Fotó: Csáki Emese
2010. március 29., 08:482010. március 29., 08:48
A Székelyföldről mint turisztikai célpontról értekezett a helyi mikrovállalkozók szövetsége által szervezett első Húsvéti Turisztikai Kiállítás és Konferencia keretében megtartott előadásában Winkler Gyula gazdasági szakértő, európai parlamenti képviselő. Mint hangsúlyozta, jelentősen le vagyunk maradva Ausztriához vagy Törökországhoz képest.
„Bár a Székelyföldnek jelentős a wellness-turizmus múltja – Szovátán, Borszéken, Bálványoson, Hargitafürdőn több évszázados múltja van a gyógyturizmusnak –, de nemzetközi szinten egyik sem ismert” – fejtette ki Winkler, aki a turizmus legnagyobb problémáját az egységes koncepció hiányában látja. Azt tapasztalta ugyanis, hogy mindenki a saját portáján fejleszt: panziót épít, welnesszközpontot létesít. A képviselő előadásában rávilágított a székelyföldi turizmus esélyeire is: szerinte csak az egységes Székelyföld branddel, illetve koncepcióval lehetne jelentős eredményeket felmutatni.
Winkler azt javasolta a jelenlévő önkormányzati vezetőknek, vállalkozóknak és turisztikai szakembereknek, hogy a stratégia kidolgozása és a székelyföldi turizmus kibontakozása érdekében hozzanak létre ágazati klasztert. – A számos európai országban sikeresen működő vállalkozói modell azt jelenti, hogy egy bizonyos gazdasági ágazatban érdekelt valamennyi fél helyi egyesületbe tömörül és a továbbiakban együtt dolgoznak a kitűzött célok elérése érdekében.
Előadásában Winkler Gyula ismertette az Európai Unió turisztikával kapcsolatos kezdeményezéseit, külön kitérve az EDEN európai célpont programra, amelynek keretében nemzeti pályázat alapján az Európai Bizottság évente kiemelt turisztikai célpontokat nevez meg a tagállamokban. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben a Székelyföld is felkerül az EU turisztikai térképére. A képviselő ugyanakkor beszámolt a készülő Európa 2020 stratégia jellemzőiről és célkitűzéseiről és felhívta a vállalkozók figyelmét arra, hogy a stratégia, különböző öszszetevői révén a jövőben pályázati lehetőségek jelennek meg. A hallgatóság figyelmébe ajánlotta ugyanakkor a kutatásban és fejlesztésben, valamint a digitális tartalmakban rejlő lehetőségeket, hiszen ezek a platformok kiemelt támogatást fognak élvezni a következő uniós programokban.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke előadásában szintén a székelyföldi turizmus fejlesztéséről beszélt, kifejtve, jelenleg válaszút előtt áll a térség: elindulhat a rövidtávú előnyökkel kecsegtetető tömegturizmus irányába, vagy a nehezebb, viszont hosszú távon számtalan előnnyel járó „zöld úton” is. Borboly egyúttal bemutatta a megyei önkormányzat által finanszírozott turisztikai programokat: ezek közül kiemelkedik a gyerekek kirándultatása, amelynek célja, hogy először a helyiek ismerjék meg a környezetet. A megye a Barangoljunk Székelyföldön projektje mellett nagy figyelmet fordít a biztonságos hegyi turizmusra, a vallási turizmusra, természetvédelemre vagy az épített örökségre.
„Ahhoz, hogy a székelyföldi turizmus fellendüljön, hatékony marketingre is szükség van” – szögezte le a közgyűléselnök, majd bemutatta, miként népszerűsítik a Székelyföldet. Borboly ismertette az új turisztikai programokat is: az Aquarius 2010 borvízünnepséget, amelyet idén a csíkdánfalvi Dugásfürdőn szerveznek meg, a Székelyföldi Vadásznapokat, de olyan fejlesztéseket is, mint webkamerák felszerelését a megye forgalmasabb területein, és újabb pihenőhelyek kialakításáról is beszélt. Az elnök még a hagyományos népi fürdők felújítására szerzett kormánytámogatást és a turizmus fejlesztéséért létrejött munkacsoportokat ismertette.
Antal István parlamenti képviselő a vidéken fellelhető ásványvizek gazdaságos felhasználására hívta fel a figyelmet, mint hangsúlyozta, évente mintegy kétmilliárd liter természetes ásványvizet lehetne kitermelni Erdélyben, amelynek jelenleg még a fele sincs kihasználva.
Az amerikai, de Székelyudvarhelyen élő vállalkozó, Alicia Ball előadása tartalmazta a leggyakorlatiasabb tanácsokat, saját tapasztalata alapján mondta el a konferencia résztvevőinek, hogy valójában mit is igényel a nyugati turista, ha a Székelyföldre látogat. Ő maga egyébként saját meglátásban szervez kirándulásokat az angol anyanyelvű külföldiek számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok