Nehéz idők tünete: elburjánzott a feketemunka Romániában – Rugalmasabb törvények kellenének a szakértők szerint

Összesen 1551 munkavállaló esetében állapítottak meg szabálytalanságokat. Közülük 1379-nek nem volt egyéni munkaszerződése, 117-nek a szerződését a munkaadója nem vezette be az alkalmazottakat nyilvántartó országos digitális adatbázisba (Revisal), ötnek fel volt függesztve a munkaszerződése, 50 személy pedig a részmunkaidős szerződésben rögzített munkaidőn kívül dolgozott.

A szakember egyúttal figyelmeztetett, hogy a feketemunka új formákat kezdett ölteni, és egyre több tevékenységi ágazatra terjed ki, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt negatív hatása pedig a teljes lakosságot érinti. „A feketemunka rendkívül káros jelenség, mivel súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár, amelyek rövid távon, de különösen hosszú távon negatív hatással vannak az egyénre, a társadalomra és az állami költségvetésre. A társadalombiztosítási járulékok és adók befizetése, valamint a társadalombiztosítási jogokhoz és más szociális védelmi intézkedésekhez való hozzáférés szorosan összekapcsolódik, és függ egymástól. Emiatt, függetlenül attól, hogy ki milyen státusban van, munkavállaló, munkáltató vagy éppen egy szolgáltatás kedvezményezettje, ne ösztönözze a feketemunkát!” – nyomatékosította Dantes Bratu.

Mi állhat a háttérben?

A jelenség sokak szerint egyértelműen annak következtében burjánzott el, hogy a minimálbért el nem érő részmunkaidős fizetéseknél is a garantált jövedelmet tekintik adóalapnak, és a mindenkori minimálbérnek megfelelő járulékterheket kell befizetni utánuk.

A román kormány augusztusban hatályba lépett rendelete alapján a részmunkaidős alkalmazottaknak abban az esetben is a 2550 lejes bruttó minimálbérnek megfelelő összegű társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulást kell befizetniük, ha jövedelmük nem éri el a minimálbér szintjét. Ez alól kivételt képeznek többek közt a 26 év alatti tanulók és egyetemi hallgatók, illetve a tanulószerződéses gyakorlati képzésen résztvevők. A bukaresti hatóságok azzal magyarázták az intézkedést, hogy a részmunkaidős munkaszerződések száma meredeken emelkedett, és immár meghaladta az 1,1 milliót Romániában, ami nagyon magas arány a munkaszerződések teljes számához, több mint 6,6 millióhoz képest.

Adrian Câciu pénzügyminiszter a napokban kijelentette: egyetlen munkavállaló sem veszítette el állását a részmunkaidős szerződések túladóztatása miatt, cáfolva azokat a híreket, miszerint 77 ezer munkahely szűnt meg az intézkedés nyomán. A tárcavezető által ismertetett adatok szerint a június végén regisztrált 1,1 millió részmunkaidős szerződéshez képest számuk október elejére 155 ezerrel csökkent, miközben a teljes munkaidős egyéni munkaszerződések száma 115 ezerrel növekedett. „Azt kívánom önöknek, hogy ne a minimálbér alapján, részmunkaidős szerződéssel történjen a javadalmazásuk. Nem engedhetjük többé, hogy Románia a dolgozói szegénység országa legyen, ahol a honfitársainkat alulfizetik” – válaszolta a témában érdeklődő újságíróknak a pénzügyminiszter.

korábban írtuk

A részmunkaidős szerződésekre kivetett „többletadó” eltörlését követeli az USR

A részmunkaidős szerződésekre kivetett „többletadó” eltörlését kéri a kormánytól a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR).

Feketemunkával faragnák le a költségeket

„Egyértelműen nincs jó hatással a foglalkoztatottságra az adótörvénykönyv módosítása” – szögezte le megkeresésünkre Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője is. Kifejtette: amikor nehéz időszakon mennek keresztül, a cégvezetők összevonják a költségvetést, próbálják csökkenteni a kiadásaikat, a fizetésekkel kapcsolatos költségek pedig magasak.

A munkaügyi felügyelő szerint a törvények lehetnének rugalmasabbak, mert arra ösztönöznék a munkaerőpiaci szereplőket, hogy hivatalosan foglalkoztassanak, dolgozzanak.

„A részmunkaidős szerződésekre kivetett többletadón változtatni kellene, nem jó ötlet, hogy ha valaki 2 órát dolgozik, 8 óra után adózzon. A munkatörvénykönyv is lehetne rugalmasabb, a napszámosok esetében működik a telefonos applikáció, azt lehetne kiterjeszteni, hogy ne kelljen egy-két nappal korábban feltölteni egy munkaszerződést a rendszerbe” – fogalmazta meg javaslatait Ördög Lajos. Meglátása szerint a munkaképességről kiadott orvosi igazolás érvényességét is meg lehetne hosszabbítani, hogy ne terheljék ennek a folyamatos kiváltásával a munkaszerződést megkötő feleket. A főfelügyelő elmondta, az építkezésben, a kereskedelemben és a vendéglátásban fordul elő leginkább a feketemunka.