
Fotó: Haáz Vince
Az építőipari adókedvezmények megszüntetése esetén 780 lejjel fog csökkenni az ágazati nettó minimálbér – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
2023. július 19., 18:412023. július 19., 18:41
2023. július 19., 18:502023. július 19., 18:50
Dumitru Costin sajtótájékoztatóján rámutatott, az adókedvezmény eltörlése esetén a bruttó 4000 lejes összegből 400 lejt kell majd befizetni egészségbiztosítási hozzájárulásként, 90 lejt a munkabiztosítási alapba, a jövedelemadó pedig további 230 lejt visz el. Ez azt jelenti, hogy összesen 780 lejjel csökken a nettó minimálbér – magyarázta Costin.
Ezt a vállalást szerinte a jelenlegi kormány az országos helyreállítási tervbe (PNRR) is belefoglalta, az Európai Bizottság pedig jóváhagyta a dokumentumot.
A Familia Szakszervezeti Szövetség adatai szerint mintegy 550 ezer munkavállaló részesül az adókedvezményekből, akik közül 100 ezren az építőanyag-gyártó iparban dolgoznak. A nyugdíjalaphoz való hozzájárulásuk évi 5,61 milliárd lejt tesz ki.
A szakszervezetek úgy vélik, ha a kormány kivezeti az adókedvezményeket, visszaesik az építőipar teljesítménye és a román össztermékhez (GDP) való hozzájárulása, késni fog a PNRR-be foglalt projektek kivitelezése, vagy gyengébb minőségű lesz a munka, nő a feketefoglalkoztatás, és a szakképzett munkaerő más uniós országokban keres majd munkát.
A miniszterelnöki tisztséget egy hónapja betöltő Marcel Ciolacu azért változtatna a jelenlegi adópolitikán, mert már hónapokkal ezelőtt kiderült, hogy 20 milliárd lej körüli lyuk tátong a büdzsén, ugyanakkor a költségvetési deficitet – amely tavaly 5,7 százalékos volt – nem sikerül lefaragni. Emiatt Románia ellen túlzottdeficit-eljárás zajlik, és idén a GDP 4,4, jövőre 3 százalékára kellene visszaszorítania a hiányt, ami viszont szakértők szerint a lehetetlennel határos. Brüsszel azonban nemrég is arra figyelmeztetett, hogy Románia uniós forrásokat kockáztat, ha nem
teljesíti a deficitcélt.
Ez máris felzúdulást keltett az érintett kedvezményezettek körében. A kis- és középvállalkozások országos
szövetsége úgy foglalt állást, hogy továbbra is szükség van a fenti ágazatokban dolgozók „szerzett jognak” tekinthető adómentességére, azonban az informatikusok esetében nem indokolt a privilégium fenntartása.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
szóljon hozzá!