Igazságos? Csak csak akkor kapjuk vissza nyugdíjasként a teljes befizetett összeget, ha megérjük a 74 éves kort
Fotó: László Ildikó
Csak a 74. életév betöltése után térülnek meg az állami rendszerbe befizetett nyugdíjjárulékok: ha korábban meghalunk, pénzünk az államé marad. Hiszen a romániai modell sajátossága, hogy korai elhalálozás esetén a bent maradt összeg nem örökölhető. Miközben a romló demográfiai mutatók miatt az állami nyugdíjak várható értéke folyamatosan csökken, a szakértők az öngondoskodás és a magánpillér fontosságát hangsúlyozzák. Milyen lehetőségei maradtak a mai aktív korosztálynak a biztonságos időskorra?
2026. szeptember 06., 17:292026. szeptember 06., 17:29
Egy munkaerőpiacra most belépő 25 éves fiatal, aki 39 éven át fizet járulékot az állami nyugdíjrendszerbe, csak akkor kapja vissza a teljes befizetett összegét, ha megéri a 74 éves kort. Ha korábban hal meg, a befizetett és a felvett összeg közötti különbözet a rendszerben marad és elvész.
Ez az alapvetés a CFA Románia egyik korábbi nyugdíjrendszer-elemzéséből származik, melyet most a Termene.ro portál dolgozott fel. A szakemberek az I. pillér implicit hozamát vizsgálták.
A valóságos esélyt e kor elérésére a demográfia mutatja: a 65 évesek várható további élettartama 2022-ben a férfiaknál 14,2, a nőknél 18,1 év volt. Ezek az esélyek azonban végletesen egyenlőtlenek: egy Vâlcea megyei vidéki nő születéskor várható élettartama 85,26 év, míg egy Tulcea megyei vidéki férfié mindössze 69,44 év.
Egy normál, 65 éves kori nyugdíjazásnál a bruttó bér 25 százalékát vonják le társadalombiztosításra:
Az I. pillérben a befizetések után pontok gyűlnek, ahol a referenciapont értéke 2024 szeptembere óta 81 lej. Ezt az összeget évente az infláció és a reálbér-növekedés fele alapján kellene indexálni, ám a 2026-os évre a növelést felfüggesztették.
Mivel a nyugdíjak a modell szerint lassabban (5%) nőnek, mint a bérek (6,5%), a nyugdíjas folyamatos lemaradásban van: 65 éves nyugdíjba vonulás után kilenc teljes évre van szükség csak ahhoz, hogy a befizetések nullszaldósan megtérüljenek.
Ha egy járulékfizető a korhatár elérése előtt meghal, a befizetéseit elveszíti, mivel az I. pillér nem örökölhető. Bár utódlási nyugdíj létezik, az szigorú feltételekhez kötött, ellentétben az egyenes ágon örökölhető II. pillérrel.
Pénzügyi termékként az állami rendszer masszívan negatív hozamú, szociális hálóként viszont életfogytig tartó juttatást és kockázatmegosztást garantál. A negatív hozam valójában a generációs szolidaritás rejtett ára – olvasható a Termene.ro oldalon olvasható elemzésben.
Egy 2059-ben nyugdíjba vonuló munkavállaló esetében a tisztán állami nyugdíj az utolsó fizetés mindössze 39,59 százalékát fedezné. A jelenlegi 4,75 százalékos II. pilléres hozzájárulással ez a helyettesítési ráta 49,45 százalék (32,07% állami és 17,38% magán).
Európai összevetésben Románia rendkívül sebezhető: míg Hollandiában a nyugdíjkötelezettségek felét magánalapok fedezik (a GDP 203%-a), nálunk ez a ténylegesen finanszírozott magánrész a GDP alig 7 százaléka, miközben a jövőbeli, fedezetlen állami ígéret a GDP 377 százalékára rúg.
A zsugorodó állami nyugdíj mellett a magán megtakarítások szerepe sorskérdéssé válik
Fotó: Haáz Vince
A II. pillér portfóliói ugyanakkor túlzottan óvatosak. Az eszközök 64,5 százaléka állampapír és csak negyede részvény, ami indokolatlanul feláldozza a fiatal befizetők hozamát. Bár elméletben már törvénybe iktatták a dinamikus, életkornak megfelelő eszközallokációt, a II. pillérre vonatkozó végrehajtási normák továbbra is hiányoznak.
