2010. február 03., 09:422010. február 03., 09:42
„Elvben a döntés megszületett” – jelentette ki a miniszter, aki szerint a kormány nem is cselekedhetett volna másként. Hozzátette: a lopott adatok megvételének nincs jogi akadálya. Emlékeztetett arra, hogy a két évvel ezelőtti liechtensteini botrány kapcsán eddig egyetlen német bíróság sem emelt kifogást a lopott adatok bizonyítékként történő alkalmazása ellen.
2008-ban a hírszerzés közreműködésével csaknem ötmillió eurót fizettek egy liechtensteini informátornak, aki mintegy 700 német adócsalót leplezett le. Akkor az önkéntes adózások, illetve a kirótt büntetések nyomán mintegy 170 millió euró folyt be az államkasszába.
Eközben alaposan megijedtek az érintettek. Zürichi forrásokra hivatkozva a Financial Times Deutschland tegnapi lapszámában arról számolt be, hogy megrémültek a németországi adócsalók, és tömegesen telefonálnak, hogy miként törleszthetik hátralékaikat.
A német lapnak nyilatkozó svájci ügyvéd elmondta, hogy a múlt hét végén kirobbant adócsalási botrány nyomán sorra telefonálnak olyan német állampolgárok, akik svájci bankszámlákon tartják pénzüket.
Mint beszámoltunk, egy informátor a hét végén 2,5 millió euróért ajánlotta fel a lemezt a német államnak. A DVD 1500, svájci bankszámlával rendelkező állítólagos német adócsaló adatait tartalmazza.
Az informátor – akinek állampolgárságát hivatalosan nem közölték – előzetesen öt számlatulajdonos adatait rendelkezésre bocsátotta, és a hatóságok minden esetben megállapították az elkövetett adócsalást. Angela Merkel kancellár már korábban egyértelműen a lopott adatok megvásárlása mellett foglalt állást. Szerinte az adócsalókat minden eszközzel, ilyen áron is üldözni kell. „Minden józan ember tudatában van, hogy az adócsalókat felelősségre kell vonni” – hangsúlyozta Merkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok