Megtörik a lendület? Bukarest jóval nagyobb növekedést vár, mint Brüsszel és Washington
Fotó: Pixabay.com
Nem szolgált túl sok jó hírrel tavaszi prognózisában az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság, az Európai Bizottság pedig még lesújtóbb hírekkel rukkolt elő friss elemzésében.
2019. május 09., 14:192019. május 09., 14:19
Több ponton is rontott Románia gazdasági kilátásaira vonatkozó korábbi előrejelzésén friss tavaszi prognózisában az Európai Bizottság és az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) – igaz utóbbi több mint 2 százalékkal nagyobb gazdasági növekedéssel számol, mint a brüsszeli testület vagy éppen a Nemzetközi Valutaalap (IMF)
A brüsszeli testület a jövő évi kilátásokat is mérsékelte, a korábban közölt 3,6 százalék helyett 3,1 százalékos GDP-bővülést valószínűsített 2020-ra. Emlékeztettek, hogy a román gazdaság növekedése lassult 2018-ban az előző évi, rekordnagyságú, 7 százalék után. A tavalyi növekedést elsősorban a belföldi fogyasztás ösztönözte. A jelentés megfogalmazta, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya mélyült az idén, és a jövő évben várhatóan folytatódik ez az irány, a deficit GDP-arányosan eléri az 5,3 százalékot.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy a román államháztartási hiány is növekedni fog a bérek és nyugdíjak tervezett emelése miatt. A becslés szerint az államháztartás deficitje az idén 3,5 százalék lesz, 2020-ban pedig GDP-arányosan 4,7 százalékra növekszik.
Idén 5,5 százalékkal 1031 milliárd lejre bővül a román gazdaság – vallja eközben az Országos Statisztikai és Előrejelzési Bizottság (CNSP). A friss előrejelzés tehát fenntartja a januárban előre vetített 5,5 százalékos növekedési ütemet, de a bruttó hazai termék (GDP) értékét emeli a januári 1022 milliárd lejhez képest. A testület hasonlóképpen módosította a következő három évre szóló előrejelzést is, az ütemet megtartotta, de az összeget növelte. Így jövőre 5,7 százalékos gazdasági növekedést jeleznek előre 1110 milliárd lejes GDP-vel (januárban még 1101 milliárd lejt vártak). 2021-ben és 2022-ben egyformán 5 százalékra teszik a gyarapodás ütemét, az összeg pedig 1188 milliárd lej (1178,6 milliárd helyett), illetve 1272 milliárd lej (1261,5 milliárd helyett).
Az alkalmazottak számát 2019-re 6,645 millió főre, jövőre pedig 6,775 millió főre teszik.
A bizottság viszont felfele módosította az idei inflációs előrejelzést: a januárban prognosztizált 2,8 százalékos pénzhígulás helyett 3,2 százalékos rátát várnak az idei esztendő végére, jövőre pedig a korábban becsült 2,5 százalék helyett 2,8 százalékos inflációt vetítenek előre.
Eközben a CNSP az év elején várt 4,67 lej/eurósnál nagyobb, 4,74 lejes átlagárfolyamot vár az idei évre, 2020-ban 4,62 lej helyett 4,71 lejt, 2021-ben 4,60 lej helyett 4,69 lejt, 2022-ben pedig 4,58 helyett 4,67 lejt ér majd egy euró a tavaszi prognózis szerint.
A külkereskedelmi mérleg hiányát idén 16,895 milliárd euróra, jövőre pedig 18,856 milliárd euróra becsülik.
A bukaresti hatóságnál sokkal pesszimistább viszont a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a washingtoni székhelyű pénzintézet idén április elején a román gazdaság 2019-es bővülését 3,4 százalékról 3,1 százalékra rontotta, és ezzel párhuzamosan az infláció és a költségvetési hiány növekedését is előre vetítette. Ami a romániai fogyasztói árak alakulását illeti, az IMF felfelé módosította 2019-es becsléseit az ősszel prognosztizált 2,7 százalékról évi 3,3 százalékos átlagos növekedésre, ami 2020-ban 3 százalékra mérséklődik. Az idén az IMF a folyó fizetési mérleg hiányának becsült összegét a GDP 5,2 százalékára módosította, míg ősszel még arra számítottak, hogy a negatív egyenleg a GDP 3 százalékára csökken. 2020-ra a pénzintézet a folyó fizetési mérleg hiányát a GDP 4,8 százalékára prognosztizálja.
Az IMF legutóbbi előrejelzései pesszimistábbak, mint a Világbank prognózisa, amely kissé javította a román gazdaság bővülésére vonatkozó becsléseit, az idei évet illetően a januárban becsült 3,5 százalékról 3,6 százalékra, 2020-ra vonatkozóan pedig 3,1 százalékról 3,3 százalékra.
Mint ismeretes az idei állami költségvetés 1 022 milliárd lej bruttó hazai termékre épül, ami 5,5 százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest, az éves átlagos infláció 2,8 százalék, és a GDP arányos becsült költségvetési hiány pedig 2,55 százalék (készpénz) és 2,57 százalék (ESA).
Azt ígérik, időben lesz büdzsé
Májusban elkezdődik a 2020-as költségvetés kidolgozása – jelentette be Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az elmúlt két évben a hazai össztermék (GDP) 33 százalékkal nőtt, 2019-ben az egészségügy költségvetése 7,3 milliárd lejjel, az oktatásé 9,9 milliárd lejjel bővült. Állítása szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) kétéves kormányzása alatt 627 000-rel nőtt a foglalkoztatottak száma Romániában. Hangsúlyozta: 2016 óta a nettó reálbér 26 százalékkal nőtt. Mint ismeretes, a 2019-es évi állami költségvetés csak idén márciusra késett meg, miután a kormány sem siette el annak beterjesztését a parlament elé, majd Klaus Johannis államfő is visszadobta elsőre a büdzsét.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
szóljon hozzá!