A verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamatának felfüggesztése ellenére nem mondtak le a kanadai társaságok a dél-erdélyi színesfémlelőhelyek kiaknázásáról. Megfigyelők szerint a tengerentúli aranyásók még nagyobb lendülettel vágnak neki romániai bányatervük végrehajtásának azok után, hogy létrejött a nagyvállalatok kártérítési igényét megkönnyítő szabadkereskedelmi megállapodás Kanada és az Európai Unió között.

A térségben jelenleg a legnagyobb bányászati tevékenységet folytató Eldorado Gold társaság nemrég bejelentette, hogy idén húszmillió dollárt fordít az Erdélyi-érchegységben fekvő Felsőcsertésre tervezett színesfémbányájának kiépítésére, a szükséges engedélyek beszerzésére. A Déva közeli Felsőcsertés színesfémbányájában – ahol 1971-ben közel száz halálos áldozatot követelő gátszakadás történt az egykori állami bányában – a verespatakihoz hasonlóan ciántechnológia alkalmazásával zúznának össze 45 millió tonna ércet, és tizenhat éven keresztül mintegy 80 tonna aranyat akarnak kinyerni.

Becslések szerint az itteni arany- és ezüstlelőhely értéke meghaladja a hárommilliárd dollárt. Az Eldorado Gold már két évvel ezelőtt nekilátott volna a kitermelésnek, ám zöldszervezetek keresete nyomán a hazai bíróság felfüggesztette az építkezési, illetve környezetvédelmi engedélye érvényességét. A kanadai cégnek ez a legnagyobb, ám nem az egyetlen beruházása a gazdag lelőhelyekkel rendelkező dél-erdélyi Hunyad megyében, ahol mintegy ötezer hektárnyi terület került a birtokába. Deva Gold és European Goldfields Gold leányvállalatain keresztül összesen öt bányamező esetében szerezte meg a kitermelési engedélyt az ásványkincseket felügyelő bukaresti hatóságtól. Európa egyik legnagyobb nyílt színi színesfémbányáját igyekszik létrehozni a Hunyad megyei, becslések szerint kétszáz tonna aranyat és 630 ezer tonna rezet tartalmazó Rovinán a szintén kanadai Euro Sun Mining. Ugyanez a vállalat a tavalyi év végén nemesfém-kitermelési engedélyt kapott a bukaresti szakhatóságtól a szomszédos, színesfémekben ugyancsak gazdag stanizsai bányamezőre is.

Hiába viszont a kanadai cégek lendülete, a végső döntés ugyanis a román államtól függ. E téren intő jel a tengerentúli társaságok számára a verespataki bányaterv esete, amely azután került holtvágányra, hogy a bukaresti parlament 2014-ben elutasította a bányaberuházást elősegítő törvénytervezetet. A kanadai Gabriel Resources több mint tizenöt éven keresztül próbálta engedélyeztetni Európa legnagyobb külszíni színesfémbányáját a Fehér megyei településen, ahol ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.

A bányaterv elutasítása után a cég tetemes veszteséget volt kénytelen elkönyvelni (2015-ben például 300 millió dollárt), majd elbocsátotta romániai alkalmazottainak többségét. Ezután a társaság stratégiát váltott, és nemzetközi választott bíróságnál, a beruházási viták rendezésének washingtoni központjánál tett panaszt a román állam ellen amiatt, hogy Bukarest megakadályozta verespataki bányaprojektjét.

Bár a román kormány nem szolgál információval a keresettel kapcsolatban, kiszivárgott, hogy a Gabriel négymilliárd dolláros kártérítési igényt támasztott. Szakértők attól tartanak, hogy Verespatak esete követendő példaként szolgál majd a többi kanadai társaság számára is romániai bányatervük meghiúsulása esetén. A Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) révén a multinacionális cégeknek nagyobb mozgásterük nyílik kártérítést követelni, ráadásul Bukarest egyetlen feltételt támasztott a CETA aláírásához: a román állampolgárok kanadai vízummentességét.