2010. május 04., 09:542010. május 04., 09:54
A kancellár úgy értékelte, hogy szükséghelyzet alakult ki, és a megállapodás egyfajta ultima ratiót jelentett. Fennállt ugyanis az a veszély, hogy Görögország nem jut pénzforrásokhoz, és ez kihatással lett volna az euró stabilitására. Merkel szerint ebből kiindulva nemcsak Görögországnak kellett segíteni, hanem egyidejűleg az eurót kellett stabilizálni.
Ebből a német emberek is profitáltak, a stabil európai valuta ugyanis rendkívül nagy érték, fogalmazott a kancellár, aki azt is megerősítette, hogy három évre szóló, összesen 110 milliárd eurós támogatási programról van szó, amelyből a német részesedés a legnagyobb, összesen 28 százalékos.
A szükséges rendkívüli intézkedéseken túlmenően a német kancellár alapvető fontosságúnak nevezte a kialakult helyzet tanulságainak levonását. Ezzel összefüggésben két fő irányt említett. Utalt arra, hogy a pénzpiaci spekulációkat még nem sikerült megakadályozni, azaz nem kielégítő a nemzetközi pénzpiacok stabilizálása, és ezen a téren további előrelépésre van szükség.
Emlékeztetett továbbá arra, hogy Helmut Kohl kormánya 1997-ben ragaszkodott a növekedési és stabilitási paktum bevezetéséhez. A jelenlegi kormánynak ugyanakkor feladata annak biztosítása, hogy a paktumot senki ne sérthesse meg. Ennek érdekében kormánya olyan javaslatokat kíván terjeszteni az Európai Tanács elé, amelyek a közös stabilitási és pénzügyi politika jobb megvalósítását célozzák, egyidejűleg olyan szerződésmódosítást irányoznak elő, amelyek a jövőben lehetővé teszik a megfelelő és hatékony reagálásokat.
A szerződés módosításához – utalt rá – remélhetőleg partner Franciaország is, Berlin ebben a tekintetben szintén közös pozícióra törekszik Párizzsal. Merkel bejelentette azt is, hogy javasolni kívánja egy európai hitelminősítő ügynökség létrehozását, amely az európai pénzpiacokon a szociális piacgazdaság koncepciójából kiindulva jobban segíti a megalapozott döntéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
Látogatottsági adatok