
Fizetés tekintetében Hargita megye a sor végén kullog, de nem utolsó
Fotó: Jakab Mónika
Bár Székelyföld országos szinten rendszerint a hátsó fertályban található, amikor fizetésekről van szó, Erdélyben is találni olyan megyét, ahol még kisebb az átlagbér. Fizetések tekintetében továbbra is Kolozs megye áll a legjobban Erdélyben.
2024. szeptember 20., 19:342024. szeptember 20., 19:34
A Kolozs megyei statisztikai intézet tájékoztatása szerint idén júliusban 5,7 millió alkalmazott dolgozott Romániában, fizetést legtöbben Bukarestben (1,09 millióan), Kolozs (287 ezren), Temes (269 ezren), Brassó (203 ezren) és Ilfov megyében (201 ezren) kapnak.
Igen nagy fizetésbeli eltérések mutatkoznak a megyék között
Fotó: Haáz Vince
A romániai nettó, azaz kézbe kapott átlagfizetés 5242 lej volt júliusban. Az éllovasok Bukarest (6627 lej), Kolozs (6106) és Temes megye (5655).
Ha az intézet honlapján tovább kutakodunk, kiderül, hogy az egy hónappal korábbi adatok szerint, azaz júniusban nem is szerepelt székelyföldi megye az utolsó háromban (hátulról Hunyad, Teleorman és Vrancea volt a sorrend). Májusban viszont szintén megjelent Hargita megye (3815 lejjel) Hunyad (3752) után és Vrancea (3818) előtt.
Azért nagy örömre messze nincs ok, hiszen például a májusi adatokat tekintve – amint arról beszámoltunk – a közép-romániai fejlesztési régiót alkotó megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) közül az éllovas Szebenben a lakosok átlagosan 5385 lejt vittek haza, míg a sereghajtó Hargita megyében nagyon sokkal, 1570 lejjel kevesebbet, 3815 lejt. A székelyföldi megyéket is magában foglaló fejlesztési régióban egyébként ugyanekkor, májusban nettóban 4652 lej volt az átlagbér.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!