Módosította a kormány az állami energiavállalatoknál 2018-ig tervezett csoportos elbocsátások feltételeit szabályozó rendeletet, amelyet április 30-ai ülésén el is fogadott a kabinet. A korábbi tervezettel ellentétben az új rendelet szerint nem a kormány, hanem a vállalatok igazgatótanácsa dönt arról, hogy hány alkalmazottat kell meneszteni az egyes társaságoktól.
2013. május 06., 15:152013. május 06., 15:15
2013. május 06., 15:362013. május 06., 15:36
A kabinet így mindössze arra jogosult, hogy – az illetékes minisztériumok javaslatát figyelembe véve – jóváhagyja a szükséges végkielégítések folyósítását az államkasszából. A végleges rendelet szerint a kormány arról sem dönthet, hogy mely energiavállalatoknál kell kollektív elbocsátást végrehajtani.
A dokumentum szerint tehát az egyes állami vállalatok illetékesei kidolgozzák az átszervezési programot, a kormány pedig ennek jóváhagyása esetén biztosítja az elbocsátott alkalmazottak végkielégítését, valamint más juttatásokat. A módosított rendelet arra is kitér, hogy a csoportos elbocsátásokra vonatkozó programot „a törvényt tiszteletben tartva” kell kidolgozni. Az érintett alkalmazottakat legkésőbb 2018 végéig meneszteni kell.
Mint ismeretes, a gazdasági minisztérium elbocsátásokat szabályozó rendelet-tervezetét február végén hozta nyilvánosságra a Mediafax hírügynökség. A tervezett átszervezésben 16 állami energetikai vállalat volt érintett – többek között a Hunyad Megyei Energetikai Komplexum, a petrozsényi Országos Kőszénfejtő Társaság, a dévai Minvest, illetve a nagybányai Remin bányavállalatok, az abrudbányai Cupru Min rézbánya, a Termoelectrica és az Electrica.
Az akkori tervezet szerint a kormány a későbbiekben döntött volna a menesztendő alkalmazottak pontos számáról. Varujan Vosganian tárcavezető akkor úgy nyilatkozott: a kormánynak nem áll szándékában a közeljövőben csoportos leépítéseket végrehajtani, a rendelet pusztán kibővíti azoknak a jogait, akiket esetleg elbocsátanak majd, de nem lehet tudni, hogy pontosan mikor. Hasonlóan vélekedett Victor Ponta miniszterelnök is, aki szintén hangsúlyozta, hogy a kabinet nem készül csoportos menesztésekre.
A kormány végül visszavonta az időközben a minisztérium honlapján is nyilvánosságra hozott tervezetet. A szaktárca néhány hét múlva újabb dokumentumot bocsátott ki, amely már nem tartalmazta az érintett energiavállalatok listáját. A múlt keddi kormányülés alatt egyébként Vosganian külföldön tartózkodott, így a rendeletet nélküle fogadták el, a dokumentumot ezért a gazdasági tárca egyik államtitkára írta alá.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
szóljon hozzá!