Nem konjunktúralovagoknak való a biotermelés – Romániában is egyre nagyobb igény mutatkozik a vegyszermentes élelmiszerek iránt

A bărăgani és a dobrudzsai biotermelők elsősorban búzát, kukoricát, napraforgót és repcét szállítanak nagy mennyiségben nyugat-európai országokba, az erdélyi zöldség- és gyümölcstermesztők termékei pedig bekerülnek az áruházláncok kínálatába, vagy maguk dolgozzák fel terményeiket. „Itthon is egyre nő a kereslet a biotermékek iránt, így nem marad a gazdák nyakán a termék, a tömegtermékeknél jobb áron tudják értékesíteni” – magyarázza Albert Imre.

A kitartó gazdáknak éri meg

A biotermesztés területén 2010-ben következett be az első bumm, amikor a bukaresti mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy a termelők 5 hektár területig 1500 euró támogatást igényelhetnek. Az erre szánt 4,1 millió eurós keret azonban kevésnek bizonyult, a szakminisztérium nem számított a nagy túljelentkezésre, így a több ezer gazda végül kétszáz eurót kapott fejenként, az eredeti összeg kevesebb mint egyhetedét. Akkor már nem volt visszaút, az emberek öt évre kötelezték el magukat a biogazdálkodásra való felkészülés mellett, de 2015-ben a gazdák zöme többé nem folytatta.

Jöttek azonban helyettük mások, akik komolyan gondolták, hogy ennek a gazdálkodási formának jövője van. Közben megjelent a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) új támogatási kerete, amely sokkal kedvezőbb volt a rendszerben maradó gazdák és az újonnan beiratkozó termelők számára.

A gyümölcstermesztésre igényelhető 500 eurós hektáronkénti szubvenció országszerte egyre több biofarm létrejöttét támogatja.

„Sok gyümölcstermesztőt ismerek, akik számára sikertörténetté vált a biogyümölcs, többen exportálják is. A mostani uniós szubvenció annyira vonzó, hogy a biotermesztés ellenőrzésére kifizetett összegekkel együtt is megéri ebbe fektetni” – magyarázza a Kolozs megyei szakember. Aki nemcsak az első romániai bioegyesületet hozta létre magyarországi és svájci segítséggel, hanem Ecoinspect néven az első ellenőrző és bio-minősítő céget is, amelyet még az Egyesült Államokban jegyeztek be a nemzetközi nyilvántartásba, majd utólag Romániában, amikor nálunk is megalakult az a fórum, amelyik az ilyen szervezetek működését szabályozza. Jelenleg 14 ilyen szervezet tevékenykedik az országban: feladatuk a biogazdálkodást folytató gazdaságok rendszeres ellenőrzése, hogy ne legyen visszaélés.

Az Ecoinspect előtt magyarországi, németországi és svájci bioszervezetek jóváhagyásával lehetett biotermelői minősítést elnyerni, amely az exporttevékenységet garantálta. „A Dornavatra tejtermelő vállalat mintegy kétezerötszáz gazdájának mi jártuk ki annak idején külföldi szervezeteknél a biominősítést, Romániában ugyanis csak később hivatalosították a szakminisztérium hatáskörébe tartozó eljárást” – fogalmaz a Bioterra vezetője.

A feldolgozásban a jövő

A november 24-én 17. országos kitekintésű konferenciáját rendező Bioterra egyesület elnöke szerint a magyar gazdák jobban érdeklődnek a biotermelés és a biotermékek értékesítése iránt, ez Magyarország közelségével és az ottani gazdák tapasztalataival magyarázható.

A biomozgalom Magyarországról terjedt át Erdélybe, majd innen honosodott meg az egész országban. Az újonnan jelentkező erdélyi gazdáknak az egyesület szakirodalmat és tapasztalatcserét nyújt olyan gazdáknál, akik legalább tíz éve foglalkoznak termeléssel. Albert Imre nem tartja rossznak, hogy a rendszerből sok konjunktúralovag kirostálódott. Ez Európa legtöbb országában megismétlődött:

A gazdálkodó mérnök tévhitet oszlat el, amikor leszögezi: nem igaz, hogy a vegyszermentes biogazdálkodás hozama elenyésző. Megfelelő vetésforgóval és a biogazdálkodásban megengedett növényvédő – réz- és kéntartalmú – szerek használatával a terméshozam nem tér el a hagyományos mezőgazdaság eredményeitől, miközben a megtermelt élelmiszer nem tartalmaz egészségre káros vagy kockázatos vegyszermaradványokat.

„Az erdélyi termelés jövője a feldolgozásban rejlik, hiszen nem tudunk akkora tételben termelni, hogy friss gyümölcsöt és zöldséget exportáljunk. A védjeggyel ellátott, ellenőrzött biobefőttek, konzervek, szörpök és természetes hűsítők iránt ma nagy a kereslet Nyugaton, ennek próbálunk elébe menni erdélyi összefogással” – magyarázza az ágazat jövőjében rejlő lehetőségeket a magyarlónai gazdálkodó.