
Enyhén, szeptemberhez képest 2,1 százalékkal, azaz 38 lejjel, 1871 lejre nőtt októberben a nettó átlagbér, miközben a bruttó átlagkereset 2594 lej volt. Tavaly októberhez viszonyítva a nettó átlagbér 9,7 százalékkal volt magasabb októberben.
2015. december 08., 18:542015. december 08., 18:54
2015. december 08., 20:432015. december 08., 20:43
A legnagyobb fizetések az idei év tizedik hónapjában az IT-szektorban voltak, ahol elérték a nettó 4483 lejt, a legkevesebbet, 1087 lejt pedig a vendéglátásban dolgozók vihették haza.
Októberben a gazdaság legtöbb ágazatában magasabbak voltak a fizetések, mint egy hónappal korábban. Ez többnyire szezonális prémiumoknak, a visszaosztott nettó profitnak vagy más összegeknek, a jobb megvalósítások díjazásának tudható be – mutatott rá keddi közleményében az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nettó átlagbér leginkább a biztosítások, viszontbiztosítások és nyugdíjalapok (leszámítva az állami nyugdíjalapot) területén nőtt, 8,5 százalékos bővülést jegyeztek, miközben a gyógyszeriparban átlagosan 6,7 százalékkal nőttek a fizetések. 3,5 és 5 százalék közötti bérnövekedést regisztráltak a kutatás-fejlesztésben, a pénzügyi közvetítések (leszámítva a biztosításokat és a nyugdíjalapokat) terén, a fémfeldolgozásban, a kulturális és más szórakoztató ágazatokban, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás terén, a filmiparban, valamint a televíziós műsorok gyártásában.
Az ingatlanközvetítésben, a fémkitermelésben, ruházati cikkek gyártásában, a kőszénkitermelésben, a gépek és berendezések javítása és karbantartása terén, a papírgyártás terén eközben 2 és 3 százalék közötti értékkel nőtt októberben a nettó átlagbér szeptemberhez viszonyítva.
A fizetéscsökkenések mögött a statisztikai intézet közlése szerint az áll, hogy előző hónapban az alkalmazottak szezonális prémiumokat kaphattak vagy különböző összegeket a viszszaosztott nettó profitból vagy más alapokból, vagy éppen díjazták a jobb megvalósításokat. A csökkenés oka lehet továbbá az, ha nem sikerült teljesíteni a termelési vagy bevételi célkitűzéseket, vagy éppen olyan gazdasági ágazatokban történtek alkalmazások, ahol alacsonyak a fizetések.
A legjelentősebb, 25,2 százalékos csökkenést a nyers kőolaj és földgáz kitermelése terén jegyezték, majd 10–18 százalékos visszaeséssel a kőolaj feldolgozása nyomán készülő termékeket előállítók, valamint a légi közlekedés következik. Szeptemberhez képest 2 és 3,5 százalékkal vihettek kevesebbet haza a dohányiparban, a szeszes italok előállítása terén, a számítógépgyártásban, az elektronikai és optikai gépek gyártása terén dolgozók.
A közszférában, az egészségügyben és a szociális ellátásban 16,7 százalékkal nőttek a fizetések, miután alkalmazták a 2015/35-ös számú sürgősségi kormányrendeletet. Az oktatásban dolgozók átlagosan 3,9 százalékkal vihettek többet haza az órabéreknek köszönhetően, a közigazgatásban eközben 0,7 százalékos fizetésnövekedést jegyeztek.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
szóljon hozzá!