A tavalyi előrejelzéshez hasonlóan 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár Romániában idén a Világbank, a washingtoni székhelyű pénzintézet szakértői szerint viszont jövőre 2,7 százalékra gyorsulhat a gazdaság bővülése – derül ki az intézmény legfrissebb, Globális Gazdasági Kilátások című, kedden megjelent jelentéséből.
2014. január 15., 15:312014. január 15., 15:31
A Világbank egyébként a most közölt dokumentumban felfelé módosította Románia 2013-as és 2014-es kilátásait, a 2015-ös bővülési prognózist viszont rontotta. A tavalyi évre ugyanis szakértőik 1,6 százalékos bővülést vetítettek előre, idénre pedig 2,2 százalékosat, jövőre viszont már a korábbi előrejelzésekben 3 százalékos növekedésről beszéltek.
Bukarest derűlátóbb
Jóval optimistábbak azonban a Világbanknál a bukaresti illetékesek. Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter kedd este úgy nyilatkozott, hogy a rendelkezésükre álló adatok szerint a tavaly 3 százalékkal bővült a román gazdaság, miután az utolsó negyedévben a növekedés szintje elérte a 4,1 százalékot. Mint Voinea is emlékeztetett, az elmúlt két év legnagyobb növekedéséről van szó, amit a jó mezőgazdasági termelés és az exportok bővülése lettek lehetővé.
Victor Ponta miniszterelnök eközben az elmúlt héten arról beszélt, hogy a 2013-as költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékára rúgott, a gazdasági növekedés pedig a vártnál nagyobb, 2,7 százalékos volt. A román kormány, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Bizottság utolsó prognózisukban 2,2 százalékos bővülést vetítettek előre a tavalyi esztendőre, idénre pedig 2,1–2,2 százalékos növekedést prognosztizáltak.
Világszinten is beindulhat a gyarapodás
Világviszonylatban egyébként a washingtoni székhelyű pénzintézet úgy vélekedik, hogy öt évig tartó pénzügyi válság után a fejlett országok vezetésével és Kína folytatódó jó teljesítménye hatására lassan beindul a világgazdaság gyarapodása.
Az elemzés szerint azonban a növekedési kilátások továbbra is sebezhetők lesznek a növekvő kamatlábak és a tőkemozgás által, minthogy az amerikai szövetségi jegybank mérsékli azt a fajta rendkívüli politikát, amellyel eddig ösztönözte a világ legnagyobb gazdaságát. A gazdasági növekedés a 2013. évi 2,4 százalékos után 3,2 százalék lesz az idén, és 3,4 százalék 2015-ben.
Az impulzus, amelyet a fejlett országok – egyebek között az Egyesült Államok és Japán – keltenek, növekedést kell hogy előidézzenek a fejlődő országokban is – olvasható a jelentésben, amelyet Kaushik Basu, a Világbank vezető közgazdásza mutatott be a szervezet washingtoni székhelyén.
„A globális gazdaság eseménytelennek ígérkezik. Furcsa világban élünk, ha jó hírnek számít, hogy eseménytelennek ígérkezik a jövő, mégsem meglepő, hogy ez a helyzet több évi gazdasági felfordulás után” – jelentette ki.
A kockázatok még nem múltak el
Ugyanakkor noha kisebbek lettek a világgazdaság kockázatai, nem múltak el, és ebben benne vannak az amerikai költségvetési kockázatok, az eurózóna elhúzódó felépülése és a kínai gazdaság átstrukturálásának lehetséges kudarcai is. A Fed azon döntése, hogy elkezdi visszafogni piaci beavatkozását, vagyis a mennyiségi könnyítést, „üdvözlendő, mert ez tükrözi azokat az egyre meggyőzőbb jeleket, amelyek arra utalnak, hogy beindult egy önfenntartó felépülés\".
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Fed egyre enyhébb piaci beavatkozásával párhuzamosan a növekedés természetes pályára áll, és a globális kamatlábak csak lassan növekszenek, 2016 közepére érik el a 3,6 százalékot. Japánban a nagy adagokban adott költségvetési és pénzügyi ösztönzők egy erős ciklikus fellendülést idéztek elő, de ahhoz, hogy ez fennmaradjon, strukturális reformok kellenek.
„Az eurózóna bankjai nagy munkát végeztek saját maguk átstrukturálásával, de a szektor még így is gyenge” – állapította meg a Világbank. Hozzáteszik: a totális bankunió részletei még nincsenek kidolgozva, és a az övezet továbbra is sokkhatásnak van kitéve.
Bár a fejlődő országok gazdasági növekedése 2013-ban viszonylag gyenge volt – mintegy 4,8 százalék – az utóbbi hónapokban megerősödött, részben a fejlett országok erősödésének, de annak hatására is, hogy a közepes jövedelmű nagy országok – mint India vagy Kína – felépültek a korábbi „betegeskedésből\".
Regionális szinten a Világbank szerint a növekedés egyenletes lesz Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, szerény Latin-Amerikában, és visszafogott a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, utóbbiakban a térségben tapasztalható társadalmi és politikai viszályok miatt.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!