
2010. szeptember 29., 09:522010. szeptember 29., 09:52
A Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara a napokban állítja össze a háromszéki cégek toplistáját, a vállalkozásokat a tavalyi üzleti forgalmuk és nyereségük alapján rangsorolják.
Herman Rosner, a kamara elnöke (képünkön) a Krónikának elmondta, a cégek tavalyi tevékenységének elemzése során minden téren visszaesésre derült fényt, s a tavalyi hanyatlás az idei év gazdasági mutatóit is nagymértékben befolyásolta. Az elmúlt évben az üzleti forgalom 14,6 százalékkal, a profit 17,9 százalékkal esett viszsza az egy évvel korábbi mutatókhoz viszonyítva.
A háromszéki vállalkozások 1,2 milliárd eurós forgalmat bonyolítottak le, és 56,2 millió eurós nyereséget valósítottak meg. Herman Rosner elmondta, az üzleti forgalom visszaesése egyértelműen a gazdasági válságnak, a piac beszűkülésének tulajdonítható. A profit csökkenéséhez a kis- és középvállalkozókat sújtó átalányadó bevezetése is hozzájárult. A kormányzat ahelyett, hogy támogatná a vállalkozókat, inkább akadályozza a tevékenységüket, így kezdődött meg tavaly, és tart idén is a tendencia, hogy több cég megy csődbe, zár be, mint amennyi alakul.
A mélyreható elemzés néhány ágazatban a minőség pozitív irányba történő eltolódását is kimutatja. A vendéglátóiparban például 27 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma, fél százalékkal csökkent a forgalom, és 38 százalékkal a profit. A turisztikai ügynökségeknél az üzleti forgalom 55 százalékkal nőtt, viszont a nyereség 43 százalékkal csökkent.
Rosner ugyanakkor elmondta, a háromszéki cégek toplistájának első száz helyezettjénél nem észleltek számottevő változásokat, ami azt bizonyítja, a nagyobb cégeknek vannak erőforrásaik, hogy túléljék a válságot. A közgazdász szerint a külföldi piac lehet a háromszéki gazdaság egyik megmentője, hiszen a nyugati országok már kilábaltak a válságból.
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azt javasolja az önkormányzatoknak, hogy a jövő évi költségvetésben különítsenek el pénzt a kis- és középvállalkozók támogatására is. Az lenne az ideális, ha a művelődési, ifjúsági és sportegyesületekhez hasonlóan a vállakozóknak is volna lehetőségük pályázni az önkormányzatoknál, igényelhetnének támogatást például honlapkészíttetésre vagy külföldi vásáron való részvételre, magyarázta Rosner. A kamara elnöke szerint ezzel az önkormányzatok is jól járnának, mert nem veszítenék el az adófizetőiket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.