Marcel Boloş megfosztana bizonyos adófizetői kategóriákat az adómentességtől
Fotó: Marcel Boloș/Facebook
Marcel Boloş pénzügyminiszter szerint a munka adóterheit csak Románia demográfiai egyensúlyának helyreállításával, munkahelyteremtő programok elindításával egy időben lehet csökkenteni.
2023. augusztus 17., 16:532023. augusztus 17., 16:53
2023. augusztus 17., 18:462023. augusztus 17., 18:46
A Beszterce-Naszód megyei Bethlenben tartott sajtótájékoztatóján a tárcavezető elmondta, a kormánynak és személyesen Marcel Ciolacu miniszterelnöknek szándékában áll csökkenteni a munka adóterheit, de figyelembe kell venni, hogy a népesség elöregedése és a demográfiai fogyás miatt egyre kevesebb alkalmazottnak kell eltartani egyre több nyugdíjast.
„Ez a két számadat sokat elmond. A cél akkor érhető el, ha országos munkahelyteremtő programokat indítunk Románia demográfiai egyensúlyának helyreállításáért. Ellenkező esetben nagyon nagy hiányok keletkeznek a költségvetésben. Ne is akarják megtudni, hogy jelenleg ezek mekkorák” – jelentette ki Boloş.
A bizonyos ágazatoknak nyújtott adókedvezmények tervezett eltörlésével kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy mára már 1,2 millió alkalmazott mentesül az egészségbiztosítási járulék kifizetése alól, ami „óriási” bevételkiesést jelent a költségvetésnek. „Nem fogom megmondani, hogy mekkora most a deficit, mert nem akarok ijesztegetni senkit, de az alapprobléma az, hogy ezeknek a kedvezményeknek az együttes hatására nőtt a költségvetési hiány” – fogalmazott Boloş.
Boloş szerint a tervezett intézkedések mérsékelni fogják a deficitet. „Bár kicsit megviselten zárjuk majd az évet, a jövő év sokkal-sokkal jobb lesz” – fogalmazott bethleni sajtótájékoztatóján a tárcavezető. A miniszter szerint a kormánynak szeptemberben el kell fogadnia a költségvetési kiadások csökkentéséről szóló rendeletet, hogy Románia elkerülje az uniós alapok folyósításának felfüggesztése. Hozzátette, augusztus 24-én kezdődnek az egyeztetések az Európai Bizottság (EB) illetékeseivel a tervezett adóügyi intézkedésekről, de a pénzügyminisztérium illetékesei csak 28-án utaznak Brüsszelbe, mert akkor térnek vissza pihenőszabadságukról a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó EB-szakemberek.
Marcel Boloş beszélt arról is, hogy a tervezett intézkedések között szerepel az adóügyi intézkedések kiterjesztése a multinacionális vállalatokra, az adócsalás visszaszorítása a jelenlegi bírság legalább tízszeresére növelésével, valamint az ásványi nyersanyagok és szénhidrogénforrások kitermeléséért fizetett bányajáradék összegének ezerszeresére növelése.
A közszférát érintő intézkedések kapcsán leszögezte, decentralizálják és regionalizálják a közszolgáltatásokat, elsősorban azért, hogy legyen kevesebb a „közpénzek fölött rendelkező főnökből”. Mint mondta, több mint 16 ezer önálló költségvetésű intézmény működik az országban, ami túl sok. „Nincsen rendjén, hogy az egyik oldalon behajtod az adókat a szerencsétlen emberektől, a másik oldalon pedig elherdálják a közpénzt” – nyomatékosította a pénzügyminiszter.
Mint arról beszámoltunk, Románia tárgyalásokat kezdeményez az Európai Bizottságnál a jelenleg 4,4 százalékos, Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő által irreálisnak tartott költségvetési hiánycél felülvizsgálata érdekében. A kormányfő úgy vélekedett, reformintézkedések híján – beleértve a közigazgatási átszervezést is – Románia államháztartási hiánya a tavalyinál is nagyobbra, 6,2 százalékosra hízna, ami az uniós források befagyasztását, drágább hiteleket és politikai instabilitást eredményezne.
A bukaresti kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, miután már tavasszal kiderült, hogy 20 milliárd lej körüli lyuk tátong a büdzsén, és a költségvetési deficitet – amely tavaly 5,8 százalékos volt – nem sikerül lefaragni. Annál is inkább, mivel az idei első fél évben 37,21 milliárd lejre hízott az államháztartási hiány, ez a hazai össztermék (GDP) 2,34 százalékát teszi ki, és több mint 40 százalékkal meghaladja a tavalyi első hat hónapban feljegyzett 1,67 százalékos GDP-arányos hiányt. Emiatt Románia ellen túlzottdeficit-eljárás zajlik, és idén a GDP 4,4, jövőre 3 százalékára kellene visszaszorítania a hiányt, ami viszont szakértők szerint a lehetetlennel határos. Brüsszel azonban nemrég is arra figyelmeztetett, hogy Románia uniós forrásokat kockáztat, ha nem teljesíti a deficitcélt.
Románia tárgyalásokat kezdeményez az Európai Bizottságnál a jelenleg 4,4 százalékos, Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő által irreálisnak tartott költségvetési hiánycél felülvizsgálata érdekében.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!