
Fotó: Csáki Emese
2010. március 29., 08:482010. március 29., 08:48
A Székelyföldről mint turisztikai célpontról értekezett a helyi mikrovállalkozók szövetsége által szervezett első Húsvéti Turisztikai Kiállítás és Konferencia keretében megtartott előadásában Winkler Gyula gazdasági szakértő, európai parlamenti képviselő. Mint hangsúlyozta, jelentősen le vagyunk maradva Ausztriához vagy Törökországhoz képest.
„Bár a Székelyföldnek jelentős a wellness-turizmus múltja – Szovátán, Borszéken, Bálványoson, Hargitafürdőn több évszázados múltja van a gyógyturizmusnak –, de nemzetközi szinten egyik sem ismert” – fejtette ki Winkler, aki a turizmus legnagyobb problémáját az egységes koncepció hiányában látja. Azt tapasztalta ugyanis, hogy mindenki a saját portáján fejleszt: panziót épít, welnesszközpontot létesít. A képviselő előadásában rávilágított a székelyföldi turizmus esélyeire is: szerinte csak az egységes Székelyföld branddel, illetve koncepcióval lehetne jelentős eredményeket felmutatni.
Winkler azt javasolta a jelenlévő önkormányzati vezetőknek, vállalkozóknak és turisztikai szakembereknek, hogy a stratégia kidolgozása és a székelyföldi turizmus kibontakozása érdekében hozzanak létre ágazati klasztert. – A számos európai országban sikeresen működő vállalkozói modell azt jelenti, hogy egy bizonyos gazdasági ágazatban érdekelt valamennyi fél helyi egyesületbe tömörül és a továbbiakban együtt dolgoznak a kitűzött célok elérése érdekében.
Előadásában Winkler Gyula ismertette az Európai Unió turisztikával kapcsolatos kezdeményezéseit, külön kitérve az EDEN európai célpont programra, amelynek keretében nemzeti pályázat alapján az Európai Bizottság évente kiemelt turisztikai célpontokat nevez meg a tagállamokban. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben a Székelyföld is felkerül az EU turisztikai térképére. A képviselő ugyanakkor beszámolt a készülő Európa 2020 stratégia jellemzőiről és célkitűzéseiről és felhívta a vállalkozók figyelmét arra, hogy a stratégia, különböző öszszetevői révén a jövőben pályázati lehetőségek jelennek meg. A hallgatóság figyelmébe ajánlotta ugyanakkor a kutatásban és fejlesztésben, valamint a digitális tartalmakban rejlő lehetőségeket, hiszen ezek a platformok kiemelt támogatást fognak élvezni a következő uniós programokban.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke előadásában szintén a székelyföldi turizmus fejlesztéséről beszélt, kifejtve, jelenleg válaszút előtt áll a térség: elindulhat a rövidtávú előnyökkel kecsegtetető tömegturizmus irányába, vagy a nehezebb, viszont hosszú távon számtalan előnnyel járó „zöld úton” is. Borboly egyúttal bemutatta a megyei önkormányzat által finanszírozott turisztikai programokat: ezek közül kiemelkedik a gyerekek kirándultatása, amelynek célja, hogy először a helyiek ismerjék meg a környezetet. A megye a Barangoljunk Székelyföldön projektje mellett nagy figyelmet fordít a biztonságos hegyi turizmusra, a vallási turizmusra, természetvédelemre vagy az épített örökségre.
„Ahhoz, hogy a székelyföldi turizmus fellendüljön, hatékony marketingre is szükség van” – szögezte le a közgyűléselnök, majd bemutatta, miként népszerűsítik a Székelyföldet. Borboly ismertette az új turisztikai programokat is: az Aquarius 2010 borvízünnepséget, amelyet idén a csíkdánfalvi Dugásfürdőn szerveznek meg, a Székelyföldi Vadásznapokat, de olyan fejlesztéseket is, mint webkamerák felszerelését a megye forgalmasabb területein, és újabb pihenőhelyek kialakításáról is beszélt. Az elnök még a hagyományos népi fürdők felújítására szerzett kormánytámogatást és a turizmus fejlesztéséért létrejött munkacsoportokat ismertette.
Antal István parlamenti képviselő a vidéken fellelhető ásványvizek gazdaságos felhasználására hívta fel a figyelmet, mint hangsúlyozta, évente mintegy kétmilliárd liter természetes ásványvizet lehetne kitermelni Erdélyben, amelynek jelenleg még a fele sincs kihasználva.
Az amerikai, de Székelyudvarhelyen élő vállalkozó, Alicia Ball előadása tartalmazta a leggyakorlatiasabb tanácsokat, saját tapasztalata alapján mondta el a konferencia résztvevőinek, hogy valójában mit is igényel a nyugati turista, ha a Székelyföldre látogat. Ő maga egyébként saját meglátásban szervez kirándulásokat az angol anyanyelvű külföldiek számára.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?