
Az Európai Bizottság öt tagország esetében javasolta az uniós tagállami kormányokat képviselő tanácsnak, hogy szüntesse meg a túlzott mértékű – GDP-arányosan három százalék fölötti – költségvetési hiány miatt ellenük folyó eljárást, így Magyarország, Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat az eljárás alól.
2013. május 29., 17:592013. május 29., 17:59
2013. május 29., 18:082013. május 29., 18:08
Az EB azt is javasolta, hogy Málta ellen ismét induljon túlzottdeficit-eljárás. Uniós csatlakozása óta Máltával szemben már két alkalommal indítottak túlzotthiány-eljárást. Az elsőt 2004 júliusában, amelyet 2007 júniusában megszüntettek. A második eljárást 2009 júliusában indították, majd 2012. december 31-én helyezték hatályon kívül. A máltai hatóságok által idén áprilisban közölt adatok alapján azonban az ország államháztartási hiánya tavaly a GDP 3,3 százalékának felelt meg, meghaladta a referenciaértéket.
Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia ügyében a Bizottság azt indítványozza, hogy hosszabbítsák meg a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre történő lefaragásának a határidejét. Eszerint Madridnak 2016-ig, Párizsnak, Lisszabonnak és Ljubljanának 2015-ig, Hágának és Varsónak pedig 2014-ig kellene levinnie deficitjét a határérték alá.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint Belgium nem tett hatékony lépéseket a túlzott mértékű hiány csökkentése érdekében, és erre a Tanácsnak figyelmeztetnie kellene az országot. A túlzott hiány esetén követendő eljárás Belgium esetében 2009-ben indult, ekkor a túlzott hiány megszüntetésének határidejét 2012-ben határozták meg. A tavalyi hiány azonban a GDP 3,9 százalékának felelt meg, Belgium tehát nem hajtotta végre a túlzott hiány korrekcióját a Tanács által javasolt időpontig.
Jelenleg a huszonhét tagállam közül húsz ellen folyik túlzottdeficit-eljárás.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
szóljon hozzá!