Mérsékelt árcsökkenést hozott az áfalefaragás

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint a nem élelmiszer jellegű termékek fogyasztói ármutatója 1,56 százalékkal esett vissza az év első hónapjában, holott amennyiben az áfacsökkentés teljes mértékben érződne a végső árakban, 3,3 százalékos lenne a csökkenés.

Piaci szakértők azonban az Economica.net gazdasági és pénzügyi hírportálnak rámutattak: a helyzet jóval árnyaltabb, hiszen több tényezőtől is függ, hogy a kereskedő mekkora arányban ülteti át a fogyasztói árakba az adómérséklést. Egy közgazdaság-professzor kifejtette: az áfacsökkentés csak abban az esetben érződne teljes mértékben, ha a végső árat alkotó mindegyik összetevő változatlan maradna, vagyis a gyártó vagy a beszállító ugyanannyiért árulná a terméket a kereskedőnek, amely szintén nem módosítaná az árrést. A szakértő hangsúlyozta: az általános forgalmi adó az árra rászámított illeték, és nem a kereskedelmi tevékenység költségeire vonatkozik.

A kereslet–kínálat is meghatározó

A fogyasztói árat ugyanakkor a kereslet és a kínálat összefüggése is meghatározza, így noha az áfa befolyásolja a végső árat, de nem föltétlenül arányos mértékben – nyilatkozta a hírportálnak egy másik professzor. „Amennyiben az adómérséklés teljes mértékben áttevődik az árra, a fogyasztó pluszpénzzel marad. Ha viszont többet költ ugyanarra a termékre, vagy többet költ más javakra, akkor növekszik a kereslet, ami áremelkedéshez vezet” – magyarázta a szakember.

Hozzátette: a kereskedők mindig az előrejelzésekre, a várható alakulásokra támaszkodnak, ebben az esetben gazdasági mutatók alapján felmérték, hogy a kereslet és kínálat figyelembe vételével nem szükséges egyenes arányban alkalmazni az áfacsökkentést. A professzor úgy fogalmazott: az adómódosítás nem pozitívan vagy negatívan befolyásolja a fogyasztói árakat, hanem „a gazdaságnak vagy termelésnek nevezett torta újbóli felosztásához vezet”.

Az általános forgalmi adó január elsejei mérséklése előtt a romániai piacot uraló nagy áruházak ígéretet tettek arra, hogy az intézkedés nyomán 3 százalékkal csökkentik majd áraikat – így tett a piacvezető Kaufland, a Carrefour és az Ikea lakberendezési nagyvállalat. Az Economica.net-nek nyilatkozó források szerint azonban erre elsősorban azért volt lehetőségük, mert beszállítóik, illetve a gyártók is mérsékelték áraikat.

Az energiaforrások ára csökkent leginkább

A szakértők egyébként a bútorgyártó ágazattal példázták, hogy az áfacsökkentést miért nem érződik teljes mértékben a végső árakban. A statisztikai intézet legfrissebb adatai szerint a bútorok ára januárban 0,81 százalékkal esett vissza decemberhez képest, a nyilatkozók meglátása szerint pedig a 3 százalékos mérséklődés kivitelezhetetlen lett volna, hiszen az adó visszaesésével párhuzamosan drágult a faanyag és a bérköltség.

Aurica Sereny, a Romániai Bútorgyártók Egyesületének elnöke rámutatott: a nyersanyag ára 10–15 százalékkal drágult, így egyszerűen nem tudtak 3 százalékos mérséklést bevezetni. A szervezet vezetője arról is beszámolt, hogy a megnövekedett vásárlóerőnek köszönhetően a szektor is bővül: már 2015 első tíz hónapjában 2,4 százalékos növekedést jegyeztek a megelőző év azonos időszakához képest, a tendencia pedig várhatóan idén is folytatódik.

Az INS összeállítása szerint egyébként idén januárban legnagyobb mértékben, 3,23 százalékkal a földgáz ára csökkent, az üzemanyagok ára 3,07 százalékkal esett vissza, míg az elektromos energia 2,97 százalékkal volt olcsóbb, mint decemberben. Jelentősen, körülbelül 2 százalékkal csökkent ugyanakkor a bőrcipők és a mosószerek ára is, ezzel szemben a gépkocsik alig 1 százalékkal kerülnek kevesebbe, holott 3,2 százalékról szóltak az előrejelzések főként azért, mert nagy értékű termékekről van szó. n Kőrössy Andrea