
Nem mondott le az állam az alternatív energiaforrások, főként a palagáz kitermeléséről Románia területén annak ellenére, hogy az amerikai Chevron nagyvállalat, amely az országban eddig egyedüliként végzett feltárómunkát, egy évvel ezelőtt felfügesztette romániai tevékenységét, amit azzal indokolt, hogy nem talált olyan lelőhelyet, amelynek kitermelése kifizetődő volna.
2016. március 01., 19:152016. március 01., 19:15
2016. március 01., 19:502016. március 01., 19:50
Az energiaügyi minisztérium nemrég közzétett országos energetikai stratégiájának kivonata alapján azonban úgy tűnik, hogy a kormány mégsem hagyná érintetlenül a földben rejlő természeti kincseket – számolt be a Profit.ro hírportál.
A dokumentum szerint a nem hagyományos energiaforrások tekintetében Románia még a kutatások elején tart, így a potenciális lelőhelyek méretét csak alapos feltárómunka nyomán lehet megbecsülni. A nem szokványos gázok kitermelése azonban azt feltételezi, hogy a tevékenységet „mindegyik érintett fél és a nagyközönség” is elfogadja, ehhez pedig a stratégia kivonata szerint széles körű tájékoztatásra és közvitára van szükség. „Mindemellett olyan törvényt is kell hozni, amellyel a kitermelői tevékenység által negatívan érintett közösségeket pénzügyileg kárpótolni lehet” – áll a dokumentumban.
Az érintett közösségek kárpótlásának ötlete nem először merül fel a közbeszédben: 2014-ben az akkor miniszterelnök Victor Ponta nyilatkozta azt, hogy a palagáz és a földgáz kitermeléséből származó bevételek – amik egyébként teljes mértékben az államkasszába folynak bele – egy része kerüljön a helyi önkormányzatokhoz. Az ötlet ugyanakkor Klaus Johannis államfő államelnöki választási programjában is szerepelt, eszerint a kitermelést folytató vállalatoktól származó jövedelem egy része a helyi közösségekhez, illetve az érintett földtulajdonosokhoz került volna.
A Profit.ro megjegyzése szerint egyébként a korábban Johannis által vezetett Nagyszebenben az állami Romgaz kőolajipari vállalat komoly földgázkitermelő tevékenységet folytat. Az államfő az államelnöki kampányban úgy fogalmazott: szükségesnek tartja, hogy az ország energetikai függetlenségének megvalósításába jobban bevonják a helyi közösségeket. 2011 végén az Emil Boc vezette kormány is a helyiek kárpótlására vonatkozó sürgősségi rendelet elfogadására készült, de erre végül nem került sor.
Az amerikai Chevron olajipari óriás körülbelül egy éve, tavaly februárban jelentette be, hogy kivonul a Románia területén koncesszióba vett területekről, indoklásuk szerint ugyanis a feltárás során nem találtak anyagilag kifizetődő nagyságú palagázlelőhelyet. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a nagyvállalat döntéséhez az is hozzájárult, hogy a megelőző hónapokban a Vaslui megyei Pungeşti településen, ahol feltárómunkát végeztek, több alkalommal is nagyszabású megmozdulásokat szerveztek a tevékenységet ellenző helyiek, akik mellett a környezetvédő szervezetek is kiálltak.
A Chevron ugyanis egy éve már arra készült, hogy a település közelében elhelyezi az első szondáját, amivel megkezdheti a palagáz kitermelését, ehhez a szükséges engedélyeket is beszerezte, a lakosok azonban a helyszínre vonultak és napokig ottmaradtak, így sikerült megakadályozniuk a beruházást.
Az energiaügyi minisztérium most közzétett kivonata éppen az Amerikai Egyesült Államok energetikai ügynökségének egy 2013-as jelentésére hivatkozik, amelyben arról értekeztek, hogy Románia jelentős mennyiségű palagáztartalékkal rendelkezik, sőt egyenesen a harmadik helyen áll az Európai Unióban ebben a tekintetben.
A szaktárca a kivonatban arra is kitér, hogy a hidraulikus repesztést feltételező kitermelői tevékenység összeegyeztethető az EU környezetvédelemre vonatkozó előírásaival, ugyanakkor megjegyzik, hogy uniós szinten egyelőre nincs kifejezetten az eljárásra vonatkozó szabályzat. A hidraulikus repesztés során egyébként (leegyszerűsítve) hatalmas nyomás által több millió liter sós vizet és homokot, valamint kémiai vegyületet juttatnak a föld alá, ennek nyomán szétzúzzák a föld alatti köveket, így gáz szabadul fel.
Amint arra nemzetközi szervezetek is több ízben figyelmeztettek: fennáll annak a veszélye, hogy az eljárás során például szennyeződik a víz, illetve felerősödik a szeizmikus mozgás, ami földrengésekhez vezethet.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
szóljon hozzá!