
Néhány napja nem szerepel az Alpha Bank honlapján a szolgáltatások között a kedvezményes lakáshiteleket biztosító állami Első otthon program, a Digi 24 hírtelevízió pedig biztos abban, hogy ez a nehéz anyagi helyzetbe jutott adósoknak kedvező úgynevezett hitelcserés törvénytervezetnek tudható be.
2016. február 01., 18:362016. február 01., 18:36
Az eddig az Első otthon részleteit tartalmazó menüpont alatt jelenleg a pénzintézet saját, Alpha Housing elnevezésű hitelprogramja található meg, amely az állami projekt feltételeihez képest más kritériumokkal biztosít kölcsönt lakás- és telekvásárlásra.
Az Alpha Bank így már a második romániai pénzintézet, amely szigorító intézkedésekkel próbálja kivédeni a hitelcserés jogszabálytervezet kockázatait, miután a Raiffeisen Bank múlt héten jelentette be, hogy a készülő törvény miatt megemelte a jelzáloghitelek kibocsátásakor az ügyfelektől igényelt önrészt, amely lej alapú kölcsönöknél 35 százalék, valutaalapú hitelek esetében pedig 40 százalék.
Ingatlanpiaci szakértők a Digi 24-nek úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben más bankok is követik a példát, és a veszélyektől tartva növelik a kliensekre rótt terheket, ez az ingatlanszektor leállásához is vezethet. Az egyik szakértő rámutatott: ha például valaki 100 ezer eurós hitelt akar felvenni, és ehhez 40 ezer eurós önrészt kell felmutatnia, a kölcsönt igénylő ügyfél rendkívül nehéz helyzetbe kerül. „Ilyen körülmények között csak az engedheti meg magának az ingatlanhitelt, akinek már van egy lakása, és ezt eladja, hogy biztosítani tudja az előleget” – magyarázta a szakember.
A romániai ingatlanfejlesztők egyesülete (Urbanis) közleményben jelezte, hogy amennyiben más bankok is 35–40 százalékra emelik az önrészt, illetve mostani formájában fogadják el a hitelcserés tervezetet, az állampolgárok többsége számára lehetetlen lesz a hitelfelvétel. Meglátásuk szerint az Első otthon leállásának drámai következményei lesznek, a piac minden bizonnyal a gazdasági válság alatti állapotába térne vissza. A Raiffeisen múlt heti intézkedése kapcsán az egyesület tagjai megjegyezték: korainak tartják az ilyen lépéseket, amelyek közvetlenül kihatnak a fogyasztókra, akik a mostani állapotok és a bankpiaci előrejelzések figyelembe vételével tervezik a lakásvásárlást.
Új hitelszolgáltatással készül a CEC Bank
A CEC Bank illetékesei eközben BankingNews.ro pénzügyi hírportálnak arról számoltak be, hogy a hitelcserés törvénytervezethez hasonló programon dolgoznak, amelynek keretében a nehéz anyagi helyzetbe jutott kliensek a maradék törlesztőrészletet a hitelből megvásárolt ingatlannal egyenlíthetnék ki. Radu Graţian Gheţea, a pénzintézet elnöke elmondta: már dolgoznak az új szolgáltatáson, amely szerint olyan jelzáloghiteleket bocsátanak majd ki, amelyek keretében „a futamidő egy megadott pontján” az ügyfél a lakással fizetheti vissza az adósságot.
„Az új hitel minden bizonnyal sokkal nagyobb önrészt és jóval szigorúbb feltételeket fog előírni a kliensnek” – fogalmazott a CEC Bank elnöke. Rámutatott: a tervek szerint már néhány hét múlva elindítják a szolgáltatást, amely párhuzamosan fog működni az eddigi hagyományos jelzáloghitellel. Radu Graţian Gheţea arra is kitért, hogy az új program végső formája attól függ majd, hogy a parlament milyen változatban fogadja el a hitelcserés törvénytervezetet.
„Amennyiben a jogszabály a mostani formájában lép hatályba, biztonsági intézkedésként fogjuk elindítani a hitelt, amelyhez meglehetősen nehezen lehet majd hozzáférni” – magyarázta. Az igazgató hozzátette: a Raiffeisen Bank máris döntött az előlegemelésről, hamarosan pedig vélhetően a CEC Banknál és más pénzintézeteknél is hasonló intézkedések következnek.
Fenyegetőzik a bankigazgató
Radu Graţian Gheţea egyébként úgy véli, hogy a hitelcserés tervezet mostani formájában nem az eredeti célt szolgálja, vagyis nem azokat az ügyfeleket segíti, akik valóban anyagi nehézségekkel küzdenek, akik egyszerűen nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket. „Az államnak olyan megoldást kell találnia a hátrányos helyzetűek segítésére, amellyel nem befolyásolja nagymértékben a banki rendszert. Ha ennek nem tud eleget tenni az állam, akkor vállalnia kell a kockázatot, hogy a pénzintézetek nyereség hiányában nem tudják majd kifizetni az adókat és illetékeket” – vélekedett a CEC Bank vezetője.
Mint ismeretes, a hitelcserés tervezet azt írja elő, hogy azok a nehéz anyagi helyzetbe jutott banki ügyfelek, akik nem tudják törleszteni a kölcsönt, önként átadhatják a jelzálogként feltüntetett ingatlant, a pénzintézeteknek pedig el kell törölniük minden további tartozást. A dokumentumot a közvitára terjesztése óta hevesen bírálják a kereskedelmi bankok.
Csökkent a bankbetétek kamatja
Noha a Román Nemzeti Bank (BNR) fél éve nem módosította pénzügyi politikáját, a kereskedelmi bankok mégis csökkentették az elmúlt időszakban a bankbetétek után felszámított kamatot, amelynek maximális értéke jelenleg 2,75 százalék a lej alapú letétek esetében. A Digi 24 hírtelevízió beszámolója szerint egy 10 ezer lejes bankbetét után most a CEC Bank 1,5 százalékos, a Marfin Bank pedig 2,75 százalékos kamatot nyújt egy évre, ez pénzben kifejezve 60 és 275 lej közötti nyereséget jelent. Ebből ugyanakkor még levonódik az állam által kirótt profitadó, valamint a pénzintézet által felszámolt kezelési és más költség.
A tendencia valószínűleg folytatódik, az ING ugyanis nemrég jelentette be, hogy áprilistól a mostani 1,5 százalékról 1 százalékra mérsékli a bankbetét után járó egyéves kamatot. Jó hír viszont, hogy ezzel párhuzamosan visszaesett a lej alapú hitelek esetében felszámolt kamat is, egy jelzálogkölcsön után például évi 5 százalékos kamatot kell befizetni – ugyanannyit, mint az állami Első otthon program keretében felvett hitelnél.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!