Sem a dolgozónak, sem a munkáltatónak nem éri meg. Az építőiparban fordul elő egyik leggyakrabban a feketemunka Romániában
Fotó: Jakab Mónika
Rekordszámú feketén foglalkoztatott munkavállalót értek tetten szeptemberben a munkaügyi felügyelők. A Krónika által megszólaltatott szakértő szerint rugalmasabb törvényekkel lehetne visszaszorítani a feketemunkát, ami különben egyetlen érintett szereplőnek sem jó.
2022. október 11., 08:062022. október 11., 08:06
2022. október 11., 09:172022. október 11., 09:17
Több mint 1500 feketén dolgozó személyt azonosított a Munkaügyi Felügyelőség szeptemberben Romániában, és több mint 10 millió lej értékben szabott ki bírságokat a munkaszerződésekre, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó előírások megszegése miatt. Az intézmény közleménye szerint a területi munkaügyi felügyelőségek szeptember 2–29. között országszerte több ellenőrzést végeztek.
Összesen 1551 munkavállaló esetében állapítottak meg szabálytalanságokat. Közülük 1379-nek nem volt egyéni munkaszerződése, 117-nek a szerződését a munkaadója nem vezette be az alkalmazottakat nyilvántartó országos digitális adatbázisba (Revisal), ötnek fel volt függesztve a munkaszerződése, 50 személy pedig a részmunkaidős szerződésben rögzített munkaidőn kívül dolgozott.
A szakember egyúttal figyelmeztetett, hogy a feketemunka új formákat kezdett ölteni, és egyre több tevékenységi ágazatra terjed ki, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt negatív hatása pedig a teljes lakosságot érinti. „A feketemunka rendkívül káros jelenség, mivel súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár, amelyek rövid távon, de különösen hosszú távon negatív hatással vannak az egyénre, a társadalomra és az állami költségvetésre. A társadalombiztosítási járulékok és adók befizetése, valamint a társadalombiztosítási jogokhoz és más szociális védelmi intézkedésekhez való hozzáférés szorosan összekapcsolódik, és függ egymástól. Emiatt, függetlenül attól, hogy ki milyen státusban van, munkavállaló, munkáltató vagy éppen egy szolgáltatás kedvezményezettje, ne ösztönözze a feketemunkát!” – nyomatékosította Dantes Bratu.
A jelenség sokak szerint egyértelműen annak következtében burjánzott el, hogy a minimálbért el nem érő részmunkaidős fizetéseknél is a garantált jövedelmet tekintik adóalapnak, és a mindenkori minimálbérnek megfelelő járulékterheket kell befizetni utánuk.
A román kormány augusztusban hatályba lépett rendelete alapján a részmunkaidős alkalmazottaknak abban az esetben is a 2550 lejes bruttó minimálbérnek megfelelő összegű társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulást kell befizetniük, ha jövedelmük nem éri el a minimálbér szintjét. Ez alól kivételt képeznek többek közt a 26 év alatti tanulók és egyetemi hallgatók, illetve a tanulószerződéses gyakorlati képzésen résztvevők. A bukaresti hatóságok azzal magyarázták az intézkedést, hogy a részmunkaidős munkaszerződések száma meredeken emelkedett, és immár meghaladta az 1,1 milliót Romániában, ami nagyon magas arány a munkaszerződések teljes számához, több mint 6,6 millióhoz képest.
Rendszerszintű. A vendéglátásban is jellemző a feketén foglalkoztatás
Fotó: Veres Nándor
Hasonló intézkedést hozott a román kormány néhány évvel ezelőtt is, ami a munkaügyi minisztérium szerint akkor 300 ezer részmunkaidős munkaszerződés teljes munkaidős munkaszerződéssé alakítását eredményezte.
Adrian Câciu pénzügyminiszter a napokban kijelentette: egyetlen munkavállaló sem veszítette el állását a részmunkaidős szerződések túladóztatása miatt, cáfolva azokat a híreket, miszerint 77 ezer munkahely szűnt meg az intézkedés nyomán. A tárcavezető által ismertetett adatok szerint a június végén regisztrált 1,1 millió részmunkaidős szerződéshez képest számuk október elejére 155 ezerrel csökkent, miközben a teljes munkaidős egyéni munkaszerződések száma 115 ezerrel növekedett. „Azt kívánom önöknek, hogy ne a minimálbér alapján, részmunkaidős szerződéssel történjen a javadalmazásuk. Nem engedhetjük többé, hogy Románia a dolgozói szegénység országa legyen, ahol a honfitársainkat alulfizetik” – válaszolta a témában érdeklődő újságíróknak a pénzügyminiszter.
A részmunkaidős szerződésekre kivetett „többletadó” eltörlését kéri a kormánytól a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR).
„Egyértelműen nincs jó hatással a foglalkoztatottságra az adótörvénykönyv módosítása” – szögezte le megkeresésünkre Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője is. Kifejtette: amikor nehéz időszakon mennek keresztül, a cégvezetők összevonják a költségvetést, próbálják csökkenteni a kiadásaikat, a fizetésekkel kapcsolatos költségek pedig magasak.
A munkaügyi felügyelő szerint a törvények lehetnének rugalmasabbak, mert arra ösztönöznék a munkaerőpiaci szereplőket, hogy hivatalosan foglalkoztassanak, dolgozzanak.
„A részmunkaidős szerződésekre kivetett többletadón változtatni kellene, nem jó ötlet, hogy ha valaki 2 órát dolgozik, 8 óra után adózzon. A munkatörvénykönyv is lehetne rugalmasabb, a napszámosok esetében működik a telefonos applikáció, azt lehetne kiterjeszteni, hogy ne kelljen egy-két nappal korábban feltölteni egy munkaszerződést a rendszerbe” – fogalmazta meg javaslatait Ördög Lajos. Meglátása szerint a munkaképességről kiadott orvosi igazolás érvényességét is meg lehetne hosszabbítani, hogy ne terheljék ennek a folyamatos kiváltásával a munkaszerződést megkötő feleket. A főfelügyelő elmondta, az építkezésben, a kereskedelemben és a vendéglátásban fordul elő leginkább a feketemunka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!