2013. április 12., 08:232013. április 12., 08:23
A kormányfő csütörtökön úgy nyilatkozott, ilyen körülmények között megoldást vár az egyébként PNL-s Daniel Chiţoiu pénzügyminisztertől arra, hogy miből lehet előreteremteni másként a katonai nyugdíjak kifizetéséhez szükséges 110 millió lejt. Ponta egyébként arról beszélt, hogy a szolidaritási adóról a kormánykoalíciót alkotó pártok már januárban megállapodtak, s a téma a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének legutóbbi romániai látogatásán is felmerült, a kormányfő akkor a hitelezőknek is azt mondta, hogy a szolidaritási adóból begyűlő összegekből finanszíroznák a katonai nyugdíjakat. „Most, hogy a liberálisok már nem értenek egyet, máshonnan kell előkerítenünk azt a 110 milliót, hogy odaadhassuk a katonáknak, ahogy megígértük” – fogalmazott Ponta. Szerinte a témában konkrét tárgyalások a jövő hét folyamán várhatók.
Mint arról beszámoltunk, Victor Ponta kormányfő hétfőn, majd kedden is fölvetette a szolidaritási adó ötletét. A miniszterelnök nem csupán a közintézmények dolgozóit sújtaná az új adónemmel is, hanem az összes olyan vállalat alkalmazottait is, amelyben az állam egyedüli tulajdonos vagy főrészvényes. A bejelentés viszont újabb koalíciós konfliktust gerjesztett. Crin Antonescu, a Ponta vezette szociáldemokrata Párttal (PSD) koalícióban kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedden este, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) vezetőinek értekezletét követően leszögezte: a PNL határozottan ellenzi a szolidaritási adó bevezetését, mivel az csupán jelentéktelen többletbevételt hozna az államkasszába. Antonescu kifejtette, már csak azért sem támogatják a tervet, mert ragaszkodnak az egykulcsos adóhoz, ráadásul az USL egyik fő ígérete az volt, hogy nem emel adókat.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.