58 százalékát).
Az IEA előrejelzése szerint a nem hagyományos gázlelőhelyekről származó kitermelés mértéke 71 százalékra nő 2030-ra. Ennek alapján ez a szektor lenne a leggyorsabban növekvő energiaforrás az elkövetkezendő évtizedek folyamán. Habár a földgáz nem lesz képes a visszaeső olajkitermelés helyébe lépni, a palagáz egyre nagyobb jelentőséggel bír főleg az Egyesült Államokban és Európában.
A palagáznak köszönhetően az Egyesült Államok gyakorlatilag egyik napról a másikra önellátóvá válik az energiaforrások terén, jövendölik a szakértők.
A palagáz Európa gázfüggőségét is jelentősen visszafoghatja Oroszországgal és az Öböl-államokkal szemben. „Optimisták vagyunk azzal kapcsolatban, hogy a palagázlelőhelyek felkutatása Európában is egyre nagyobb jelentőséggel bír majd. Különösen Lengyelországban és Ukrajnában élénkül meg a kutatási és felvásárlási tevékenység. Ezért a nem hagyományos gázokat, így a palagázt az energiaszektor legérdekesebb befektetési lehetőségének tartjuk” – mondta Ronald Stöferle.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok