Miközben a bankárok és elemzők azzal riogatnak, hogy a kormány által tervezett kiadások révén a költségvetésen ütött űr pótlásához a nyugdíjrendszer második pillérének államosítása mellett adóemelésekre is szükség lesz, Liviu Dragnea PSD-elnök ostobaságnak és hazugságnak nevezi a kötelező magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulás nulla százalékra való csökkentését.
2018. május 17., 08:022018. május 17., 08:02
Ostobaságnak és hazugságnak nevezte szerdán Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a kormány fontolgatja a „nulla hozzájárulást” a nyugdíjrendszer második pilléréhez, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapokhoz. Leszögezte: nincs hivatalos törvénytervezet a nyugdíjrendszer reformjáról.
– válaszolta a nagyobbik kormánypárt elnöke, amikor az újságírók Viorica Dăncilă kormányfőt arról kérdezték, hogy „nulla hozzájárulást” tervez-e a szociálliberális kabinet a második pillérhez.
„Amikor bármely magán- vagy közintézmény véleményt fogalmaz meg valami kapcsán, ami nem létezik, akkor csak része azon emberek csoportjának, akik azért fogalmaznak meg bírálatot, hogy bírálhassanak. Milyen nyugdíjreformról beszélünk, amikor nem jelent meg hivatalosan semmi, el sem kezdtünk egy világos párbeszédet? Milyen második pillérről beszélünk, amikor még hivatalosan senki sem mutatott be tervezetet?” – tette fel a kérdést Dragnea.
Ezzel szemben éppen szerdai közleményében nevezte aggasztónak a romániai érdekeltségekkel rendelkező Külföldi Befektetők Tanácsa (FIC) a kormánynak a hárompillérű nyugdíjrendszer módosítására irányuló szándékát, és felrótta, hogy teljesen átláthatatlan módon elemzik, majd fogadják el a hasonló intézkedéseket. A külföldi befektetők szerint a jelenlegi alkalmazottak jövőbeni boldogulását nem szabad veszélybe sodorni.
A testület szerint az állami adósság vagy költségvetési hiány alakulása nem hathat ki a nyugdíjrendszer második pillérére, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapokra. Hangsúlyozták,
A FIC közleménye leszögezi, semmi szín alatt nem szabad csökkenteni az alkalmazottak által a második pillérbe folyósított összegeket, épp ellenkezőleg, a jelenlegi 3,75 százalékról 6 százalék körüli értékre kellene növelni, hogy kielégítő legyen a megtakarítások értéke.
Közben egy szerdai pénzügyi-banki fórum részvevői abban értettek egyet, hogy az államháztartást nem lehet kiegyensúlyozni azzal, hogy elvonják a nyugdíjrendszer második pilléréből a pénzt, hanem adóemelésre is szükség lesz. „Az államháztartási hiány csökkentésének a legegyszerűbb módja az adóemelés.
– idézi az Agerpres hírügynökség Adrian Codîrlaşut, a pénzügyi elemzők romániai egyesületének elnökét.
Florian Libocor, a Román Fejlesztési Bank (BRD) vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy az adók emelése nehéz folyamat lesz, miután éppen ennek az ellenkezőjét ígérték. „A nyugdíjrendszer második pillérét csak egyszer lehet államosítani. Másodszor nincs ahonnan elvenni. És hogyha ez megtörténik, isten ments, hogy megtörténjen, igen rossz jelzés lesz Nyugat fele. Adók és illetékek? Sok sikert kívánok!
– hangoztatta Florian Libocor. Véleménye szerint az államháztartási hiány csökkentésének másik módja a beruházások visszafogása, amit folyamatosan tapasztalunk is. Rámutatott: rövid távon a megoldás az adók hatékony begyűjtése lenne, ami szintén nem egyszerű feladat.
Mint ismeretes, a szociálliberális kormány hatalomra kerülése óta immár több ízben is szárnyra kaptak híresztelések, amelyek szerint Dragneáék beszántanák a kötelező magánnyugdíjalapot, az illetékesek azonban megannyiszor cáfolták ezt, igaz, a második pillér opcionálissá tételéről már több ízben is szó esett.
Ismételten azt állította ugyanakkor, hogy az állam is hatékonyan tudja kezelni a rá bízott pénzösszegeket.
A Hotnews hírportál eközben nemrég kormányzati forrásokat idézett, akik szerint a Dăncilă-kabinet olyan forgatókönyvön dolgozik, amely alapján 2018. július elsejétől többé egyetlen lejnyi hozzájárulás sem folyna be a kötelező magánnyugdíjalapba. Hasonló forgatókönyvet vázolt fel a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva Florin Cîţu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) pénzügyi kérdésekben rendszeresen megszólaló szenátora is. Mint mondta, a készülő törvénytervezet nullára csökkentené a második pillérhez való hozzájárulást, majd a polgár dönthetné el, hogy akar-e pénzt folyósítani az immár nem kötelező magánnyugdíjalapba, vagy a teljes hozzájárulást átviszi az állami nyugdíjrendszerbe.
A Cotidianul.ro hírportál beszámolója szerint ugyanakkor Darius Vâlcov, Viorica Dăncilă pénzügyi tanácsadója a hét nagy romániai biztosító képviselőivel folytatott találkozón szintén olyan tervezetet ismertetett velük, amely nulla lejes hozzájárulást írna elő a második pillérhez.
Lapunk eközben megbízható forrásból úgy értesült, hogy a bukaresti sajtóértesülések meglehetősen pontatlanok. Egy magánnyugdíjpénztári illetékestől megtudtuk, a Vâlcovval folytatott megbeszélés nem mostanában, hanem jóval korábban történt, amelyen a kormányzati tanácsadó nem állt elő konkrét javaslattal vagy tervvel, mindössze vázolta, hogy a kormány fontolgatja a kötelező hozzájárulás lefaragását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!