Változásokkal indult az új év: már az első naptól nőtt a minimálbér értéke, valamelyest drágult az energia, nőtt a közúti kihágásokért kiróható bírságok összege, de eközben csökkent a vendéglátásban alkalmazott általános forgalmi adó (áfa/TVA), illetve kisebb oszlopadót kell ezentúl befizetniük az érintett vállalkozásoknak is.
2015. január 04., 19:502015. január 04., 19:50
Ahogy éjfélt ütött az óra, s elpukkantak az első tűzijátékok, átlagosan 0,26 százalékkal drágult a lakosságnak szolgáltatott villanyáram ára. Sokak számára jó hír viszont, hogy január elsejétől 900 lejről 975 lejre bővült a minimálbér, azonban negatív hozadéka is van ennek, hiszen a kormány által garantált legkisebb fizetés értéke határozza meg a közlekedési kihágásokkor kiróható pénzbírságok értékét, egy büntetéspont az összeg 10 százalékának felel meg.
Az úgynevezett oszlopadó eközben a nem ingatlan jellegű építmény értékének 1,5 százalékáról 1 százalékára csökken, a biztosítótársaságoknak viszont nagyobb összegeket kell januártól befizetniük a garanciaalapba.
Ugyanakkor idéntől a kormány a teljes ellátású turisztikai csomagok esetében 9 százalékos kedvezményes általános forgalmi adót (áfa/TVA) vezet be a jelenlegi 24 százalékos általános áfa helyett. Ennek nyomán a turizmusban tevékenykedők úgy nyilatkoztak, hogy az intézkedés az áraik mintegy 10 százalékos mérséklődéséhez vezethet.
Amint arról beszámoltunk, a 2015-ös évi állami költségvetés sarokszámainak a nyilvánosságra hozatala előtt az elemzők és az Európai Bizottság prognózisokkal megbízott szakértői egyaránt úgy vélekedtek, hogy a Ponta-kabinetnek a kampányban tett ígéretei miatt kizárt, hogy adóemelések nélkül tartani lehessen az ország nemzetközi hitelezőivel – az Európai Bizottság mellett a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank – közösen az idei évre rögzített költségvetési hiánycélt.
A felek végül a hitelezők decemberi bukaresti látogatása során – amelynek egyetlen célja a büdzsé véglegesítése volt – megállapodtak abban, hogy a költségvetés a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. Arról is sikerült megegyezniük, hogy 2015-ben az eredetileg vállalt 1,4 százalékos hiánycélhoz képest GDP-arányosan 0,43 százalékot fordítanak pluszban az uniós projektek önrészének fedezésére.
A Ponta-kabinet 2015-ben is 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél, akárcsak az idén, így a GDP 709,68 milliárd lej lehet, ami – a büdzsé tervezésénél figyelembe vett 4,42 lejes euró-árfolyamon – 160,56 milliárd eurónak felel meg. A büdzsé 2,2 százalékos éves inflációval és 226 milliárd lejes (51,1 milliárd euró) bevétellel számol. A költségvetés kiadása 239 milliárd lej (54,1 milliárd euró) lesz, vagyis a deficitet 13 milliárd lejre (2,9 milliárd euró) tervezik.
Mint ismeretes, a kormány 2013-ban sorozatban a harmadik hitelszerződését kötötte az IMF szervezésében. A 2015-ben lejáró, 4 milliárd euró értékű, elővigyázatossági típusú hitelmegállapodás várhatóan az utolsó, mert a bukaresti kormány már több ízben is jelezte, nem akar újabb készenlétihitel-szerződést. Ám valamilyen megállapodásra mégiscsak sor kerülhet Victor Ponta miniszterelnök decemberi bejelentései nyomán, a kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy a Lengyelországéhoz hasonló konstrukcióban gondolkodnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!