Probléma az is, hogy az alapkezelők egyre inkább ETF-ekbe fektetnek, amivel a tranzakciós költségeket a résztvevőkre hárítják. Emellett a 2027-től induló kifizetési alapok a szabályok szerint csak alacsony kockázatú eszközökbe fektethetnek, ám romániai inflációkövető állampapírok hiányában a reálkamat az elmúlt tíz évben negatív volt. A kockázat ráadásul egyoldalú: az alapok és a bankok is nagyrészt a román államadósságot finanszírozzák.
A demográfiai nyomás kegyetlen: az ország lakossága 2070-re 15,5 millióra csökkenhet, a járulékfizetők száma 7,6 millióra apad, a nyugdíjasoké pedig 2055-re eléri a 4,8 milliót.
A rendszert az 1967 után született „dekrétumgeneráció” 2037 körüli tömeges nyugdíjazása is végletekig terheli. Mindez elkerülhetetlenné teszi a nyugdíjkorhatár emelését, ami a nullszaldós megtérülési küszöböt a 74 éves kor fölé tolja.
A magán II. pillér az elmúlt 18 évben évi 8,7 százalékos hozamot termelt a 4,7 százalékos infláció mellett.
Egy 2026. augusztusi kutatás szerint a városi lakosság 75 százaléka pontosan tudja, hogy az állami nyugdíj nem biztosít majd tisztes megélhetést, 54 százalékuk mégis teljesen felkészületlen anyagilag. Amíg a magánpillér megerősítése és kiterjesztése politikai alkuk tárgya marad, az élhető időskor egyetlen biztosítéka a minél korábban megkezdett öngondoskodás és az egyéni, tudatos befektetés marad – áll a Termene.ro oldalon közölt elemzésben.
Amint arról nemrég beszámoltunk, az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig. Románia sem kivétel: az a generáció, amely 2024-ben lépett be a munkaerőpiacra, később fog nyugdíjba menni. Történik mindez olyan körülmények között, hogy a lakosság várható élettartama itt az egyik legalacsonyabb európai uniós összevetésben.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha lakásfelújítási trendekről beszélünk, pár éve jó eséllyel először a színek, formák, textúrák jutottak eszünkbe, de ma már sokak számára fontosabb – de mindenképp legalább annyira fontos –, hogy mekkora lesz a gáz- vagy a villanyszámla.
Megemeli az új lakossági ajánlatában szereplő árait Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, a Hidroelectrica. Az áramszolgáltató az ország legalacsonyabb árainak köszönhetően már több mint 1,2 millió háztartási fogyasztó energiaszolgáltatója.
Mintha összementek volna az adagok – érzik sokan, amikor a pincér kihozza a megrendelt finom falatokat. És nagy valószínűséggel nem is tévednek.
Szombat reggelre újabb áremelkedést jegyzett a romániai üzemanyagpiac, a benzin ára pedig ismét történelmi csúcsra emelkedett. A standard benzin literje elérte a 9,79 lejt, ami közel tíz banis drágulást jelent az előző naphoz képest.
A 2026-os nyár felszínre hozta a román energetikai rendszer sebezhetőségét – mutat rá a Frames gazdasági tanácsadó cég zöldenergia-termelést és felhasználást is vizsgáló elemzése.
A közép- és kelet-európai gazdálkodók számára az egykor alkalmi aszály rendszeres fenyegetéssé vált; a rekordhőség-hullámok és a krónikus vízhiány visszavetik a kukoricatermést.
Mind a Román Nemzeti Bank (BNR), mind a kormány egyetért azzal a javasolt intézkedéssel, hogy a bankkártyatulajdonosok Románia bármely bankjának ATM-jéből a kívánt összeget vehessék fel anélkül, hogy előre meghatározott összegek k
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg.
A cernavodai atomerőmű legkorábban szeptember 10-én indul újra – jelentette be Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerdán
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!