
2010. december 14., 09:472010. december 14., 09:47
Az Eurostat e tekintetben három kategóriát vizsgált: az adott európai uniós államban a szegénységi küszöb alatt élőket, a súlyos anyagi helyzetben levőket, valamint az alacsony munkaintenzitású háztartások tagjait, vagyis azon háztartásokét, ahol kevesen, illetve keveset dolgoznak. Azok aránya, akik a három közül legalább egy csoporthoz voltak sorolhatók, a legmagasabb Bulgáriában volt 44,8 százalékkal, majd Románia következett 44,2 százalékkal. Magyarországon 28,2 százalék volt ez az arány.
A szegénységi küszöb alatt élők csoportjába hozzávetőleg 81 millióan tartoznak, ez az uniós lakosság 17 százaléka. E tekintetben a legrosszabb a helyzet Lettországban, illetve Romániában és Bulgáriában, ahol az elkölthető jövedelem alapján – vagyis a segélyekkel együtt – az összlakosság mintegy 26, 23, illetve 21 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. Magyarországon ez az arány 12,4 százalék volt, miközben az egész Uniót tekintve Csehországban volt a legalacsonyabb – 9 százalék – a szegénységi küszöb alatt élők aránya.
A maga 11 százalékával Szlovákia is az előkelő második helyen szerepel, Hollandiával holtversenyben. A súlyos anyagi helyzetben levők csoportját az Eurostat 42 millióra becsli a 27 tagállamban. Ez a kategória azokat öleli fel, akik nem képesek számláik kifizetésére, lakhelyük fűtésére. Az e csoportba tartozók aránya Bulgáriában a legmagasabb, 41,2 százalék, majd Románia következik 32,9 százalékkal. Az élmezőnyben – a 3 százalékos vagy ez alatti arányú országok között – sokan vannak, így Luxemburg, Svédország, Hollandia, Dánia és Spanyolország. Magyarországon 17,9 százalékos a súlyos anyagi helyzetben levők aránya.
Az alacsony munkaintenzitású háztartásokban a 0–59 éves uniós lakosság 9 százaléka, azaz 34 millió ember élt az Eurostat kimutatása szerint. Ez a kategória olyan háztartásokat takar, ahol a munkaképes korúak a 2008-at megelőző három évben teljes munkapotenciáljuk 20 százalékánál kevesebbet dolgoztak. Az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya Írországban volt a legmagasabb 2008-ban, 13,6 százalék, de Magyarország – érdekes módon csak tized százalékpontokkal megelőzve Belgiumot és Németországot – 12 százalékkal szorosan követte Írországot.
A legalacsonyabb, 4,1 százalék Cipruson az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya, ugyanakkor a balti országok mindegyike, csakúgy, mint Szlovákia, 5 százalék körüli arányt mutathatott fel. Az összes nehéz helyzetben levő csoport figyelembevételével 7 millióan (1,4 százalék) éltek 2008-ban az EU-ban olyanok, akik mindhárom kategóriába beleillettek. E tekintetben Magyarország rögtön a legroszszabb helyzetben levő Bulgária után következett: míg Bulgáriában 4,5 százalék volt a halmozottan súlyos helyzetben levők aránya, Magyarországon 2,7 százalék.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.