2011. április 20., 08:382011. április 20., 08:38
Az EU-bizottság szóvivője úgy fogalmazott, hogy ez „igen határozott cáfolat” a részükről. A szóvivő ezzel egy görög lapnak tulajdonított értesülésre válaszolt, amely egy meg nem nevezett athéni diplomatára hivatkozott forrásként. A szóvivő közölte: lehetetlen, hogy ilyen nyilatkozat helytálló lenne, tekintettel arra, hogy ilyen jellegű megbeszélések nem is folynak az Európai Bizottság és a görög kormány között.
Mint arról beszámoltunk, a görög és a német pénzügyminiszter, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója élesen szólalt fel a görög államadósság átstrukturálására vonatkozó piaci híresztelések ellen a hétvégén az IMF tavaszi közgyűlésén, ám több médiaértesülés szerint is éppen az IMF javasolta az átütemezést Athénnak, míg Berlin annak lehetséges forgatókönyveit dolgozza ki. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója újságíróknak leszögezte, hogy nincsenek tervek a görög államadósság átütemezésére annak ellenére, hogy a piacon sokan erre számítanak. Elmondta: Görögország olyan programmal állt elő adósságválsággal sújtott gazdaságának helyreállítására és hitelezőinek kifizetésére, amely élvezi az Európai Unió és az IMF támogatását. „Amíg az athéni kormány tartja magát kötelezettségvállalásaihoz – és jelenleg ezt teszi –, addig a piac spekulálhat, ameddig csak akar. Semmi sem változott. Pont” – tette hozzá.
Több, az ügyet jól ismerő IMF-es forrás a hétvégén a Dow Jones üzleti hírügynökségnek azt mondta: az IMF szerint a görög államadósság fenntarthatatlan, és a szervezet több európai kormányzati és jegybanki vezetőnek is szólt arról, hogy Görögországnak meg kellene fontolnia az átütemezést. Egy másik forrás kifejtette: az Európai Központi Bank és Franciaország is élesen ellenzi az adósság átrendezését az esetleges tovagyűrűző hatásoktól való félelmeik miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!