2010. május 04., 09:542010. május 04., 09:54
A kancellár úgy értékelte, hogy szükséghelyzet alakult ki, és a megállapodás egyfajta ultima ratiót jelentett. Fennállt ugyanis az a veszély, hogy Görögország nem jut pénzforrásokhoz, és ez kihatással lett volna az euró stabilitására. Merkel szerint ebből kiindulva nemcsak Görögországnak kellett segíteni, hanem egyidejűleg az eurót kellett stabilizálni.
Ebből a német emberek is profitáltak, a stabil európai valuta ugyanis rendkívül nagy érték, fogalmazott a kancellár, aki azt is megerősítette, hogy három évre szóló, összesen 110 milliárd eurós támogatási programról van szó, amelyből a német részesedés a legnagyobb, összesen 28 százalékos.
A szükséges rendkívüli intézkedéseken túlmenően a német kancellár alapvető fontosságúnak nevezte a kialakult helyzet tanulságainak levonását. Ezzel összefüggésben két fő irányt említett. Utalt arra, hogy a pénzpiaci spekulációkat még nem sikerült megakadályozni, azaz nem kielégítő a nemzetközi pénzpiacok stabilizálása, és ezen a téren további előrelépésre van szükség.
Emlékeztetett továbbá arra, hogy Helmut Kohl kormánya 1997-ben ragaszkodott a növekedési és stabilitási paktum bevezetéséhez. A jelenlegi kormánynak ugyanakkor feladata annak biztosítása, hogy a paktumot senki ne sérthesse meg. Ennek érdekében kormánya olyan javaslatokat kíván terjeszteni az Európai Tanács elé, amelyek a közös stabilitási és pénzügyi politika jobb megvalósítását célozzák, egyidejűleg olyan szerződésmódosítást irányoznak elő, amelyek a jövőben lehetővé teszik a megfelelő és hatékony reagálásokat.
A szerződés módosításához – utalt rá – remélhetőleg partner Franciaország is, Berlin ebben a tekintetben szintén közös pozícióra törekszik Párizzsal. Merkel bejelentette azt is, hogy javasolni kívánja egy európai hitelminősítő ügynökség létrehozását, amely az európai pénzpiacokon a szociális piacgazdaság koncepciójából kiindulva jobban segíti a megalapozott döntéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok