2008. június 27., 00:002008. június 27., 00:00
A szakszervezeti tömbök és a munkáltatói szövetségek feladata a béremelés, a kormány ebben a kérdésben nem tárgyalópartner, csupán közvetítő lehet” – hangoztatta mintegy indoklásképp a tárcavezető. Păcuraru arról is tájékoztatott, hogy szakszervezeteknek és munkáltatói szövetségeknek tíz nap áll a rendelkezésükre, hogy írásban is beterjesszék a béremeléssel kapcsolatos nézeteiket.
A tárgyalásokon szintén részt vevő Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter leszögezte, a július elsejei költségvetés-kiegészítéskor csupán befektetési programokra irányoznak elő újabb összegeket, fizetésemelésre nem.
Az elégedetlen szakszervezetiek pedig máris bejelentették, a CNSLR Frăţia tömb tagjai hétfőn sztrájkőrséget állnak a prefektúrák, a pénzügyminisztérium és a kormány székháza előtt. Amint arról lapunkban beszámoltunk, az érdekvédelmi szervezetek képviselői azt szerették volna elérni, hogy július elsejétől a jelenlegi 500 lejes szintről 540 lejre emelkedjék a minimálbér.
Marius Petcu, a szakszervezeti tömb vezetője még a szerda este záruló tárgyalássorozatot megelőzően közölte, hogy amennyiben nem sikerül megállapodásra jutniuk a kormány képviselőivel, akkor július elseje után már azt fogják követelni, hogy 600 lejnél ne lehessenek alacsonyabb fizetések. Petcu szerint a 40 lejes béremelés nem okozott volna hiányt a költségvetésben, s a munkáltatók sem ellenezték ezt az összeget.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.