Miközben a bankárok és elemzők azzal riogatnak, hogy a kormány által tervezett kiadások révén a költségvetésen ütött űr pótlásához a nyugdíjrendszer második pillérének államosítása mellett adóemelésekre is szükség lesz, Liviu Dragnea PSD-elnök ostobaságnak és hazugságnak nevezi a kötelező magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulás nulla százalékra való csökkentését.
2018. május 17., 08:022018. május 17., 08:02
Ostobaságnak és hazugságnak nevezte szerdán Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a kormány fontolgatja a „nulla hozzájárulást” a nyugdíjrendszer második pilléréhez, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapokhoz. Leszögezte: nincs hivatalos törvénytervezet a nyugdíjrendszer reformjáról.
– válaszolta a nagyobbik kormánypárt elnöke, amikor az újságírók Viorica Dăncilă kormányfőt arról kérdezték, hogy „nulla hozzájárulást” tervez-e a szociálliberális kabinet a második pillérhez.
„Amikor bármely magán- vagy közintézmény véleményt fogalmaz meg valami kapcsán, ami nem létezik, akkor csak része azon emberek csoportjának, akik azért fogalmaznak meg bírálatot, hogy bírálhassanak. Milyen nyugdíjreformról beszélünk, amikor nem jelent meg hivatalosan semmi, el sem kezdtünk egy világos párbeszédet? Milyen második pillérről beszélünk, amikor még hivatalosan senki sem mutatott be tervezetet?” – tette fel a kérdést Dragnea.
Ezzel szemben éppen szerdai közleményében nevezte aggasztónak a romániai érdekeltségekkel rendelkező Külföldi Befektetők Tanácsa (FIC) a kormánynak a hárompillérű nyugdíjrendszer módosítására irányuló szándékát, és felrótta, hogy teljesen átláthatatlan módon elemzik, majd fogadják el a hasonló intézkedéseket. A külföldi befektetők szerint a jelenlegi alkalmazottak jövőbeni boldogulását nem szabad veszélybe sodorni.
A testület szerint az állami adósság vagy költségvetési hiány alakulása nem hathat ki a nyugdíjrendszer második pillérére, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapokra. Hangsúlyozták,
A FIC közleménye leszögezi, semmi szín alatt nem szabad csökkenteni az alkalmazottak által a második pillérbe folyósított összegeket, épp ellenkezőleg, a jelenlegi 3,75 százalékról 6 százalék körüli értékre kellene növelni, hogy kielégítő legyen a megtakarítások értéke.
Közben egy szerdai pénzügyi-banki fórum részvevői abban értettek egyet, hogy az államháztartást nem lehet kiegyensúlyozni azzal, hogy elvonják a nyugdíjrendszer második pilléréből a pénzt, hanem adóemelésre is szükség lesz. „Az államháztartási hiány csökkentésének a legegyszerűbb módja az adóemelés.
– idézi az Agerpres hírügynökség Adrian Codîrlaşut, a pénzügyi elemzők romániai egyesületének elnökét.
Florian Libocor, a Román Fejlesztési Bank (BRD) vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy az adók emelése nehéz folyamat lesz, miután éppen ennek az ellenkezőjét ígérték. „A nyugdíjrendszer második pillérét csak egyszer lehet államosítani. Másodszor nincs ahonnan elvenni. És hogyha ez megtörténik, isten ments, hogy megtörténjen, igen rossz jelzés lesz Nyugat fele. Adók és illetékek? Sok sikert kívánok!
– hangoztatta Florian Libocor. Véleménye szerint az államháztartási hiány csökkentésének másik módja a beruházások visszafogása, amit folyamatosan tapasztalunk is. Rámutatott: rövid távon a megoldás az adók hatékony begyűjtése lenne, ami szintén nem egyszerű feladat.
Mint ismeretes, a szociálliberális kormány hatalomra kerülése óta immár több ízben is szárnyra kaptak híresztelések, amelyek szerint Dragneáék beszántanák a kötelező magánnyugdíjalapot, az illetékesek azonban megannyiszor cáfolták ezt, igaz, a második pillér opcionálissá tételéről már több ízben is szó esett.
Ismételten azt állította ugyanakkor, hogy az állam is hatékonyan tudja kezelni a rá bízott pénzösszegeket.
A Hotnews hírportál eközben nemrég kormányzati forrásokat idézett, akik szerint a Dăncilă-kabinet olyan forgatókönyvön dolgozik, amely alapján 2018. július elsejétől többé egyetlen lejnyi hozzájárulás sem folyna be a kötelező magánnyugdíjalapba. Hasonló forgatókönyvet vázolt fel a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva Florin Cîţu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) pénzügyi kérdésekben rendszeresen megszólaló szenátora is. Mint mondta, a készülő törvénytervezet nullára csökkentené a második pillérhez való hozzájárulást, majd a polgár dönthetné el, hogy akar-e pénzt folyósítani az immár nem kötelező magánnyugdíjalapba, vagy a teljes hozzájárulást átviszi az állami nyugdíjrendszerbe.
A Cotidianul.ro hírportál beszámolója szerint ugyanakkor Darius Vâlcov, Viorica Dăncilă pénzügyi tanácsadója a hét nagy romániai biztosító képviselőivel folytatott találkozón szintén olyan tervezetet ismertetett velük, amely nulla lejes hozzájárulást írna elő a második pillérhez.
Lapunk eközben megbízható forrásból úgy értesült, hogy a bukaresti sajtóértesülések meglehetősen pontatlanok. Egy magánnyugdíjpénztári illetékestől megtudtuk, a Vâlcovval folytatott megbeszélés nem mostanában, hanem jóval korábban történt, amelyen a kormányzati tanácsadó nem állt elő konkrét javaslattal vagy tervvel, mindössze vázolta, hogy a kormány fontolgatja a kötelező hozzájárulás lefaragását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!