2011. április 20., 08:382011. április 20., 08:38
Az EU-bizottság szóvivője úgy fogalmazott, hogy ez „igen határozott cáfolat” a részükről. A szóvivő ezzel egy görög lapnak tulajdonított értesülésre válaszolt, amely egy meg nem nevezett athéni diplomatára hivatkozott forrásként. A szóvivő közölte: lehetetlen, hogy ilyen nyilatkozat helytálló lenne, tekintettel arra, hogy ilyen jellegű megbeszélések nem is folynak az Európai Bizottság és a görög kormány között.
Mint arról beszámoltunk, a görög és a német pénzügyminiszter, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója élesen szólalt fel a görög államadósság átstrukturálására vonatkozó piaci híresztelések ellen a hétvégén az IMF tavaszi közgyűlésén, ám több médiaértesülés szerint is éppen az IMF javasolta az átütemezést Athénnak, míg Berlin annak lehetséges forgatókönyveit dolgozza ki. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója újságíróknak leszögezte, hogy nincsenek tervek a görög államadósság átütemezésére annak ellenére, hogy a piacon sokan erre számítanak. Elmondta: Görögország olyan programmal állt elő adósságválsággal sújtott gazdaságának helyreállítására és hitelezőinek kifizetésére, amely élvezi az Európai Unió és az IMF támogatását. „Amíg az athéni kormány tartja magát kötelezettségvállalásaihoz – és jelenleg ezt teszi –, addig a piac spekulálhat, ameddig csak akar. Semmi sem változott. Pont” – tette hozzá.
Több, az ügyet jól ismerő IMF-es forrás a hétvégén a Dow Jones üzleti hírügynökségnek azt mondta: az IMF szerint a görög államadósság fenntarthatatlan, és a szervezet több európai kormányzati és jegybanki vezetőnek is szólt arról, hogy Görögországnak meg kellene fontolnia az átütemezést. Egy másik forrás kifejtette: az Európai Központi Bank és Franciaország is élesen ellenzi az adósság átrendezését az esetleges tovagyűrűző hatásoktól való félelmeik miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!