Hirdetés

Mesterségesen keltett válsághelyzet?

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Idén kilencedik alkalommal szervezték meg Marosvásárhelyen a CAMEX nevű országos építőipari kiállást és vásárt, ahol 25 cég mutatta be tevékenységét, termékeit, ugyanakkor mesteremberek vetélkedője zajlott. A részvétel azonban mélyen alulmúlta az eddigi évek tapasztalatát. Több résztvevő szerint ok lehet az is, hogy az építőiparban egyáltalán nem látszik még az alagút vége. Pedig egyre több okos, ésszerű megoldás, és rengeteg jó minőségű építőipari elem, termék vár gazdára.

Máthé Éva

2010. június 16., 07:512010. június 16., 07:51

A marosvásárhelyi Triohm Impex Kft. cég például az Amerikai Egyesült Államokban gyártott, épületekbe való központi porszívó berendezéseket és kertekbe való automata öntözőberendezéseket forgalmaz. A cég vezetője, Meltzer Viktor okleveles mérnök fájlalja, hogy idén a CAMEX-en sokkal kevesebb volt a kiállító és a látogató, mint eddig. Úgy véli: a receszszió mellett a futball-világbajnokság és a ballagások is „bekevertek” a kiállításnak. „Az idei év első felében nagyon érződött a válság. Az ingatlanpiac és az építőipar komoly bajban van. Négy éve dolgozom a területen, soha nem volt ennyire gyenge a forgalom. 2009-hez képest 50 százalékos, vagy még nagyobb volt a visszaesés – panaszkodott az igazgató. – De szerintem nem szabad leállni. Úgy vélem, a recesszió mesterségesen keltett helyzet, éppen ezért nem szabad komolyan venni. El fog múlni, csak ki kell tartani. Ha mindenki belemegy a játékba, nem lesz jó vége. Ráadásul mikrovállalatunkat az új törvényekkel is ellehetetlenítették.”  

Forgalomcsökkenés, leépítés

A szintén marosvásárhelyi Timexim Import Export Kft. belsőépítészeti termékeket forgalmaz, ugyanakkor építőipari munkacsoportjaik is vannak. Menedzsere, Székely György sem derűlátó: „A javulásnak egyelőre nyoma sincs. Sőt mind rosszabb a helyzet. Esetleg magánszemélyek építkeznek, de közülük is csak kevesen. Ugyanakkor e téren is inkább lakásfelújítások történnek, az emberek szigetelik, újracsempéztetik házaikat, lakásaikat”. Mint az üzletember fogalmazott, az állami beruházások, és általában a nagy munkálatok terén stagnálást tapasztalnak. „Ami még néha kihúz bennünket a csávából, az a tömbház-szigetelési program. Ha azonban annak állami támogatását is eltörlik, akkor az is le fog állni. Maros megyében nagy beruházások egyáltalán nem léteznek. Mi már három éve érezzük a visszalépést, de 2009 már katasztrofális volt” – mondta Székely György, aki már alkalmazottak elbocsátására is kényszerült, 35-ből tíz személytől váltak meg. Az üzleti forgalmuk tavaly 50 százalékkal csökkent, idén ismét feleződött, tehát idén várhatóan a 2008-as forgalom 25 százalékát bonyolítják le. Székely szerint nagy probléma az is, hogy állandóan nő a banki kamat. Szerinte egyébként a pénzintézetek idézték elő a krízist, azok akadályozzák a kereskedelmi forgalmat. „Mi túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy megértsük vagy befolyásoljuk a dolgok alakulását. Próbálkozunk mással is, reklámtevékenységgel, de az is stagnál. Várjuk a jobb időket, és akkor visszavesszük az embereinket. Egyelőre munkanélküli-segélyt kapnak, mások feketén dolgoznak” – részletezte a menedzser.

Több a kiadás, mint a haszon

A marosvásárhelyi Turbo-Trans Kft. tulajdonosa, Czerán Csaba okleveles mérnök cége többek között Bramac tetőcserepeket, illetve épületfestékeket forgalmaz. „A regressziónak a mi ágazatunkban egyáltalán nincs vége. Reméljük, jövőre könnyebb lesz. Állami segítség nincs. A bankok nagyon bizalmatlanok a cégekkel szemben, és én ezt meg is értem, mert az adósoktól hiába veszik el a garanciaként felajánlott ingatlant, hiszen azokat nem tudják értékesíteni” – közölte lapunk érdeklődésére az üzletember, aki szerint nem is annyira a pénzhiány, mint inkább a félelem akadályozza a gazdasági tevékenységet. „Az emberek nagyon elbizonytalanodtak. A magánszemélyek ténykedése is lecsökkent, pedig most érdemes építkezni. Állami beruházásokhoz is szállítottunk termékeket, de ott meg az a baj, hogy nagyon későn fizetnek. A költségeink most nagyobbak, mint a hasznunk. Hosszú távon mínuszban nem lehet dolgozni, kérdéses, hogy jövőre még lábon leszünk-e. Eddig nem volt ilyen gondunk, mindig nyereségesek voltunk” – részletezte.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 27., szombat

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály

Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.

Július 1-től lép hatályba a 3 eurós uniós vámszabály
Hirdetés
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.

A GDP-nek is „befűt” a kánikula
A GDP-nek is „befűt” a kánikula
2026. június 26., péntek

A GDP-nek is „befűt” a kánikula

2026. június 26., péntek

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét

Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.

Ki, mint vet, úgy arat? Az időjárás és a világpiac is befolyásolja a gazdák helyzetét
2026. június 26., péntek

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.

Nem a profitra hajt, mégis milliárdos nyereséget termelt a román jegybank
Hirdetés
2026. június 26., péntek

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter

Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.

Felpörgött az uniós források lehívása, rekorddöntésről számolt be a miniszter
2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
Hirdetés
Hirdetés