Miközben a szakszervezetek hevesen ellenzik, a szenátus elfogadta kedden a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentéséről szóló törvénytervezetet.
2014. június 24., 15:512014. június 24., 15:51
Az októbertől tervezett intézkedésre még – döntő kamaraként – az alsóháznak is rá kell bólintania, a képviselőket várhatóan a következő időszakban hívják össze rendkívüli ülésszakra. A tervezet szerint a munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos nyugdíjjárulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük az államkasszába alkalmazottaik bére után. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal, 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelnék.
A felsőház költségvetési-pénzügyi bizottsága hétfői ülésére meghívták Bogdan Hossut, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnökét, aki a honatyáknak azt tanácsolta, hogy inkább az alkalmazottak által fizetett tb értékét csökkentsék, azáltal ugyanis biztosan nőnének a fizetések, felgyorsulna a fogyasztás, ezáltal pedig bővülne a gazdaság.
Hozzátette: ha mégis a munkáltató által befizetendő összeg csökken, akkor a kormánynak 25-30 százalékkal növelnie kellene a minimálbért. Hossu szerint egyébként a munkavállalók tb-csökkentésére a Nemzetközi Valutaalap – amely, mint ismeretes, ellenezte a kormány lépését – és az Európai Unió is rábólintana.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor úgy véli, alapvetően jó ötlet az 5 százalékpontos tb-csökkentés, ami a jelenleg befizetett összeg 19 százalékát teszi ki, azonban a kormány nem elemezte ki alaposan az intézkedés várható negatív hatásait, elmondása szerint ugyanis hatalmas összegek esnek így ki a nyugdíjalapból. A bizottság szociáldemokrata elnöke azt tanácsolta Hossunak, hogy ismertesse aggályait a képviselőház előtt, nekik ugyanis még aznap el kell fogadniuk a tervezetet, hogy másnap a plénum is megszavazhassa.
Nem felkészült a román gazdaság a tb-csökkentésre Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint. Mint keddi sajtótájékoztatóján elmondta, óriási makrogazdasági egyensúlytalanságot teremthet az intézkedés, hosszú távon akár a nyugdíjrendszer összeomlásához is vezethet.
Szerinte a csökkentés után társadalombiztosítási költségvetés egyensúlyozására két lehetőség lenne: vagy a jelenlegi 5,56 millió foglalkoztatott számát kellene 8,2 millióra növelni, vagy az átlagbérnek kellene a jelenlegi 2231 lejről 3627 lejre nőnie. „Egyik megoldás sem életképes” – tette hozzá. Szerint egyébként a közeljövőben a kormánynak egy vegyes intézkedéscsomagot kellene alkalmaznia, a folyamatot pedig egy alapos hatástanulmánynak kell megelőznie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!