2010. december 14., 09:472010. december 14., 09:47
Az Eurostat e tekintetben három kategóriát vizsgált: az adott európai uniós államban a szegénységi küszöb alatt élőket, a súlyos anyagi helyzetben levőket, valamint az alacsony munkaintenzitású háztartások tagjait, vagyis azon háztartásokét, ahol kevesen, illetve keveset dolgoznak. Azok aránya, akik a három közül legalább egy csoporthoz voltak sorolhatók, a legmagasabb Bulgáriában volt 44,8 százalékkal, majd Románia következett 44,2 százalékkal. Magyarországon 28,2 százalék volt ez az arány.
A szegénységi küszöb alatt élők csoportjába hozzávetőleg 81 millióan tartoznak, ez az uniós lakosság 17 százaléka. E tekintetben a legrosszabb a helyzet Lettországban, illetve Romániában és Bulgáriában, ahol az elkölthető jövedelem alapján – vagyis a segélyekkel együtt – az összlakosság mintegy 26, 23, illetve 21 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. Magyarországon ez az arány 12,4 százalék volt, miközben az egész Uniót tekintve Csehországban volt a legalacsonyabb – 9 százalék – a szegénységi küszöb alatt élők aránya.
A maga 11 százalékával Szlovákia is az előkelő második helyen szerepel, Hollandiával holtversenyben. A súlyos anyagi helyzetben levők csoportját az Eurostat 42 millióra becsli a 27 tagállamban. Ez a kategória azokat öleli fel, akik nem képesek számláik kifizetésére, lakhelyük fűtésére. Az e csoportba tartozók aránya Bulgáriában a legmagasabb, 41,2 százalék, majd Románia következik 32,9 százalékkal. Az élmezőnyben – a 3 százalékos vagy ez alatti arányú országok között – sokan vannak, így Luxemburg, Svédország, Hollandia, Dánia és Spanyolország. Magyarországon 17,9 százalékos a súlyos anyagi helyzetben levők aránya.
Az alacsony munkaintenzitású háztartásokban a 0–59 éves uniós lakosság 9 százaléka, azaz 34 millió ember élt az Eurostat kimutatása szerint. Ez a kategória olyan háztartásokat takar, ahol a munkaképes korúak a 2008-at megelőző három évben teljes munkapotenciáljuk 20 százalékánál kevesebbet dolgoztak. Az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya Írországban volt a legmagasabb 2008-ban, 13,6 százalék, de Magyarország – érdekes módon csak tized százalékpontokkal megelőzve Belgiumot és Németországot – 12 százalékkal szorosan követte Írországot.
A legalacsonyabb, 4,1 százalék Cipruson az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya, ugyanakkor a balti országok mindegyike, csakúgy, mint Szlovákia, 5 százalék körüli arányt mutathatott fel. Az összes nehéz helyzetben levő csoport figyelembevételével 7 millióan (1,4 százalék) éltek 2008-ban az EU-ban olyanok, akik mindhárom kategóriába beleillettek. E tekintetben Magyarország rögtön a legroszszabb helyzetben levő Bulgária után következett: míg Bulgáriában 4,5 százalék volt a halmozottan súlyos helyzetben levők aránya, Magyarországon 2,7 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok