Fotó: Pixabay
Hatalmas a munkaerőhiány a sütőiparban: miközben a fiatalokat elrettenti a fizikai munka, az alkalmazottak nagy része már elmúlt 50 éves.
2018. április 12., 14:402018. április 12., 14:40
Nincs utánpótlás a sütőiparban, a fiatalok nem választják ezt a szakmát, elrettenti őket a fizikai munka, a három váltás – kongatják a vészharangot az ágazatban dolgozó vállalkozók. A helyzet súlyosságára a napokban Aurel Popescu, a Rompan munkáltatói szövetség elnöke irányította rá újfent a figyelmet. Mint fogalmazott,
Hangsúlyozta, a jelenleg dolgozó pékek nagy része már 1989 előtt is ezen a területen dolgozott, a fiatalokat pedig elrettenti a fizikai munka. Popescu különben azt mondja, a pékek átlag 1500 lejt keresnek havonta, de ezt az összeget különböző juttatások növelik.
Az érintett vállalkozó nehezményezi, hogy ha vekniként 5 banit drágítanak, a vásárlók már felháborodnak. Tapasztalata szerint ugyanakkor a piac folyamatosan szűkül, mert a nagyáruházak egyre nagyobb árrést követelnek, olcsóbban vennék át a termelőtől az árut. Szerinte az autópályák építése további veszélyt jelent, mert a multinacionális cégek eláraszthatják fagyasztott áruval a piacot. A Rompan elnöke azt mondja, jelenleg az országban 60 ezer munkavállalót foglalkoztat az ágazat, tízezerrel kevesebbet, mint néhány évvel ezelőtt, a kenyérfogyasztás pedig évi 90 kilogrammról 80 kilogrammra csökkent egy főre számolva.
Aurel Popescuhoz hasonlóan látja a helyzetet Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség tulajdonosa is. A vállalkozó a Krónika megkeresésére kiemelte, már nincs a szakmának becsülete, a fiatalok inkább egyetemet végeznek, vagy külföldön próbálnak szerencsét, holott ma már egy jó pék 600–1000 eurót is megkeres.
– részletezte a vállalkozó.
Hozzátette, borúlátó, hiszen nincs megfelelő szakmai képzés, miközben a nála dolgozó pékek többsége már betöltötte az ötven évet. „Az lenne a fontos, hogy olyan fiatalokat találjunk, akik akarnak dolgozni, szeretik a szakmát, hiszen az alapokat, a kenyérformázást, a bevetést egy hét alatt megtanítjuk, és utána a mesterség fortélyait is elsajátíthatják” – összegezte a vállalkozó.
Diószegi László is kitért ugyanakkor arra, hogy az elmúlt időszakban mintegy 10 százalékkal csökkent a kenyérfogyasztás – úgy véli, a divatirányzatok miatt fogyasztanak az emberek egyre kevesebb kenyeret.
– vallja a pékségtulajdonos. Rámutatott ugyanakkor, hogy miközben a kenyéreladás csökken, a péksütemények iránt megnövekedett a kereslet, a nemrég piacra dobott „retrokifliből” például rengeteg fogy.
Diószegi különben azt mondja, a külföldről beérkező fagyasztott, puffasztott kenyerek nem jelentenek számára konkurenciát, hiszen ő azokat a vásárlókat célozza meg, akik hajlandók valamennyivel többet fizetni a minőségért. „Az előrefagyasztott, majd kisütött kenyerekkel nincs semmi baj, csak akkor, ha silány alapanyagból készülnek” – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi vállalkozó.
Hozzátette, néhány hete kénytelen volt 9 százalékot drágítani, az elmúlt tíz év alatt ez harmadszor történt meg. A minimálbér-növelés eközben nem is befolyásolta a kenyér árát, hiszen az ágazatban már rég ennél többet keresnek az alkalmazottak. Ugyanakkor hamarosan újabb 10 százalékos béremelést ad a pékeknek, hogy ezzel is ösztönözze őket.
– mondta Diószegi László, aki szerint egy nagyobb vállalkozásnál, mint amilyen az övé, néhány banis lisztáremelkedés még nem befolyásolja a kenyér árát. A Diószegi pékség különben 210 alkalmazottat foglalkoztat, naponta 23 tonna kenyeret, 15 tonna pékárut sütnek, ezt az ország 13 megyéjében, mintegy félszáz városban forgalmazzák. Jelenleg a legtávolabbi város Kolozsvár, ahova elviszik a kenyeret, onnan a forgalmazó szállítja tovább Nagyváradra, ám ha megépülne az autópálya, Temes, Arad megyébe is eljuttatnák a pityókás, kovászos kenyeret.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!