
Fotó: Haáz Vince
Az építőipari adókedvezmények megszüntetése esetén 780 lejjel fog csökkenni az ágazati nettó minimálbér – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
2023. július 19., 18:412023. július 19., 18:41
2023. július 19., 18:502023. július 19., 18:50
Dumitru Costin sajtótájékoztatóján rámutatott, az adókedvezmény eltörlése esetén a bruttó 4000 lejes összegből 400 lejt kell majd befizetni egészségbiztosítási hozzájárulásként, 90 lejt a munkabiztosítási alapba, a jövedelemadó pedig további 230 lejt visz el. Ez azt jelenti, hogy összesen 780 lejjel csökken a nettó minimálbér – magyarázta Costin.
Ezt a vállalást szerinte a jelenlegi kormány az országos helyreállítási tervbe (PNRR) is belefoglalta, az Európai Bizottság pedig jóváhagyta a dokumentumot.
A Familia Szakszervezeti Szövetség adatai szerint mintegy 550 ezer munkavállaló részesül az adókedvezményekből, akik közül 100 ezren az építőanyag-gyártó iparban dolgoznak. A nyugdíjalaphoz való hozzájárulásuk évi 5,61 milliárd lejt tesz ki.
A szakszervezetek úgy vélik, ha a kormány kivezeti az adókedvezményeket, visszaesik az építőipar teljesítménye és a román össztermékhez (GDP) való hozzájárulása, késni fog a PNRR-be foglalt projektek kivitelezése, vagy gyengébb minőségű lesz a munka, nő a feketefoglalkoztatás, és a szakképzett munkaerő más uniós országokban keres majd munkát.
A miniszterelnöki tisztséget egy hónapja betöltő Marcel Ciolacu azért változtatna a jelenlegi adópolitikán, mert már hónapokkal ezelőtt kiderült, hogy 20 milliárd lej körüli lyuk tátong a büdzsén, ugyanakkor a költségvetési deficitet – amely tavaly 5,7 százalékos volt – nem sikerül lefaragni. Emiatt Románia ellen túlzottdeficit-eljárás zajlik, és idén a GDP 4,4, jövőre 3 százalékára kellene visszaszorítania a hiányt, ami viszont szakértők szerint a lehetetlennel határos. Brüsszel azonban nemrég is arra figyelmeztetett, hogy Románia uniós forrásokat kockáztat, ha nem
teljesíti a deficitcélt.
Ez máris felzúdulást keltett az érintett kedvezményezettek körében. A kis- és középvállalkozások országos
szövetsége úgy foglalt állást, hogy továbbra is szükség van a fenti ágazatokban dolgozók „szerzett jognak” tekinthető adómentességére, azonban az informatikusok esetében nem indokolt a privilégium fenntartása.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
szóljon hozzá!