
Kiszámolták. Évi 0,8 százalékkal növelné a román GDP-t, ha sikerülne lehívni az összes rendelkezésre álló európai uniós forrást
Fotó: Pixabay
Az új költségvetési időszakban a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kapják az Európai Unió kohéziós folyósításainak csaknem a felét, és a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését célzó támogatásokkal együtt ezek a finanszírozások a következő hét évben érezhetően gyorsítják majd a térség gazdasági növekedését – áll a Moody's Investors Service átfogó szektorelemzésében.
2021. április 21., 11:392021. április 21., 11:39
A nemzetközi hitelminősítő közölte: számításai szerint a hagyományos finanszírozási kategóriába eső kohéziós szakpolitikai és vidékfejlesztési EU-juttatások 450 milliárd eurós keretösszegéből a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok 46 százalékot kapnak.
A Moody's szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítási költségeinek fedezésére és az ellenállóképesség javítására szolgáló uniós pénzügyi eszköz (RRF) 22 százalékát, az EU munkahelyvédelmi programjának (SURE) 21 százalékát szintén ezek a gazdaságok kapják.
A hitelminősítő számításai szerint a hagyományos EU-források és az RRF-program folyósításai együtt a 2021–2027-es időszakban évente átlagosan 0,5 százalékpontot adnak hozzá a közép- és kelet-európai gazdaságok hazai össztermékének (GDP) növekedéséhez, összehasonlítva a 2014–2020-as EU-költségvetési időszakkal, amikor csak a hagyományos finanszírozási folyósítások álltak rendelkezésre.
az első két ország esetében 1, Romániában 0,8 százalékponttal emelve évente a GDP-növekedés ütemét a 2027-ig terjedő időszakban. Magyarország és Szlovákia esetében ugyanez 0,3 százalékpontos, Lengyelországban, Csehországban és Szlovéniában 0,2 százalékpontos növekedési többletet eredményezhet éves átlagban a következő hét évben – áll a Moody's elemzésében.
A cég számításai szerint mindezek eredményeként a GDP-arányos államadósság-ráta a közép- és kelet-európai EU-térségben éves átlagban 0,4 százalékponttal csökken a 2021–2027 közötti időszakban.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden közzétett előrejelzése megerősíti, hogy a hatóságok megfelelő költségvetési feltételeket teremtettek, és Románia jó úton halad, de továbbra is óvatosságra van szükség, különösen a kiadások tekintetében – jelentette ki a pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!