
Néhány napja nem szerepel az Alpha Bank honlapján a szolgáltatások között a kedvezményes lakáshiteleket biztosító állami Első otthon program, a Digi 24 hírtelevízió pedig biztos abban, hogy ez a nehéz anyagi helyzetbe jutott adósoknak kedvező úgynevezett hitelcserés törvénytervezetnek tudható be.
2016. február 01., 18:362016. február 01., 18:36
Az eddig az Első otthon részleteit tartalmazó menüpont alatt jelenleg a pénzintézet saját, Alpha Housing elnevezésű hitelprogramja található meg, amely az állami projekt feltételeihez képest más kritériumokkal biztosít kölcsönt lakás- és telekvásárlásra.
Az Alpha Bank így már a második romániai pénzintézet, amely szigorító intézkedésekkel próbálja kivédeni a hitelcserés jogszabálytervezet kockázatait, miután a Raiffeisen Bank múlt héten jelentette be, hogy a készülő törvény miatt megemelte a jelzáloghitelek kibocsátásakor az ügyfelektől igényelt önrészt, amely lej alapú kölcsönöknél 35 százalék, valutaalapú hitelek esetében pedig 40 százalék.
Ingatlanpiaci szakértők a Digi 24-nek úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben más bankok is követik a példát, és a veszélyektől tartva növelik a kliensekre rótt terheket, ez az ingatlanszektor leállásához is vezethet. Az egyik szakértő rámutatott: ha például valaki 100 ezer eurós hitelt akar felvenni, és ehhez 40 ezer eurós önrészt kell felmutatnia, a kölcsönt igénylő ügyfél rendkívül nehéz helyzetbe kerül. „Ilyen körülmények között csak az engedheti meg magának az ingatlanhitelt, akinek már van egy lakása, és ezt eladja, hogy biztosítani tudja az előleget” – magyarázta a szakember.
A romániai ingatlanfejlesztők egyesülete (Urbanis) közleményben jelezte, hogy amennyiben más bankok is 35–40 százalékra emelik az önrészt, illetve mostani formájában fogadják el a hitelcserés tervezetet, az állampolgárok többsége számára lehetetlen lesz a hitelfelvétel. Meglátásuk szerint az Első otthon leállásának drámai következményei lesznek, a piac minden bizonnyal a gazdasági válság alatti állapotába térne vissza. A Raiffeisen múlt heti intézkedése kapcsán az egyesület tagjai megjegyezték: korainak tartják az ilyen lépéseket, amelyek közvetlenül kihatnak a fogyasztókra, akik a mostani állapotok és a bankpiaci előrejelzések figyelembe vételével tervezik a lakásvásárlást.
Új hitelszolgáltatással készül a CEC Bank
A CEC Bank illetékesei eközben BankingNews.ro pénzügyi hírportálnak arról számoltak be, hogy a hitelcserés törvénytervezethez hasonló programon dolgoznak, amelynek keretében a nehéz anyagi helyzetbe jutott kliensek a maradék törlesztőrészletet a hitelből megvásárolt ingatlannal egyenlíthetnék ki. Radu Graţian Gheţea, a pénzintézet elnöke elmondta: már dolgoznak az új szolgáltatáson, amely szerint olyan jelzáloghiteleket bocsátanak majd ki, amelyek keretében „a futamidő egy megadott pontján” az ügyfél a lakással fizetheti vissza az adósságot.
„Az új hitel minden bizonnyal sokkal nagyobb önrészt és jóval szigorúbb feltételeket fog előírni a kliensnek” – fogalmazott a CEC Bank elnöke. Rámutatott: a tervek szerint már néhány hét múlva elindítják a szolgáltatást, amely párhuzamosan fog működni az eddigi hagyományos jelzáloghitellel. Radu Graţian Gheţea arra is kitért, hogy az új program végső formája attól függ majd, hogy a parlament milyen változatban fogadja el a hitelcserés törvénytervezetet.
„Amennyiben a jogszabály a mostani formájában lép hatályba, biztonsági intézkedésként fogjuk elindítani a hitelt, amelyhez meglehetősen nehezen lehet majd hozzáférni” – magyarázta. Az igazgató hozzátette: a Raiffeisen Bank máris döntött az előlegemelésről, hamarosan pedig vélhetően a CEC Banknál és más pénzintézeteknél is hasonló intézkedések következnek.
Fenyegetőzik a bankigazgató
Radu Graţian Gheţea egyébként úgy véli, hogy a hitelcserés tervezet mostani formájában nem az eredeti célt szolgálja, vagyis nem azokat az ügyfeleket segíti, akik valóban anyagi nehézségekkel küzdenek, akik egyszerűen nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket. „Az államnak olyan megoldást kell találnia a hátrányos helyzetűek segítésére, amellyel nem befolyásolja nagymértékben a banki rendszert. Ha ennek nem tud eleget tenni az állam, akkor vállalnia kell a kockázatot, hogy a pénzintézetek nyereség hiányában nem tudják majd kifizetni az adókat és illetékeket” – vélekedett a CEC Bank vezetője.
Mint ismeretes, a hitelcserés tervezet azt írja elő, hogy azok a nehéz anyagi helyzetbe jutott banki ügyfelek, akik nem tudják törleszteni a kölcsönt, önként átadhatják a jelzálogként feltüntetett ingatlant, a pénzintézeteknek pedig el kell törölniük minden további tartozást. A dokumentumot a közvitára terjesztése óta hevesen bírálják a kereskedelmi bankok.
Csökkent a bankbetétek kamatja
Noha a Román Nemzeti Bank (BNR) fél éve nem módosította pénzügyi politikáját, a kereskedelmi bankok mégis csökkentették az elmúlt időszakban a bankbetétek után felszámított kamatot, amelynek maximális értéke jelenleg 2,75 százalék a lej alapú letétek esetében. A Digi 24 hírtelevízió beszámolója szerint egy 10 ezer lejes bankbetét után most a CEC Bank 1,5 százalékos, a Marfin Bank pedig 2,75 százalékos kamatot nyújt egy évre, ez pénzben kifejezve 60 és 275 lej közötti nyereséget jelent. Ebből ugyanakkor még levonódik az állam által kirótt profitadó, valamint a pénzintézet által felszámolt kezelési és más költség.
A tendencia valószínűleg folytatódik, az ING ugyanis nemrég jelentette be, hogy áprilistól a mostani 1,5 százalékról 1 százalékra mérsékli a bankbetét után járó egyéves kamatot. Jó hír viszont, hogy ezzel párhuzamosan visszaesett a lej alapú hitelek esetében felszámolt kamat is, egy jelzálogkölcsön után például évi 5 százalékos kamatot kell befizetni – ugyanannyit, mint az állami Első otthon program keretében felvett hitelnél.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
szóljon hozzá!