Számos erdélyi biotermelő sikertörténetté fejlesztette a biogyümölcs termesztését
Fotó: Kristó Róbert
Mintegy kilencezer gazda 280 ezer hektáron termel biominőségű élelmiszert Romániában, a biogabona zöme kivitelre kerül, a zöldségek és gyümölcsök itthon találnak vevőre. Albert Imre, az ország legnagyobb bioegyesületének, a Bioterrának az elnöke többek között az ágazat gyors fejlődéséről számolt be a Krónikának.
2018. november 01., 09:362018. november 01., 09:36
2018. november 01., 10:342018. november 01., 10:34
„Amikor a kilencvenes évek derekán egy svájci biogazda barátommal beléptünk a tordai mezőgazdasági kutatóállomás igazgatójához, hogy együttműködését kérjük az éppen alakulóban levő erdélyi biotermesztési mozgalomhoz, végig sem hallgatta a mondandónkat. Szinte kitessékelt az irodájából, hogy a faekék világába akarjuk visszavinni a mezőgazdaságot” – emlékezik vissza a kezdetekre Albert Imre magyarlónai gazdálkodó, agrármérnök, Románia első hivatalosan bejegyzett bioegyesületének, a Bioterrának az elnöke. A sors iróniája, hogy a szóban forgó tordai kutatómérnök – a kolozsvári agrártudományi egyetem több oktatójához hasonlóan – jó ideje a biomozgalom lelkes támogatójává vált.
Az utóbbi húsz évben óriási fejlődésen esett át a romániai biotermesztés. Míg 2000-ben alig 2000 hektárnyi, biotermesztésre jegyzett területet tartottak nyilván az országban, addig idén 280 ezer hektáron termeszt biominőségű gabonát, zöldséget, gyümölcsöt és gyógynövényt mintegy 9 ezer, hivatalosan bejegyzett biogazda.
A bărăgani és a dobrudzsai biotermelők elsősorban búzát, kukoricát, napraforgót és repcét szállítanak nagy mennyiségben nyugat-európai országokba, az erdélyi zöldség- és gyümölcstermesztők termékei pedig bekerülnek az áruházláncok kínálatába, vagy maguk dolgozzák fel terményeiket. „Itthon is egyre nő a kereslet a biotermékek iránt, így nem marad a gazdák nyakán a termék, a tömegtermékeknél jobb áron tudják értékesíteni” – magyarázza Albert Imre.
A biotermesztés területén 2010-ben következett be az első bumm, amikor a bukaresti mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy a termelők 5 hektár területig 1500 euró támogatást igényelhetnek. Az erre szánt 4,1 millió eurós keret azonban kevésnek bizonyult, a szakminisztérium nem számított a nagy túljelentkezésre, így a több ezer gazda végül kétszáz eurót kapott fejenként, az eredeti összeg kevesebb mint egyhetedét. Akkor már nem volt visszaút, az emberek öt évre kötelezték el magukat a biogazdálkodásra való felkészülés mellett, de 2015-ben a gazdák zöme többé nem folytatta.
Jöttek azonban helyettük mások, akik komolyan gondolták, hogy ennek a gazdálkodási formának jövője van. Közben megjelent a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) új támogatási kerete, amely sokkal kedvezőbb volt a rendszerben maradó gazdák és az újonnan beiratkozó termelők számára.
A gyümölcstermesztésre igényelhető 500 eurós hektáronkénti szubvenció országszerte egyre több biofarm létrejöttét támogatja.
„Sok gyümölcstermesztőt ismerek, akik számára sikertörténetté vált a biogyümölcs, többen exportálják is. A mostani uniós szubvenció annyira vonzó, hogy a biotermesztés ellenőrzésére kifizetett összegekkel együtt is megéri ebbe fektetni” – magyarázza a Kolozs megyei szakember. Aki nemcsak az első romániai bioegyesületet hozta létre magyarországi és svájci segítséggel, hanem Ecoinspect néven az első ellenőrző és bio-minősítő céget is, amelyet még az Egyesült Államokban jegyeztek be a nemzetközi nyilvántartásba, majd utólag Romániában, amikor nálunk is megalakult az a fórum, amelyik az ilyen szervezetek működését szabályozza. Jelenleg 14 ilyen szervezet tevékenykedik az országban: feladatuk a biogazdálkodást folytató gazdaságok rendszeres ellenőrzése, hogy ne legyen visszaélés.
Az Ecoinspect előtt magyarországi, németországi és svájci bioszervezetek jóváhagyásával lehetett biotermelői minősítést elnyerni, amely az exporttevékenységet garantálta. „A Dornavatra tejtermelő vállalat mintegy kétezerötszáz gazdájának mi jártuk ki annak idején külföldi szervezeteknél a biominősítést, Romániában ugyanis csak később hivatalosították a szakminisztérium hatáskörébe tartozó eljárást” – fogalmaz a Bioterra vezetője.
A november 24-én 17. országos kitekintésű konferenciáját rendező Bioterra egyesület elnöke szerint a magyar gazdák jobban érdeklődnek a biotermelés és a biotermékek értékesítése iránt, ez Magyarország közelségével és az ottani gazdák tapasztalataival magyarázható.
A biomozgalom Magyarországról terjedt át Erdélybe, majd innen honosodott meg az egész országban. Az újonnan jelentkező erdélyi gazdáknak az egyesület szakirodalmat és tapasztalatcserét nyújt olyan gazdáknál, akik legalább tíz éve foglalkoznak termeléssel. Albert Imre nem tartja rossznak, hogy a rendszerből sok konjunktúralovag kirostálódott. Ez Európa legtöbb országában megismétlődött:
A gazdálkodó mérnök tévhitet oszlat el, amikor leszögezi: nem igaz, hogy a vegyszermentes biogazdálkodás hozama elenyésző. Megfelelő vetésforgóval és a biogazdálkodásban megengedett növényvédő – réz- és kéntartalmú – szerek használatával a terméshozam nem tér el a hagyományos mezőgazdaság eredményeitől, miközben a megtermelt élelmiszer nem tartalmaz egészségre káros vagy kockázatos vegyszermaradványokat.
„Az erdélyi termelés jövője a feldolgozásban rejlik, hiszen nem tudunk akkora tételben termelni, hogy friss gyümölcsöt és zöldséget exportáljunk. A védjeggyel ellátott, ellenőrzött biobefőttek, konzervek, szörpök és természetes hűsítők iránt ma nagy a kereslet Nyugaton, ennek próbálunk elébe menni erdélyi összefogással” – magyarázza az ágazat jövőjében rejlő lehetőségeket a magyarlónai gazdálkodó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!