2010. március 03., 09:582010. március 03., 09:58
„Egyeztettünk a pénzügyminiszterrel a kérdésről, és az Adó Törvénykönyvben alkalmazandó módosítások részeként a profitadó-előleg kikerül jogszabálycsomagból” – közölte Boc, a döntést a gazdasági körülményekkel és a vállalkozói szféra támogatásának szükségességével indokolva.
A profitadó-előleg bevezetésének veszélyeire még Constantin Niţă korábbi kis- és közepes vállalkozásokért felelős miniszter hívta fel a figyelmet, aki szerint annak hatálybalépése esetén csak a 2010-es évben mintegy százezer céget zárhatnak be, ebben a ritmusban pedig két-három év alatt gyakorlatilag felszámolódna a KKV-szektor, ami pedig az országok többségében a gazdaság motorja.
A miniszterelnök egyébként a rendezvényen Sebastian Vlădescu pénzügyminiszterrel egyetemben élesen bírálta az adóhatóság tevékenységét, különösen az adócsalók leleplezése kapcsán tapasztalható hiányosságok miatt. Vlădescu felszólította az ANAF illetékeseit, hagyják békében az adójukat rendesen fizető cégeket, és koncentráljanak az adócsalókra. Boc még ennél is keményebben fogalmazott. „Nem képesek elvégezni a feladatukat? Akkor távozzanak, majd jönnek mások önök helyett!” – fogalmazott a kormányfő.
Sebastian Vlădescu arra szólította fel az adóellenőröket, hogy mondjanak le az irodájuk kényelméről, és menjenek ki terepre, hogy felmérjék, mi a valós helyzet. „Ami most zajlik, az nem jó, kemény, határozott fellépés szükséges. A legfontosabb feladat az adócsalás elleni küzdelem” – mutatott rá a pénzügyminiszter.
A tárcavezető közölte, a minisztériumon belül külön osztályt hozott létre, amelynek feladata a nagyszabású adócsalások felgöngyölítése. Elmondta, az első intézkedéseket már el is tervezték, ám közölte, azok nem tartoznak a nyilvánosságra.
Sorin Blejnar, az ANAF elnöke közölte, az adócsalók mintegy 300 millió eurós kárt okoztak az országnak. Közölte, ebből mintegy százmillió eurót tesznek ki a különböző kőolajszármazékokkal elkövetett visszaélések, de a kereskedelem és az ingatlanszektor sem mentes a visszaélésektől. Blejnar közölte, az adóhatóság idei tervei között szerepel egyes területi kirendeltségek összevonása és felszámolása, hogy ezáltal hatékonyabbá váljék az adók beszedése.
Emellett be kívánják vezetni az adósok bankszámláinak zárolását, valamint az adóhátralék fejében lefoglalt ingatlanok elárverezésének gyakorlatát. Az ANAF egyébként 2009-ben összesen 133,9 milliárd lejnyi adót gyűjtött be. Ez a kedvezőtlen makrogazdasági körülmények miatt 6,4 százalékkal kevesebb a 2008-as összeghez képest.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.