2010. március 03., 09:582010. március 03., 09:58
„Egyeztettünk a pénzügyminiszterrel a kérdésről, és az Adó Törvénykönyvben alkalmazandó módosítások részeként a profitadó-előleg kikerül jogszabálycsomagból” – közölte Boc, a döntést a gazdasági körülményekkel és a vállalkozói szféra támogatásának szükségességével indokolva.
A profitadó-előleg bevezetésének veszélyeire még Constantin Niţă korábbi kis- és közepes vállalkozásokért felelős miniszter hívta fel a figyelmet, aki szerint annak hatálybalépése esetén csak a 2010-es évben mintegy százezer céget zárhatnak be, ebben a ritmusban pedig két-három év alatt gyakorlatilag felszámolódna a KKV-szektor, ami pedig az országok többségében a gazdaság motorja.
A miniszterelnök egyébként a rendezvényen Sebastian Vlădescu pénzügyminiszterrel egyetemben élesen bírálta az adóhatóság tevékenységét, különösen az adócsalók leleplezése kapcsán tapasztalható hiányosságok miatt. Vlădescu felszólította az ANAF illetékeseit, hagyják békében az adójukat rendesen fizető cégeket, és koncentráljanak az adócsalókra. Boc még ennél is keményebben fogalmazott. „Nem képesek elvégezni a feladatukat? Akkor távozzanak, majd jönnek mások önök helyett!” – fogalmazott a kormányfő.
Sebastian Vlădescu arra szólította fel az adóellenőröket, hogy mondjanak le az irodájuk kényelméről, és menjenek ki terepre, hogy felmérjék, mi a valós helyzet. „Ami most zajlik, az nem jó, kemény, határozott fellépés szükséges. A legfontosabb feladat az adócsalás elleni küzdelem” – mutatott rá a pénzügyminiszter.
A tárcavezető közölte, a minisztériumon belül külön osztályt hozott létre, amelynek feladata a nagyszabású adócsalások felgöngyölítése. Elmondta, az első intézkedéseket már el is tervezték, ám közölte, azok nem tartoznak a nyilvánosságra.
Sorin Blejnar, az ANAF elnöke közölte, az adócsalók mintegy 300 millió eurós kárt okoztak az országnak. Közölte, ebből mintegy százmillió eurót tesznek ki a különböző kőolajszármazékokkal elkövetett visszaélések, de a kereskedelem és az ingatlanszektor sem mentes a visszaélésektől. Blejnar közölte, az adóhatóság idei tervei között szerepel egyes területi kirendeltségek összevonása és felszámolása, hogy ezáltal hatékonyabbá váljék az adók beszedése.
Emellett be kívánják vezetni az adósok bankszámláinak zárolását, valamint az adóhátralék fejében lefoglalt ingatlanok elárverezésének gyakorlatát. Az ANAF egyébként 2009-ben összesen 133,9 milliárd lejnyi adót gyűjtött be. Ez a kedvezőtlen makrogazdasági körülmények miatt 6,4 százalékkal kevesebb a 2008-as összeghez képest.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.