
Fotó: MTI
2010. október 27., 09:522010. október 27., 09:52
Az indítvány megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszünteti a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét, valamint az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak esetében megteremti az állami rendszerbe történő visszalépés utólagos lehetőségét. A törvény – amelynek sürgős kihirdetését kérték a képviselők a köztársasági elnöktől – a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre 2011. december 31-éig ad lehetőséget.
Selmeczi Gabriella a törvénnyel kapcsolatban közölte: annak révén mindenki visszakapja a saját pénze feletti rendelkezés szabadságát. Elmondta: az indítvány rendelkezik arról, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok a vagyonukat átvihetik és kezeltethetik az állami pénztárban. Leszögezte: ha valaki a magánnyugdíjrendszerből visszalép az államiba, akkor viszi magával a rá eső tulajdonrészt, ennek mértékét a magánnyugdíjtagságon belüli portfólió összetétele határozza meg.
Az érintett az egyéni számláját viszi magával, a számlán lévő vagyont nyilvántartják majd, de hogy milyen járadékban részesülhet az átlépő, annak szabályait a közeljövőben dolgozzák ki. Selmeczi Gabriella elmondta azt is: aki a vegyes rendszerből nyugdíjasként tér vissza az államiba, annak jóváírják a veszteségét, és úgy kezelik a már nyugdíjban lévőket, mintha korábban ki sem léptek volna az állami rendszerből, azaz a magánnyugdíjpénztárba befizetett összegekért – amelyet átadnak az állami kasszának – cserébe megkapják az állami nyugdíjuk száz százalékát, szemben a mai 75 százalékkal.
Aki úgy dönt, hogy magánnyugdíjpénztár tagja marad, annak azt a 14 hónapot jóvá kell írni, ameddig a pénztáraknak nem utalták a pénzt; a jóváírás szabályait is ezt követően dolgozzák ki – közölte a fideszes politikus. A miniszterelnöki megbízott a javaslat parlamenti vitájában arról is beszélt: senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét a „nyugdíjtőzsdén” kockáztassa, valamint hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok a válság miatt komoly veszteséget szenvedtek el, befizetéseik egy része elveszett.
Az AEGON nyugdíjpénztára akkor is életképes maradna, ha a tagok 50 százaléka átlépne az állami nyugdíjrendszerbe, a kisebb nyugdíjpénztárakat azonban a mérsékeltebb arányú átlépés is veszélybe sodorhatja – nyilatkozta Ludvai Judit, a társaság vezérigazgatója. A kisebb nyugdíjpénztárak esetében azonban szerinte akár 10–20 százalékos tagveszteség is veszélyes lehet. A holland AEGON biztosító magyarországi magánnyugdíjpénztárában a 602 ezer tag egyéni számláinak értéke 573 milliárd forintot tesz ki.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.