A cél az integráció. A javaslat előírná, hogy a segélyezett hathavonta jelentkezzen a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél
Fotó: Barabás Ákos
Alaposan megreformálná a szociális rendszert a munkaügyi minisztérium által közvitára bocsátott sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amelynek célja a segélyezettek munkavállalása, ennek érdekében pedig oktatással is csökkenteni szeretnék a függőségüket ettől a támogatási formától. „A tervezet egyik lényeges eleme: ahhoz kötnék a szociális segély folyósítását, hogy a kedvezményezett járjon iskolába” – értékelt a Krónika megkeresésére Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) igazgatója, aki szerint ez hosszú távon strukturális változást eredményezhet.
2021. szeptember 15., 08:182021. szeptember 15., 08:18
2021. szeptember 15., 08:282021. szeptember 15., 08:28
„A szociális kérdések jelentős hányadát foglalkoztatással lehet megoldani, hosszú távon mindenkinek az a legjobb, ha munkára ösztönzik a jelenleg szociális segélyből élőket, ebből a segélyezett, a családja, a munkaerőpiac és a társadalom is nyerhet” – szögezte le Makkai Péter, a munkaügyi és szociális védelmi minisztérium államtitkára, amikor a szaktárca legújabb jogszabályjavaslatáról kérdeztük. A munkaügyi minisztérium által hétfőn közzétett sürgősségi kormányhatározat-tervezetet a szociális rendszer megváltoztatását célozza meg, módosítja a garantált minimális jövedelem, vagyis a szociális segély törvényét. A javaslatot azzal indokolják, hogy ösztönözni próbálják a segélyezettek munkavállalását, másrészt
Mint ismeretes, jelenleg a szociális segély havi 142 lej személyenként, ennek értéke 2014 óta nem változott. Egy kéttagú család esetében a támogatás 255 lej, a háromtagú család esetében 375 lej, a négytagú családnak 442 lej, az öttagúnak 572 lej, ezen felül minden családtag után hozzáadnak még 37 lejt.
A változások között szerepel egyebek mellett, hogy a segélyezett hathavonta köteles jelentkezni a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél (AJOFM), másrészt kötelező módon részt kell vennie az úgynevezett Második esély programban, tehát el kell végeznie az elemi, majd az általános iskola felső tagozatát,
A tervezetben az is szerepel, hogy a kedvezményezett család az egyik munkaképes családtag alkalmazása után még hat hónapig kapja a szociális segélyt, azzal a feltétellel, hogy legalább két évig fenntartja a munkaviszonyt.
Másrészt kötelező módon be kell iratkozniuk a Második esély programba, az ügynökségek javaslatára, a tanfelügyelőségek által leközölt helyek függvényében. A szállítást is kifizetik, ha az iskola lakhelyüktől 5 kilométernél nagyobb távolságra van, erre a célra egy iskolai félévben legtöbb 500 lejt számolnak el.
A júliusban regisztrált romániai munkanélküliségi ráta 5,1 százalékos volt, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint júniusban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A tervezet az úgynevezett NEET-fiatalokra is kitér, a mozaikszó az angol nyelvű „Not in Education, Employment, or Training” kifejezésből ered, amelynek jelentése: nem vesz részt oktatásban, munkában vagy képzésben, vagyis nem tanul, de nem is dolgozik. Jelenleg ez a kategória Romániában a 16–25 éveseket fedi, ezt kiterjesztenék 16–30 évre, így az európai uniós alapokból többen részesülhetnek képzésbe vagy támogatásba ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon.
A munkaügyi minisztérium több támogatási rendszeren is dolgozik, ezeket a munkaerő-elhelyező ügynökségeken keresztül ültetik gyakorlatba, és európai uniós forrásokból finanszíroznák – tudtuk meg Makkai Péter államtitkártól. Emlékeztetett: a januárban végzett felmérés során mintegy 240 ezer olyan szociális segélyből élő személyt azonosítottak országszerte, akiket a munka mezejére vissza lehetne vezetni.
„Egyetértek azzal a felfogással, hogy a szociális problémák nagy részét foglalkoztatással kell megoldani. Ha a munkaerőpiacra visszavezetjük az embereket, vagyis már nem segélyből, hanem a saját munkájukból élnek, tulajdonképpen újraindítják a saját életüket, attól a pillanattól kezdve megszerveződik a programjuk, a napjuk, teljes körű biztosításuk lesz, jogosultak lesznek nyugdíjra. Másfelől pedig olyan kedvezményekbe részesülhetnek, amivel csak a munkavállalók élhetnek, például ha fel akarnak venni egy hitelt, akkor megtehetik” – részletezte az államtitkár.
Kifejtette, a munkaerőpiacra való integrálás valószínűleg a ma segélyből élők többsége esetében minimálbérrel történik, de ez a kezdet, onnan már csak felfele lehet haladni, és a minimálbér-emelésről is zajlanak a tárgyalások.
