Változásokkal indult az új év: már az első naptól nőtt a minimálbér értéke, valamelyest drágult az energia, nőtt a közúti kihágásokért kiróható bírságok összege, de eközben csökkent a vendéglátásban alkalmazott általános forgalmi adó (áfa/TVA), illetve kisebb oszlopadót kell ezentúl befizetniük az érintett vállalkozásoknak is.
2015. január 04., 19:502015. január 04., 19:50
Ahogy éjfélt ütött az óra, s elpukkantak az első tűzijátékok, átlagosan 0,26 százalékkal drágult a lakosságnak szolgáltatott villanyáram ára. Sokak számára jó hír viszont, hogy január elsejétől 900 lejről 975 lejre bővült a minimálbér, azonban negatív hozadéka is van ennek, hiszen a kormány által garantált legkisebb fizetés értéke határozza meg a közlekedési kihágásokkor kiróható pénzbírságok értékét, egy büntetéspont az összeg 10 százalékának felel meg.
Az úgynevezett oszlopadó eközben a nem ingatlan jellegű építmény értékének 1,5 százalékáról 1 százalékára csökken, a biztosítótársaságoknak viszont nagyobb összegeket kell januártól befizetniük a garanciaalapba.
Ugyanakkor idéntől a kormány a teljes ellátású turisztikai csomagok esetében 9 százalékos kedvezményes általános forgalmi adót (áfa/TVA) vezet be a jelenlegi 24 százalékos általános áfa helyett. Ennek nyomán a turizmusban tevékenykedők úgy nyilatkoztak, hogy az intézkedés az áraik mintegy 10 százalékos mérséklődéséhez vezethet.
Amint arról beszámoltunk, a 2015-ös évi állami költségvetés sarokszámainak a nyilvánosságra hozatala előtt az elemzők és az Európai Bizottság prognózisokkal megbízott szakértői egyaránt úgy vélekedtek, hogy a Ponta-kabinetnek a kampányban tett ígéretei miatt kizárt, hogy adóemelések nélkül tartani lehessen az ország nemzetközi hitelezőivel – az Európai Bizottság mellett a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank – közösen az idei évre rögzített költségvetési hiánycélt.
A felek végül a hitelezők decemberi bukaresti látogatása során – amelynek egyetlen célja a büdzsé véglegesítése volt – megállapodtak abban, hogy a költségvetés a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. Arról is sikerült megegyezniük, hogy 2015-ben az eredetileg vállalt 1,4 százalékos hiánycélhoz képest GDP-arányosan 0,43 százalékot fordítanak pluszban az uniós projektek önrészének fedezésére.
A Ponta-kabinet 2015-ben is 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél, akárcsak az idén, így a GDP 709,68 milliárd lej lehet, ami – a büdzsé tervezésénél figyelembe vett 4,42 lejes euró-árfolyamon – 160,56 milliárd eurónak felel meg. A büdzsé 2,2 százalékos éves inflációval és 226 milliárd lejes (51,1 milliárd euró) bevétellel számol. A költségvetés kiadása 239 milliárd lej (54,1 milliárd euró) lesz, vagyis a deficitet 13 milliárd lejre (2,9 milliárd euró) tervezik.
Mint ismeretes, a kormány 2013-ban sorozatban a harmadik hitelszerződését kötötte az IMF szervezésében. A 2015-ben lejáró, 4 milliárd euró értékű, elővigyázatossági típusú hitelmegállapodás várhatóan az utolsó, mert a bukaresti kormány már több ízben is jelezte, nem akar újabb készenlétihitel-szerződést. Ám valamilyen megállapodásra mégiscsak sor kerülhet Victor Ponta miniszterelnök decemberi bejelentései nyomán, a kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy a Lengyelországéhoz hasonló konstrukcióban gondolkodnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!