2011. június 09., 09:402011. június 09., 09:40
A tapasztalat szerint általában 9-10 hónap munkanélküliség után kezdik komolyan, nagyobb erőbedobással keresni a lehetőségeket, hogy a segélyezési időszak lejártával újra munkába állhassanak. Viszont tényleg komolyan gondolják, hogy újra szeretnének dolgozni, erre az is bizonyíték, hogy például a közösségi portálokon is egyre többen kérnek segítséget, tanácsot. A tartósan munkanélküliek általában a 45 év felettiek közül kerülnek ki, körükben sokan azért nem vállalnak minimálbérért munkát, mert ha megteszik, megnő a családban az egy főre eső jövedelem, és elveszítik a szociális segélyt, ami sok gyerek esetén nagyobb lehet, mint egy kis fizetés. A 25 év alatti fiatalok között is sok a tartósan munkanélküli, ők a következő felvételire vagy a megígért munkahelyre várnak.
Kovászna megyében kevés az állásajánlat, kevés a nagy alkalmazó, a foglalkoztatók többsége kis- és közepes vállalkozó, akik legtöbb tíz személynek adnak munkát.
A legtöbb ajánlat az építkezésben és a készruhagyártásban van, és bár sokan ódzkodnak ezektől az állásoktól, mert túl megerőltetőnek tartják, Kelemen Tibor arra biztatja a munkanélkülieket, vállaljanak munkát ezekben az ágazatokban, mert sok embernek nyújtanak biztonságot. Megfelelően képzett szakemberben is hiány van, például a továbbképző központok oktatókat keresnek, és nincs elég számítógépes programozó sem. Kelemen Tibor úgy látja, ha a fekete- és a szürkemunkát sikerül kifehéríteni, kiderül, hogy nem is olyan súlyos a munkanélküliség, mint ahogy azt a jelenlegi statisztikai adatok mutatják. Kovászna megyében ugyanakkor havonta mindössze néhányan veszítik el a munkanélküli-segélyt azért, mert a felajánlott munkahelyet visszautasítják. A megalapozott kifogásokat elfogadják, ilyen lehet, ha a vidéken lakó munkanélküli nem tudja megoldani az ingázást, nincs semmilyen tapasztalata, sem végzettsége, amely a felkínált munka elvégzésére alkalmassá tenné, vagy éppen megromlott egészsége miatt nem tudja betölteni az adott munkakört. Kelemen Tibor elmondta, jóhiszeműen viszonyulnak a munkanélküliekhez, ha részt vesznek az állásbörzéken, tanfolyamokon, cégpecsétekkel bizonyítják, hogy aktívan munkát kerestek, nem gyanakodnak arra, hogy esetleg megpróbálják átverni a hatóságokat.
Eközben 2010-ben mintegy háromszáz munkanélkülitől vonta meg a segélyt a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és -Szakképző Ügynökség – tudtuk meg Pănescu Tibor igazgatótól. Mint mondta, tavaly is rengeteg munkahelyajánlat és megfelelő munkaerő is volt, azonban ha a megkeresett munkanélküli komoly ok hiányában visszautasította az ajánlatot, az ügynökség megvonta a támogatást. „Ugyancsak így jártunk el abban az esetben, ha ingyenes tanfolyamot ajánlottunk a munkanélkülieknek, és nem vettek részt rajta” – mutatott rá az ügynökség vezetője. Pănescu Tibor kihangsúlyozta, a Hargita megyében tapasztalt magas számnak nem az az oka, hogy az ott élők nem szeretnek dolgozni. „Mi komolyan vettük a dolgunkat, szigorúan alkalmaztuk a szabályt, ha szükség volt rá” – indokolta a támogatásmegvonás magas számát. Az idei évvel kapcsolatban az igazgató kijelentette, annak ellenére hogy csupán június van, jóval kevesebb a náluk regisztrált munkanélküli, és idén csupán 85 esetben folyamodott az ügynökség a támogatás megvonásához.
A Szatmár megyei munkaerő-elhelyező ügynökség helyettes vezetőjétől, Veronica Variutól megtudtuk, a partiumi megyében elmúlt hónapban például hét személynek függesztették fel ilyen okokból a járandóságát. Veronica Variu szerint Szatmár megyében sokkal inkább az jelent gondot, hogy nem sikerül kellő számú munkaerőt találniuk a varrodák számára (ebben az ágazatban 280 üres állást tartanak nyilván), illetve asztalosokat sem tudnak alkalmazni, holott az elmúlt időszakban több bútorgyár kérésére szerveztek állásbörzét faipari munkások számára.
Tunyaságra panaszkodik eközben Romeo Sârca, a Szilágy megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője. Szerinte a megyében regisztrált 6 ezer állástalannak nagyon kis százaléka akar mielőbb ismét munkába állni, ezért gyér a részvétel az állásbörzéken, illetve az át- és továbbképzőkön. Az intézményvezető azonban nem kegyelmez, mint mondja, megvonják mindazok támogatását, akik visszautasítják a munkakeresést.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!