– vallja az államtitkár.
Makkai Péter kérdésünkre ugyanakkor kifejtette, az már a munkaerőpiacon múlik, hogy ha megvannak erre a körülmények, a munkáltatók alkalmazzák-e a jelenleg szociális segélyből élőket. „A munkaerőpiacnak rugalmassá kell válnia, ha a munkaadónak tényleg szüksége van munkaerőre, akkor befektet abba, hogy oktassa, képezze az alkalmazottait, és erre is vannak programok, források. Sokkal jobban jár egy munkáltató, ha hazai munkaerőt alkalmaz, és betanítja, mintha külföldről hoz munkásokat, bár már egyre többen választják, vagy fontolgatják ezt a megoldást, arra hivatkozva, hogy az országban nem találnak megfelelő munkavállalót” – mondta el a szakember.
Hangsúlyozta:
Az államtitkár arra bátorítja a hatóságokat, hogy segítsék, ösztönözzék a segélyezettek munkavállalását, minden támogatást adjanak meg nekik, hogy beilleszkedjenek a munkaerőpiacra, mert hosszú távon ez az egész társadalom hasznára válik.
Új esély. A cél a segélyezettek munkaerőpiaci integrálása
Fotó: Gecse Noémi
A tervezet egyik lényeges eleme, hogy ahhoz kötnék a szociális segély folyósítását, hogy a kedvezményezett járjon iskolába – szögezte le a Krónika megkeresésére Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-felhelyező Ügynökség (AJOFM) igazgatója. Elmondta: az erre vonatkozó javaslatot éppen a Bihar megyei ügynökség fogalmazta meg.
„Egyértelműen látszik a statisztikai adatokból, hogy az évek óta szociális segélyből élők több mint 75 százaléka iskolázatlan, a többség még az elemi osztályokat sem járta ki” – mutatott rá az igazgató. Kifejtette, az iskolázatlanok munkaerőpiaci integrációja szinte lehetetlen, a sikerességi mutató közelít a nullához.
– osztotta meg velünk tapasztalatait Békési Csaba.
Hozzátette: jelenleg országos szinten nagyon alacsony a munkanélküliségi mutató, hatalmas igény van arra, hogy munkaerőt képezzenek, fejlesszenek. Viszont az ügynökség csak azokat vonhatja be az ingyenes szakképzésekbe, akik elvégeztek legalább nyolc osztályt. Ez így sokak számára zsákutca, iskolába már nem iratkozhatnak be a koruk miatt, szakképzésre nem jogosultak, mert nincs meg a nyolc osztályuk, és ilyen körülmények között minimális esélyük van arra, hogy munkát találjanak.
Öt százalékra nőtt tavaly a munkanélküliségi ráta az előző évi 3,9 százalékról Romániában, a legfiatalabbak körében volt a legmagasabb az állástalanok aránya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Az igazgató kifejtette, az új nemzedék tagjai között, 18–19 éves fiatalok is élnek szociális segélyből. Éppen ezért Bihar megyéből azt kérelmezték, hogy a tanulmányok elkezdése legyen egyik feltétele a szociális segély folyósításának. „Lehet, hogy rövidtávon az idősebb iskolázatlanoknak nem segít ez a feltételrendszer, de hosszú távon mindenképpen strukturális változást eredményez” – véli az igazgató, aki szerint jó hatással lesz a fiatalokra, ha azt látják a családon belül, hogy tanulás nélkül nem lehet megélni, a szociális segély csak ideiglenes megoldás, utána mindenkinek munkát kell vállalni.
Békési Csaba nagy kihívásnak tartja a Második esély programon belül minél több osztály beindítását. Kifejtette, például Bihar megyében öt településen adott ez a lehetőség, ezt meglátása szerint ki kellene terjeszteni minden olyan községre, falura, ahol legalább egy osztálynyi szociális segélyből élő iskolázatlan személyt tartanak nyilván. „Ha egy községben 20–50 személy kap szociális segélyt, a statisztikák szerint 75 százalékuk nem fejezte be az általános iskolát, akkor ezen a településen meg kell teremteni a lehetőséget, hogy részt vehessenek a Második esély programban. Ilyen módon rövidített formában, két év alatt elvégezhetik az elemi iskolát, majd újabb két év alatt az általános iskola felső tagozatát, ezután részt vehetnek szakképző tanfolyamokon, és nagyobb eséllyel találnak munkát, akik eddig szociális segélyből éltek” – mutatott rá a követendő útra Békési Csaba.
Ellenőrzéseket helyezett kilátásba Raluca Turcan munkaügyi miniszter, miután olyan esetekről is tudomást szerzett, ahol hat-hét különböző állami segélyben is részesülnek az emberek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!