A gazdákat csak a piac kényszerítő ereje tudja rávenni a szövetkezésre. Ha terményeiket többé nem tudják eladni hagyományos módon, akkor rájönnek, hogy a szövetkezés az egyetlen megoldás
Fotó: Veres Nándor
Miközben a különböző hazai és európai uniós pályázatok kiírásai a gazdák szövetkezési kedvét próbálja serkenteni, a végeredmény kevésbé látványos. Vannak ugyan sikertörténetek is, de a pályázati célból alakult legtöbb mezőgazdasági szövetkezet vegetál. Miközben a két világháború közötti Erdélyben nagy hagyományai voltak a gazdák összefogásának, ezt az örökséget a rendszerváltás óta nehezen lehetett újjáéleszteni.
2018. október 13., 08:492018. október 13., 08:49
2018. október 13., 08:562018. október 13., 08:56
Az európai uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari pályázatok a 2014–2020-as időszakban prioritáslistára helyezték a szövetkezeti formák támogatását a termeléstől a feldolgozásig, illetve az értékesítésig. Az irányváltás azt szolgálja, hogy a hazai gazdák kedvet kapjanak a szövetkezésre. A bejegyzett szövetkezetek száma alapján Románia a sereghajtók közé tartozik az Európai Unióban, aminek következményei meglátszanak a gyenge hatékonyságú és jövedelmezőségű mezőgazdasági termelésben.
„Az összefogást támogató pályázatok azt szolgálják, hogy egyre több gazda vállalja a közös mezőgazdasági termelést és értékesítést, és ez a tendencia már érződik a frissen bejegyzett mezőgazdasági egyesületek és szövetkezetek számán is” – magyarázza Kis Júlia kolozsvári jogász, aki az utóbbi időben több, társuláson alapuló mezőgazdasági vállalkozás bejegyzésénél segédkezett. A szakember mégsem látja túl derűsen a szövetkezetek jövőjét, mert a bejegyzett közös mezőgazdasági vállalkozások közül sok nem működik.
Kis Júlia úgy látja, hogy a nehézkes indulás vagy rossz működés egyik alapvető oka a bizalmatlanság, valamint a vezetőség és a tagság közötti hibás vagy hiányzó kommunikáció. Miközben a tagság mindent a vezető(k)től vár el, nem veszi figyelembe, hogy a szövetkezetben a taggyűlés a perdöntő: ez a fórum dönthet a legtöbb kérdésben. A jogász szerint eleve úgy kell elkészíteni a szövetkezet alapszabályát, hogy az pontosan meghatározza a különböző hatásköröket, a feladatokat, illetve azt, hogy a taggyűlés milyen elvégzendő feladatokat bíz a vezetőségre. A jól működő szövetkezeteknél pontosan rögzítik a feladatköröket, a tagság számára pedig nyomon követhető a szövetkezet minden tevékenysége. Ugyanakkor az is gond lehet, ha a tagság nem motivált, illetve a gazdasági teljesítmény elmarad az alakuláskor meghatározott céloktól.
Közép-Erdélyben sok a jól működő mezőgazdasági egyesület, amelyek különböző tanfolyamoktól kezdve a mezőgazdasági termelésig széles palettát ölelnek fel. A jogász szerint egyesületet eleve könnyebb bejegyeztetni, és habár ezt a társulási formát nem profitorientált tevékenységre találták ki, bizonyos feltételek között erre is alkalmas. Például úgy, hogy a tagság – az egyesület égisze alatt – céget működtet a termelésre, a feldolgozásra vagy az értékesítésre.
– magyarázza a kolozsvári jogász.
A lakosság számarányához viszonyítva Erdélyben a két székelyföldi megye nyeri el a legtöbb mezőgazdasági pályázatot és földalapú támogatást, tehát Hargita és Kovászna megye jellegzetesen agrártermelésre alapozó régió. A szövetkezeti összefogást támogató uniós és hazai pályázati kiírások azonban mégsem népszerűek, hiszen a két megyében mindössze egy tucatnyi szövetkezet van bejegyezve, és azok közül sem működik valamennyi. Könczei Csaba, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a baj okát abban látja, hogy a szövetkezést elméletben mindenki elfogadja, a gyakorlatban viszont nehéz életbe léptetni.
de azokban a faluközösségekben is gond van, ahol vállalnák szövetkezet bejegyzését, itt azonban nem találnak szakembert a vállalkozás irányítására. Az igazgató szerint szinte senki nem akarja vállalni az ilyen társulások menedzselését.
Könczei Csaba úgy látja, az utóbbi időben mégis van elmozdulás a szövetkezés terén. A megyében bejegyzett öt szövetkezetből három jól teljesít, ami követendő példa lehet a most születő új kezdeményezések számára. A kézdivásárhelyi Kézdi Lacto Coop Szövetkezet kényszerből jött létre, miután a sepsiszentgyörgyi Covalact tejfeldolgozó vállalat nem vásárolta fel többé a felső-háromszéki tehéntartó gazdák tejét. A székelykeresztúri Nagyküküllő Mezőgazdasági Szövetkezet mintájára ekkor a kézdiszéki gazdák összefogással jegyeztették be az új szövetkezetet, ami azóta sikertörténetté vált. Szárazajtán sok apró parcella tulajdonosa fogott össze, hogy szövetkezeti keretben jusson hozzá a területalapú támogatásokhoz és az egyéb mezőgazdasági pályázati forrásokhoz. Ma már mintegy 600 hektár területet művelnek, a korábbi eredményekhez képest sokkal nagyobb hatékonysággal.
