Hiába fizetik meg jól a tudást, nem népszerű a pékszakma

Hangsúlyozta, a jelenleg dolgozó pékek nagy része már 1989 előtt is ezen a területen dolgozott, a fiatalokat pedig elrettenti a fizikai munka. Popescu különben azt mondja, a pékek átlag 1500 lejt keresnek havonta, de ezt az összeget különböző juttatások növelik.

Az érintett vállalkozó nehezményezi, hogy ha vekniként 5 banit drágítanak, a vásárlók már felháborodnak. Tapasztalata szerint ugyanakkor a piac folyamatosan szűkül, mert a nagyáruházak egyre nagyobb árrést követelnek, olcsóbban vennék át a termelőtől az árut. Szerinte az autópályák építése további veszélyt jelent, mert a multinacionális cégek eláraszthatják fagyasztott áruval a piacot. A Rompan elnöke azt mondja, jelenleg az országban 60 ezer munkavállalót foglalkoztat az ágazat, tízezerrel kevesebbet, mint néhány évvel ezelőtt, a kenyérfogyasztás pedig évi 90 kilogrammról 80 kilogrammra csökkent egy főre számolva.

Megadnák az 1000 eurót is

Aurel Popescuhoz hasonlóan látja a helyzetet Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség tulajdonosa is. A vállalkozó a Krónika megkeresésére kiemelte, már nincs a szakmának becsülete, a fiatalok inkább egyetemet végeznek, vagy külföldön próbálnak szerencsét, holott ma már egy jó pék 600–1000 eurót is megkeres.

– részletezte a vállalkozó.

Hozzátette, borúlátó, hiszen nincs megfelelő szakmai képzés, miközben a nála dolgozó pékek többsége már betöltötte az ötven évet. „Az lenne a fontos, hogy olyan fiatalokat találjunk, akik akarnak dolgozni, szeretik a szakmát, hiszen az alapokat, a kenyérformázást, a bevetést egy hét alatt megtanítjuk, és utána a mesterség fortélyait is elsajátíthatják” – összegezte a vállalkozó.

Kenyér kevesebb fogy, népszerű a „retrokifli”

Diószegi László is kitért ugyanakkor arra, hogy az elmúlt időszakban mintegy 10 százalékkal csökkent a kenyérfogyasztás – úgy véli, a divatirányzatok miatt fogyasztanak az emberek egyre kevesebb kenyeret.

– vallja a pékségtulajdonos. Rámutatott ugyanakkor, hogy miközben a kenyéreladás csökken, a péksütemények iránt megnövekedett a kereslet, a nemrég piacra dobott „retrokifliből” például rengeteg fogy.

Diószegi különben azt mondja, a külföldről beérkező fagyasztott, puffasztott kenyerek nem jelentenek számára konkurenciát, hiszen ő azokat a vásárlókat célozza meg, akik hajlandók valamennyivel többet fizetni a minőségért. „Az előrefagyasztott, majd kisütött kenyerekkel nincs semmi baj, csak akkor, ha silány alapanyagból készülnek” – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi vállalkozó.

Hozzátette, néhány hete kénytelen volt 9 százalékot drágítani, az elmúlt tíz év alatt ez harmadszor történt meg. A minimálbér-növelés eközben nem is befolyásolta a kenyér árát, hiszen az ágazatban már rég ennél többet keresnek az alkalmazottak. Ugyanakkor hamarosan újabb 10 százalékos béremelést ad a pékeknek, hogy ezzel is ösztönözze őket.

– mondta Diószegi László, aki szerint egy nagyobb vállalkozásnál, mint amilyen az övé, néhány banis lisztáremelkedés még nem befolyásolja a kenyér árát. A Diószegi pékség különben 210 alkalmazottat foglalkoztat, naponta 23 tonna kenyeret, 15 tonna pékárut sütnek, ezt az ország 13 megyéjében, mintegy félszáz városban forgalmazzák. Jelenleg a legtávolabbi város Kolozsvár, ahova elviszik a kenyeret, onnan a forgalmazó szállítja tovább Nagyváradra, ám ha megépülne az autópálya, Temes, Arad megyébe is eljuttatnák a pityókás, kovászos kenyeret.