Megtörik a lendület? Bukarest jóval nagyobb növekedést vár, mint Brüsszel és Washington
Fotó: Pixabay.com
Nem szolgált túl sok jó hírrel tavaszi prognózisában az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság, az Európai Bizottság pedig még lesújtóbb hírekkel rukkolt elő friss elemzésében.
2019. május 09., 14:192019. május 09., 14:19
Több ponton is rontott Románia gazdasági kilátásaira vonatkozó korábbi előrejelzésén friss tavaszi prognózisában az Európai Bizottság és az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) – igaz utóbbi több mint 2 százalékkal nagyobb gazdasági növekedéssel számol, mint a brüsszeli testület vagy éppen a Nemzetközi Valutaalap (IMF)
A brüsszeli testület a jövő évi kilátásokat is mérsékelte, a korábban közölt 3,6 százalék helyett 3,1 százalékos GDP-bővülést valószínűsített 2020-ra. Emlékeztettek, hogy a román gazdaság növekedése lassult 2018-ban az előző évi, rekordnagyságú, 7 százalék után. A tavalyi növekedést elsősorban a belföldi fogyasztás ösztönözte. A jelentés megfogalmazta, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya mélyült az idén, és a jövő évben várhatóan folytatódik ez az irány, a deficit GDP-arányosan eléri az 5,3 százalékot.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy a román államháztartási hiány is növekedni fog a bérek és nyugdíjak tervezett emelése miatt. A becslés szerint az államháztartás deficitje az idén 3,5 százalék lesz, 2020-ban pedig GDP-arányosan 4,7 százalékra növekszik.
Idén 5,5 százalékkal 1031 milliárd lejre bővül a román gazdaság – vallja eközben az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság (CNSP). A friss előrejelzés tehát fenntartja a januárban előre vetített 5,5 százalékos növekedési ütemet, de a bruttó hazai termék (GDP) értékét emeli a januári 1022 milliárd lejhez képest. A testület hasonlóképpen módosította a következő három évre szóló előrejelzést is, az ütemet megtartotta, de az összeget növelte. Így jövőre 5,7 százalékos gazdasági növekedést jeleznek előre 1110 milliárd lejes GDP-vel (januárban még 1101 milliárd lejt vártak). 2021-ben és 2022-ben egyformán 5 százalékra teszik a gyarapodás ütemét, az összeg pedig 1188 milliárd lej (1178,6 milliárd helyett), illetve 1272 milliárd lej (1261,5 milliárd helyett).
Az alkalmazottak számát 2019-re 6,645 millió főre, jövőre pedig 6,775 millió főre teszik.
A bizottság viszont felfele módosította az idei inflációs előrejelzést: a januárban prognosztizált 2,8 százalékos pénzhígulás helyett 3,2 százalékos rátát várnak az idei esztendő végére, jövőre pedig a korábban becsült 2,5 százalék helyett 2,8 százalékos inflációt vetítenek előre.
Eközben a CNSP az év elején várt 4,67 lej/eurósnál nagyobb, 4,74 lejes átlagárfolyamot vár az idei évre, 2020-ban 4,62 lej helyett 4,71 lejt, 2021-ben 4,60 lej helyett 4,69 lejt, 2022-ben pedig 4,58 helyett 4,67 lejt ér majd egy euró a tavaszi prognózis szerint.
A külkereskedelmi mérleg hiányát idén 16,895 milliárd euróra, jövőre pedig 18,856 milliárd euróra becsülik.
A bukaresti hatóságnál sokkal pesszimistább viszont a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a washingtoni székhelyű pénzintézet idén április elején a román gazdaság 2019-es bővülését 3,4 százalékról 3,1 százalékra rontotta, és ezzel párhuzamosan az infláció és a költségvetési hiány növekedését is előre vetítette. Ami a romániai fogyasztói árak alakulását illeti, az IMF felfelé módosította 2019-es becsléseit az ősszel prognosztizált 2,7 százalékról évi 3,3 százalékos átlagos növekedésre, ami 2020-ban 3 százalékra mérséklődik. Az idén az IMF a folyó fizetési mérleg hiányának becsült összegét a GDP 5,2 százalékára módosította, míg ősszel még arra számítottak, hogy a negatív egyenleg a GDP 3 százalékára csökken. 2020-ra a pénzintézet a folyó fizetési mérleg hiányát a GDP 4,8 százalékára prognosztizálja.
Az IMF legutóbbi előrejelzései pesszimistábbak, mint a Világbank prognózisa, amely kissé javította a román gazdaság bővülésére vonatkozó becsléseit, az idei évet illetően a januárban becsült 3,5 százalékról 3,6 százalékra, 2020-ra vonatkozóan pedig 3,1 százalékról 3,3 százalékra.
Mint ismeretes az idei állami költségvetés 1 022 milliárd lej bruttó hazai termékre épül, ami 5,5 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest, az éves átlagos infláció 2,8 százalék, és a GDP arányos becsült költségvetési hiány pedig 2,55 százalék (készpénz) és 2,57 százalék (ESA).
Azt ígérik, időben lesz büdzsé
Májusban elkezdődik a 2020-as költségvetés kidolgozása – jelentette be Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az elmúlt két évben a hazai össztermék (GDP) 33 százalékkal nőtt, 2019-ben az egészségügy költségvetése 7,3 milliárd lejjel, az oktatásé 9,9 milliárd lejjel bővült. Állítása szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) kétéves kormányzása alatt 627 000-rel nőtt a foglalkoztatottak száma Romániában. Hangsúlyozta: 2016 óta a nettó reálbér 26 százalékkal nőtt. Mint ismeretes, a 2019-es évi állami költségvetés csak idén márciusra késett meg, miután a kormány sem siette el annak beterjesztését a parlament elé, majd Klaus Johannis államfő is visszadobta elsőre a büdzsét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!