– fogalmaz Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgató.
Ma már kevesen tudják, hogy Erdélyben igen gazdag hagyománya van a szövetkezésnek. A sztálinista rendszer az ötvenes években ezekre alapozva vezette be a kényszerszövetkezetesítést, amelynek azonban semmi köze nem volt az önkéntes alapon történő összefogáshoz. Dr. Hunyadi Attila Gábor gazdaságtörténész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója, az erdélyi szövetkezeti hagyományok szakavatott kutatója szerint az
A Székelyföldön elindított szövetkezeti háló kiépítése egész Erdélyben elterjedt. „Szakembereik részt vettek Erdély-szerte a hitel-, a fogyasztási-, a tejszövetkezetek, valamint az állat-, a tűzkár- és a terménybiztosítási rendszer kidolgozásában” – fogalmaz a történész, aki 1100 romániai magyar szövetkezetről tud, amelyeket a negyvenes évek végén olvasztottak be a román Centrocoop hitel- és fogyasztási szövetkezeti hálózatba, és ebből a rendszerváltás óta gyakorlatilag semmit nem sikerült visszaszerezni.
„A sors fintora, hogy akik ma az Erdély-szerte ismertté vált székelykeresztúri Nagyküküllő Mezőgazdasági Szövetkezetet elindították, azoknak a szüleitől, nagyszüleitől a román állam tetemes szövetkezeti vagyont vett el 1948-ban... A mai székelykeresztúri tejszövetkezet elődje egy igazi sikertörténet volt. 1938-ban jött létre tejszövetkezeti vajgyárként a helyi, illetve a szövetkezeti központ üzletrészeivel és kiváló szakértőkkel.
A bukaresti vajpiac felét a két világháború között az erdélyi magyar tejszövetkezetek látták el” – magyarázza a történész. Mint mondja, az erdélyi szövetkezeti mozgalom jeles képviselője, Balázs Ferenc unitárius lelkész sem légüres térben szervezkedett, hiszen mészkői szolgálata idején már 30 éves hagyománya volt az erdélyi szövetkezeteknek.
Hunyadi abban látja a korabeli szövetkezetek nagy sikerét, hogy mindenhol akadt egy-egy lelkes szervező, akiben megbíztak az emberek. „Kecskeméthy István kolozsvári teológiai professzor nevét említem, aki a kolozsvári hóstáti gazdák számára szervezett hitelszövetkezetet. Ugyanez elmondható Ürmösi Józsefről is, aki szintén Kolozsváron végzett az unitárius teológián, majd néhány év dunántúli szolgálat után Homoródszentpálon lett lelkész 1902-ben. Most kiadásra kerülő emlékirataiban olvasható, hogyan sikerült néhány év alatt hitelszövetkezetet, Hangya Fogyasztási Szövetkezetet, tej- és biztosító szövetkezetet szervezni a faluban” – összegzi a korabeli sikertörténeteket a történész.
Erdélyben igen gazdag hagyománya van a szövetkezésnek
Napjaink tapasztalatai alapján Hunyadi abban látja a siker titkát, ha egyre több gazda rájön arra, hogy milyen előnyökkel jár az összefogás: a szövetkezeti keretben történő tejfelvásárlás dupla jövedelmet hoz a többi magángazdákhoz viszonyítva, tehát a haszon a gazdák zsebében marad.
A szakember azt is fontos fejleménynek tartja, hogy az erdélyi magyar gazdasági szakembereket tömörítő Közgazdász Társaság vándorgyűlései immár érdemben foglalkoznak a témával. Ugyanakkor fontos szerepe lehet a szövetkezet megszervezésére igényelhető több tízezer euró támogatásnak is.
„Félévente nyitják meg a szövetkezést támogató 16.4-es pályázati tengelyt, és amikor a keret betelik, a kapu bezárul. Megvizsgálják, kik jogosultak, kik felelnek meg a minimális követelményeknek, és ha marad pénz, a pályázati kaput ismét megnyitják. A 16.4-es pályázati kiírás éppen arról szól, hogy szövetkezeti keretben a legrövidebb értékesítési láncot szervezzék meg a termelők, feldolgozók, csomagolók, illetve a végső fogyasztók részvételével. A szövetkezeti kiírásban pluszpontot jelent, ha a pályázó oktatási intézményt is bejelöl az értékesítési lánc részeként” – összegzi Hunyadi Attila Gábor történész, aki az elmúlt években Erdély-szerte számos előadáson népszerűsítette a szövetkezeti mozgalom fontosságát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!